Wikipédia:Wikimédia Magyarország/2019-es pályázat

Az alábbi oldal egy, a Wikimédia Alapítványhoz benyújtani tervezett projektpályázat tervezetét ismerteti annak érdekében, hogy a szerkesztői közösség megismerhesse és véleményezhesse.

(A pályázatot azóta benyújtottuk és elfogadták.)

A projekt ötlete

A probléma ismertetése

A projekt kontextusa, háttere

A Wikimédia-projektek működését mutatja a mellékelt ábra: az önkéntes szerkesztők számának növekedésével várható a projektek tartalmának minőségi javulása, ami a tartalom felhasználásának és az olvasók számának növekedéséhez vezet; az olvasók nagyobb száma esetén pedig több új szerkesztő csatlakozhat a szerkesztői közösséghez. Ez az önmagát segítő pozitív folyamat azonban a másik irányba is működik: a szerkesztői közösség és annak aktivitása csökkenésével a gondozott projekt minősége is csökken, ami annak megítélését rontja, így egyre kevesebben csatlakoznak a szerkesztőkhöz, és így tovább. Ebbe a folyamatba leghatékonyabban a közösség számának és aktivitásának növelése útján lehet beavatkozni, egy Wikimédia-projekt aktivitással kapcsolatos problémáit érdemes itt kezelni.

A Wikimédia-mozgalom és a Wikimédia-projektek legfontosabb alkotóelemét az őket létrehozó, karbantartó önkéntes közösségek jelentik. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani ezen alkotóközösségek egészségére, hosszú távú fejlődésére. A magyar nyelvű projektek dinamikája, lendülete (más Wikimédia-projektekhez hasonlóan) 2008-ban megtört, a visszaesés sok más projekthez képest is jelentős. A 2008–2009-es csúcshoz képest 2015-ig mind a szerkesztők száma, mind a szerkesztések száma megfeleződött, az újonnan regisztrálók száma pedig az ötödére esett vissza. A 2016–2018 időszakot egy alapvetően stagnáló, minimális mértékben emelkedő trend jellemzi, emögött azonban sokszor a törzsszerkesztők egy csoportjának elkötelezettsége, és elkeseredett, kitartó küzdelme áll. A projektek mérete és ezzel karbantartási igénye folyamatosan növekedik (a magyar nyelvű Wikipédia 2008-ban 100 ezer szócikket tartalmazott, most kb. 440 ezret), emellett (pozitív változásként) a nem regisztrált szerkesztők és szerkesztéseik száma az elmúlt két évben ismét emelkedésnek indult (ami a járőröknek és adminisztrátoroknak jelent több feladatot), miközben az újonnan regisztrált szerkesztők száma kismértékben továbbra is csökken. A 2008 óta megfeleződött szerkesztői közösség számára ez rendkívül nehéz helyzetet, szerkesztőnként többszörös terhelést jelent. Ennek következményeként előbb a magyar nyelvű Wikihírek projektet zártuk be 2011-ben, majd fokozatosan a többi társprojektet (Wikidézet, Wikiforrás, Wikikönyvek, Wikiszótár) is feladta a magyar közösség. A Wikipédiában tíz évvel ezelőtt működő kb. 100 műhely közül mára szinte mind inaktív. A kezdő szerkesztőket segítő mentorműhely az aktív mentorok hiánya miatt évek óta nem működik intézményes formában. A megnövekedett feladatok miatt a járőröknek és az adminisztrátoroknak is kevesebb idejük jut egy-egy szerkesztés ellenőrzésére, kezdő vagy problémás szerkesztővel való foglalkozásra, ami hatékonyabb, de kevésbé türelmes, segítőkész és toleráns reakciókhoz vezet. Ezek kihatnak az új szerkesztők bevonásának, megtartásának eredményességére és a közösségi hangulatra is, a túlterhelt törzsszerkesztőknél pedig egyre nagyobb az esélye a kiégésnek. Ezek a tényezők együttesen egy önmagát erősítő negatív spirált jelentenek, és egy jövőben esetlegesen bekövetkező sokk (pl. a 2008-ast követő újabb gazdasági válság) hatására összeomolhat a most stabilnak tűnő, de valójában törékeny állapot.

A javasolt meghatározás szerint mind a magyar nyelvű, mind a magyarországi közösség a veszélyeztetett, támogatásra szoruló közösségek közé tartozik. Az oldalon ismertetett leírás példaként említi a magyar közösséget a következő meghatározásnál: „Wikimédia-közösség, melynek hosszú évek óta problémát jelent a növekedés és az önszerveződés”; és ez valóban leírja a mostani helyzetet.

• 
• 
• 
• 
• 

A Wikimédia Magyarország Egyesület 2015-ben kidolgozott stratégiájával, és ennek a pályázatnak a kereteiről szóló 2018-as közgyűlési döntésével összhangban az egyesület a következő évek legfontosabb feladatának tekinti a magyar nyelvű önkéntes közösség megerősítését és a közösségi önszerveződés elősegítését. Az aktív szerkesztői közösség méretét számos külső (pl. szerkesztőket érintő gazdasági, jogi, társadalmi és politikai környezet) és belső (pl. a szerkesztői felület egyszerű használhatósága, a közösségi szabályok áttekinthetősége, a közösség hangulata, befogadókészsége, az önkéntes munka elismertsége) tényező befolyásolja. Ezek közül a külső tényezőkre csak minimális hatásunk lehet, a belső tényezők kedvező irányban történő változtatása azonban segíthet a közösség fejlődésében. A problémával és a megoldási lehetőségekkel sokan foglalkoztak az elmúlt években (pl. kutatás1, kutatás2, kutatás3, kutatás4, kutatás5, doktori disszertáció, összegyűjtött tapasztalatok), jelenleg is dolgozik egy stratégiai munkacsoport az egészséges közösségek témájával kapcsolatos kérdések megválaszolásával, illetve a Wikimédia Alapítvány is indított egy kezdeményezést a szükséges közösségi kapacitások kiépítésének segítésére. A különböző megközelítések, javaslatok közül olyanokat válogattunk ki, melyek alacsony humánerőforrással megvalósíthatóak, vagy az elmúlt évek tapasztalata alapján van közösségi kapacitás a reális megvalósíthatóságukra.

Az egyesület 2019-ben elsősorban az (új és régi) önkéntesek megtartására, míg a következő években emellett az új közreműködők elérésére, bevonására, valamint az ezen folyamatok hosszú távú fenntartásához szükséges kapacitások kiépítésére koncentrálna, mind az önkéntes közösségen, mind az egyesületen belül.

Konkrét megoldandó problémák, feladatok

Az alábbiakban azonosított problémák a fenti nagyobb problémakör részét képező kisebb egységek, melyeket a projekt kezelni szeretne. Valamennyi probléma a régi és új szerkesztők megtartásával, segítésével és motiválásával kapcsolatos.

• Az új szerkesztők köszöntése és útbaigazítása esetleges, és az üzenet jellemzően egy sablon.
• A szerkesztőknek szóló útmutatók elavultak, bonyolultak; a szabályrendszer áttekinthetetlenül komplex, amiben egy ismerkedő hamar elveszik.
• Nem működik a mentorálás intézménye, a kezdők segítése, betanítása.
• A próbálkozó kezdőkkel (az újonnan regisztrált szerkesztők mellett az anonim szerkesztőket is ideértve) szemben esetenként jellemzőek a türelmetlen reakciók.
• Előfordulnak a szerkesztők egymással szembeni személyeskedő vitái, nem a probléma megoldására törekedő megjegyzései.
• Nincsen szisztematikus követése az új szerkesztőknek, sikereiknek, problémáiknak (nem lehet tudni, kinek kell segíteni, kinek a munkáját lehet elismerni).
• Nincsen semmilyen felmérés, mi egy kezdő életútja, mik a problémái, mi ment könnyen, mi nehezen stb. (nem lehet tudni, miben kell segíteni).
• Nem használjuk a blogot, közösségi médiát rendszeresen, tervszerűen; nincsen egy kialakult közösség a közösségi médiában található oldalakon, nincsen kommunikációs terv, a látogatottsági adatokat senki sem követi, értékeli; a kérdésekre adott válaszok esetlegesek (időben, tartalomban).
• A szerkesztők részére felkínált szerkesztői felületek, eszközök csak részben működnek, elavultak.
• A szerkesztői aktivitást mérő statisztikák készítése esetleges, azokat senki sem elemzi, értékeli; a legtöbb karbantartási aktivitást és háttérmunkát egyáltalán nem mérjük.
• Nincsen kialakult rendszere a motivációs technikáknak, és a korábban alkalmazott alkalmi elismerések is egyre ritkábbak.
• A közösségi életben nem, vagy kevéssé aktív, szócikkírással, javítással foglalkozó szerkesztők észrevétlenül, elismerés nélkül dolgoznak, aktivitásuk csökkenését vagy megszűnését sem észleli senki; egy-egy korábban aktív szerkesztő inaktívvá válása általában nem tűnik fel.
• A fontos háttérmunkát, karbantartást végző önkéntesek (járőrök, képjárőrök, tisztviselők, OTRS-ügyintézők, mentorok, botgazdák, segédeszközök és sablonok fejlesztői, kiemelési vagy törlési eljárások gondozói stb.) megbecsülése igen alacsony, kiégésük gyakori.
• Nincsenek rendszeres személyes találkozók, képzések, megbeszélések, közösségi programok.

A fenti problémák külön-külön is, de együttesen különösen negatívan hatnak a magyar közösség szerkesztőinek megtartására. Amennyiben azt szeretnénk, hogy ne csökkenjen a szerkesztők aktivitása és lelkesedése, illetve hogy minél kevesebb szerkesztő hagyja el a Wikimédia-projekteket, akkor szükséges és érdemes ezen problémák (vagy legalább nagyobb részük) megoldása.

Megoldási javaslat

A szerkesztők megtartásának elősegítésére javasolt tevékenységeket az alábbiak szerint csoportosítottuk:

• Felmérések: szerkesztői statisztikák, kutatás, online felmérések, személyes és elektronikus interjúk útján a szerkesztői életutak vizsgálata, a szerkesztői aktivitással összefüggő leggyakoribb problémák megismerése és megértése, majd ezek értékelése alapján javaslatok kidolgozása.
• Útmutatók: az elérhető útmutatók, szerkesztési segédletek frissítése, aktualizálása, valamint a jelenlegi igényekhez jobban alkalmazkodó alternatív, innovatív megoldások segítségével (kísérleti projektként) új segédanyagok készítése.
• Új szerkesztők fogadása: olyan eljárások, szabályok és viselkedési minták kidolgozása, melyek biztosíthatják a Wikipédiával ismerkedő, kezdő szerkesztők számára azt a barátságos, befogadó és segítőkész közösségi környezetet, melynek segítségével a lehető legnagyobb eséllyel jutnak túl a tanulási és beilleszkedési folyamat első, kritikus szakaszán.
• Szerkesztők motiválása: az önkéntes közreműködők pozitív visszajelzések útján történő motiválását szolgáló rendszer kidolgozása, különös figyelemmel arra, hogy a Wikipédia érdekében különböző tevékenységet végző közreműködők közül senki se maradjon ki.
• Rendezvények: olyan programok rendszeres szervezése, ahol a résztvevőknek lehetőségük van a személyes találkozásra, az online tevékenységükkel kapcsolatos kérdések megbeszélésére, kapcsolat- és csapatépítésre, valamint az egymástól való tanulásra és szakmai előadók általi továbbképzésre.
• Kommunikáció: olyan Wikipédián kívüli online felületek és csatornák kihasználása, ahol lehetőség van kérdések közvetlen és gyors megbeszélésére, vagy a Wikipédiával kapcsolatos hírek és események közzétételére.
• Műszaki környezet: szerkesztőfelületek, segédeszközök módosítása és fejlesztése, a hibás eszközök javítása, valamint új, fejlettebb eszközök bevezetése annak érdekében, hogy azok minél könnyebben legyenek használhatóak a szerkesztők számára, és megkönnyítsék a Wikimédia-projektekben való közreműködést.

A fenti program megvalósítása pozitív hatással lenne valamennyi, az előző pontban összegyűjtött megoldandó problémára, és hozzájárulna a magyar Wikipédia közreműködői aktivitásának és lelkesedésének fenntartásához.

A projekt céljai

A közösség megtartására negatív hatással lévő fent összegyűjtött problémák megoldásán keresztül a szerkesztőket érő

• negatív tapasztalatok csökkentése és
• pozitív élmények megerősítése

annak érdekében, hogy a szerkesztéssel megpróbálkozók minél nagyobb aránya váljon a szerkesztői közösség aktív tagja, valamint a tapasztalt szerkesztők lelkesedése és aktivitása fennmaradjon.

Emellett a projekt további célja

• a szerkesztői közösség hangulatának, barátságosságának javítása és
• a közösségi kohézió, a résztvevők Wikipédiával kapcsolatos küldetéstudatának, büszkeségének és identitásának erősítése.

A fenti célok teljesülése előkészítheti és elősegítheti a (több évre tervezett) projekt következő részének sikerét, amely a Wikipédiát nem használók és a Wikipédiát csak olvasásra használók szerkesztésbe való bevonását és a szerkesztői közösség hasznos tagjává válását is megcélozza majd.

A projekt hatása

Honnan tudjuk, hogy teljesültek a célok?

• A szerkesztői közösség létszámának és aktivitásának mérése leggyakrabban szerkesztői statisztikákon keresztül történik (pl. szerkesztők száma, szerkesztések száma, regisztrálók mekkora része aktív adott idővel később), azonban a projekt által befolyásolni szándékozott folyamatok várhatóan csak többéves időtávon jelentenek változást, ráadásul (a szerkesztők megtartása mellett) számos olyan külső és belső hatás is befolyásolja őket, melyekre ez a projekt nincsen hatással, ezen projekt keretein kívül esnek. A projekt azonban (ahol ez lehetséges) meg fogja vizsgálni a közösség egészségével kapcsolatos mérőszámok alakulását, és az ezzel kapcsolatos értékelés a projektjelentés része lesz. Ez a felmérés később megismételhető lesz, és hosszabb távon remélhetőleg kimutatható lesz a pozitív változás.
• A szerkesztői közösség hangulatának, az önkéntes szerkesztők motiváltságának, projekt iránti érzéseinek, vagy az őket érő negatív és pozitív tapasztalatai arányának mérése nem egyszerű. Becslésére egy online felmérés készül a projekt végén, és a projekt beszámolója értékelni fogja ezek eredményét. A sikerességéhez kitűzött cél szerint a felmérésben részt vevő szerkesztők legalább 75%-a gondolja úgy, hogy a projekt segít a magyar Wikipédia szerkesztőinek megtartásában.

Mit fogtok tenni a projekt során a célok elérése érdekében? (outputs)

A projekt tervezett eredményei tevékenységi körönként:

• Felmérések, statisztikák
  • Rendszeresen frissülő szerkesztői statisztikák lesznek elérhetőek a különböző szerkesztői csoportok számára az aktivitás méréséhez
  • Rendszeresen frissülő lista az új szerkesztőkről
  • Felmérés készül az új szerkesztők tapasztalatairól (legalább 10 szerkesztő részvételével)
  • Felmérés készül az régi szerkesztők tapasztalatairól (legalább 30 szerkesztő részvételével)
  • Felmérés készül az inaktívvá vált szerkesztők tapasztalatairól (legalább 10 szerkesztő részvételével)
• Útmutatók
  • Elkészül az új szerkesztők számára készített, Wikipédián található írott segédletek frissítése, kiegészítése
  • A legfontosabb olyan Wikipédián kívüli (Wikimédia Commons, Wikidata, Meta-Wiki) felületek, irányelvek és útmutatók fordításának ellenőrzése (vagy a hiányzó fordítások elkészítése), melyekre a szerkesztőket a Wikipédiáról átirányítjuk
  • Interaktív útmutatók készülnek a szerkesztési folyamatok könnyebb megértése érdekében (legalább 1 útmutató, kísérleti jelleggel)
  • Oktatási anyag kidolgozása egy alternatív, kisebb lépésenkénti tanulási folyamathoz
• Új szerkesztők fogadása
  • Az új szerkesztők szisztematikus, lehetőség szerint személyes köszöntése és útbaigazítása (eszköz készítése, közösségi megbeszélés, támogatás esetén bevezetés)
  • Megbeszélés a járőrökkel és adminisztrátorokkal (viselkedési minták, esettanulmányok pozitív példákkal)
  • A közösségi szabályok és alkalmazásuk módosítására annak érdekében, hogy a szerkesztői közösség és a szerkesztők egymással kapcsolatos kommunikációja barátságosabbá váljon
  • Mentorprogram újraindítása
• Szerkesztők motiválása
  • A szerkesztői munka alapján általános motivációs rendszer kidolgozása, bevezetése
  • Rendszer kialakítása, mely segíti a háttérfeladatokat vagy karbantartási munkát végzők elismerését
  • Rendszer kialakítása, mely segít a nagyobb mérföldköveket elérő szerkesztők elismerésében
• Személyes részvételű rendezvények
  • Rendszeres szerkesztőségi találkozók, előadással, képzéssel (legalább 5 szerkesztőségi találkozó, összesen legalább 80 fővel)
  • Wikitábor szakmai programmal (legalább 20 fő részvételével)
• Kommunikáció, Wikipédián kívüli online közösségépítés
  • Tanácsadó szolgálat beüzemelése kezdők számára a közösségi médiában
  • Online közösség, kapcsolati csatornák kialakítása Wikipédián kívüli platformokon
  • Blogbejegyzések segítségével hírek, események közvetítése (legalább 10 blogbejegyzés)
• Műszaki környezet, szerkesztőfelület, segédeszközök
  • A segédeszközök rendszerezése és áttekintése (ki mit használ, hol van szükség hibajavításra, fejlesztésre?)
  • Feltöltővarázsló átvétele a Wikimédia Commonsról
  • A vizuális szerkesztő teljes működéséhez szükséges fordítások, fejlesztések megvalósítása (Citoid, TemplateData, i10n stb.)
  • A Wikidata integrálásának ösztönzése (Lua modulok)
  • Structured Discussions-szal kapcsolatos közösségi konzultáció, igény esetén bevezetés

Habár a projekt célja a fenti program teljes megvalósítása a minél nagyobb és teljesebb hatás érdekében, sikere jelentős mértékben függ a közösségi megbeszélések eredményétől, a közösség reakciójától, az önkéntes szerkesztők és fejlesztők projekt iránti lelkesedésétől, valamint esetleg más, előre nem ismert, pl. műszaki akadályoktól, így az előzetes, inkább óvatos célkitűzés alapján sikeresnek tekintjük a projektet, amennyiben minden tevékenységcsoportból legalább 2 feladat teljes mértékben megvalósul.

Hogyan fogja a projekt pozitívan befolyásolni a Wikimédia-közösséget vagy a Wikimédia-projekteket a lezárását követően? (outcomes)

A projekt eredményei egy olyan keretet, rendszert és környezetet biztosítanak, melynek hatása várhatóan hosszú távon segíti a magyar közösség önkéntesmegtartó képességét.

A projekt akár egy pilotprojekt is lehet a Wikimédia Alapítvány hasonló célú kezdeményezésén belül, és a projekt tapasztalatai (mi működött, mi nem) jól hasznosíthatók lehetnek, mintát, példát nyújthatnak a jövőben más önkéntes közösségek számára. Tekintve, hogy számos önkéntes közösségnek vannak problémái a közreműködői megtartásával, és az önkéntes közreműködők megtartása nem csak a már problémákkal küzdő közösségeknek fontos, így a projekt eredményei valójában valamennyi hasonló (akár Wikimédia-mozgalmon belüli, akár azon kívüli) közösségi projekt számára közvetlenül hasznosíthatóak lehetnek a jövőben.

Vannak céljaid a részvétellel vagy a tartalommal kapcsolatban?

A projekt fő célja a magyar nyelvű Wikimédia-közösség részvételének (létszámának és aktivitásának) növelése. Ennek mérése azonban a projekt időtartamán belül a projekt eredményeivel összefüggésben nem megbízható, és bár mérni fogjuk az ezzel kapcsolatos mutatókat, konkrét elvárt eredménycélt nem fogalmazunk meg.

Az előző pontban ismertetett tervezett eredmények közül a közvetlen részvétellel kapcsolatosak:

• legalább 50 közreműködő vesz részt a projekt során a különböző felmérésékben (elektronikus és személyes interjúk, online kérdőívek),
• legalább 100 közreműködő vesz részt a projekt során szervezett szerkesztőségi találkozókon, rendezvényeken.

Ez a projekt közvetlenül nem célozza meg az új regisztrációk számának növelését vagy tartalmi lapok létrehozását, így ezekkel kapcsolatos mérőszámot sem fogalmaz meg.

A projekt terve

Tevékenységek

A projekt során tervezett tevékenységeket rövid leírásukkal és az elsődleges célcsoport (újonnan regisztráltak, régi szerkesztők) megjelölésével az alábbi táblázat foglalja össze:

Tevékenység	A tevékenység rövid leírása	Újonnan regisztráltak	Régi szerkesztők
1. Felmérések, azok értékelése alapján javaslatok kidolgozása
Rendszeres szerkesztői statisztikák készítése a különböző szerkesztői csoportok számára	Olyan szerkesztői statisztikák rendszeres készítése, melyekkel jól mérhetőek és áttekinthetőek a különböző tevékenységet folytató közreműködői csoportok és aktivitásuk, mint szócikkíró szerkesztők, új szerkesztők, inaktív szerkesztők, járőrök, képjárőrök, tisztviselők, OTRS-ügyintézők, mentorok, botgazdák, segédeszközök és sablonok fejlesztői, kiemelési vagy törlési eljárások gondozói.	x	x
Új szerkesztők követése, felmérése	Kutatás készítése, mely megvizsgálja az új szerkesztők életútját, majd kérdőívvel kikérdezi őket az első, szerkesztéssel kapcsolatos élményeikről, és arról, hogy ezek alapján mit tartanak jónak, és mivel van szerintük probléma a magyar Wikipédiában.	x
Inaktívok felkeresése, felmérése	Kutatás készítése, mely megvizsgálja a korábban aktív, de már inaktívvá vált szerkesztők jellemzőit, valamint kérdőív segítségével kikérdezi őket, hogy milyen okok vezettek az inaktivitáshoz, és elképzelhetőnek tartják-e a visszatérésüket.		x
Javaslatok gyűjtése a régi szerkesztőktől	Online felmérés, személyes és elektronikus interjúk segítségével vélemények és javaslatok gyűjtése az régi, aktív szerkesztőktől, hogy szerintük milyen okok vezetnek a szerkesztők elvesztéséhez, inaktívvá válásához, és hogyan lehetne ezen változtatni, mivel lehetne maradásra és nagyobb aktivitásra ösztönözni a résztvevőket, és mit gondolnak a legjobb motivációnak.		x
2. Útmutatók, szerkesztési segédletek frissítése, újak készítése
Wikipédián található írott segédletek	A magyar Wikipédián már elérhető útmutatók, szerkesztési segédletek áttekintése, majd frissítése és aktualizálása annak érdekében, hogy azok lekövessék az elmúlt évtized változásait, és összhangban legyenek a jelenlegi alapértelmezett felülettel és szerkesztési környezettel (pl. jelölt lapváltozatok, vizuális szerkesztő bevezetése).	x	x
Wikipédián kívüli felületek, útmutatók, irányelvek	A Wikipédia szerkesztése, használata során több esetben átirányítja szerkesztőit más Wikimédia-projektekre (pl. a Wikimédia Commonsra vagy a Wikidatára), így fontos, hogy az oda átirányított szerkesztők ott is könnyen boldoguljanak. Ennek érdekében szükséges a Wikipédián kívüli szerkesztési felületek, az ottani közreműködéshez szükséges legfontosabb útmutatók és a irányelvek (magyar nyelvű) fordításának ellenőrzése, hiányuk esetén a fordítások elkészítése.	x	x
Interaktív útmutatók	A rendelkezésre álló műszaki lehetőségek segítségével (pl. Guided Tour) új, interaktív útmutatók létrehozása, melyek egy kellemesebb, szórakoztatóbb felhasználói élményt nyújthatnak az alapvető ismeretek elsajátítására, mint a szöveges segédletek.	x
Fokozatos, kisebb lépésenkénti tanulási folyamat kidolgozása	Egy olyan tanulási folyamat kidolgozása, mely során a Wikipédiával ismerkedők kisebb, könnyen elsajátítható lépésenként, lapos tanulási görbével sajátíthatják el a szerkesztéshez szükséges ismereteket.	x
3. Új szerkesztők fogadása, segítése
Első szerkesztés után személyes köszöntés	Rendszer kidolgozása, mely biztosítja valamennyi újonnan regisztrált szerkesztő üdvözlését az első szerkesztésüket követően. Tanulmány készítése az üzenetek személyre szabhatóságával, személyesebbé és hatékonyabbá tételével kapcsolatban.	x
Barátságos, befogadó közösségi légkört segítő közösségi szabályok kidolgozása	Olyan közösségi szabályok, viselkedési minták kidolgozása és a szerkesztői közösséggel való megvitatása, melyek segítik a közösségi hangulat javulását és barátságosabbá válását, valamint segítenek abban, hogy az újonnan érkező szerkesztőket egy befogadó, segítőkész környezet fogadja.	x	x
Megbeszélés a járőrökkel és adminisztrátorokkal	Online és személyes megbeszélések, konzultációk és konfliktuskezelő tréningek lefolytatása a járőrökkel és az adminisztrátorokkal annak érdekében, hogy az új szerkesztőkkel leggyakrabban kapcsolatba lépő, valamint a régi szerkesztők közötti viták moderálásával, mediációjával foglalkozó szerkesztők reakciói, kommunikációja a leghatékonyabban segítse a problémák megoldását úgy, hogy közben az érintett szerkesztőket érő negatív hatások minimálisak maradnak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a szerkesztők a projekt aktív és hasznos tagjai maradnak.	x
Mentorprogram felélesztése	A korábban működő, de mostanra inaktívvá vált, új szerkesztők számára felkínált mentorprogrammal kapcsolatos konzultáció lefolytatása, a rendszerrel kapcsolatos reformok átgondolása és a kérdésben közösségi konszenzus elérése, valamint új önkéntesek bevonásával vagy korábbi mentorok újraaktiválásával a program újraindítása.	x
4. Szerkesztők motiválása
Motivációs rendszer kidolgozása, bevezetése	Olyan rendszer kidolgozása és bevezetése, mely hozzájárul a szerkesztők aktivitásának és motivációjának hosszú távú fennmaradásához az eddigi aktivitásukkal arányos elismerések segítségével. A rendszer világos, jól érhető kereteket kínál arra, hogy a szerkesztők előtt mindig legyen olyan cél, melynek elérésével újabb elismerést kaphatnak.	x	x
Háttérfeladatokat vagy karbantartási munkát végzők, a közösségi életben nem aktív szócikkírók elismerése	A nem szócikkek írásával foglalkozó, hanem fontos háttérmunkát, karbantartást végző önkéntesek (járőrök, képjárőrök, tisztviselők, OTRS-ügyintézők, mentorok, botgazdák, segédeszközök és sablonok fejlesztői, kiemelési vagy törlési eljárások gondozói stb.) teljesítményének számontartása, megjelenítése a közösség számára, valamint az ezeken a területeken végzett jelentős egyéni teljesítmények, munkák elismerése.		x
A nagyobb mérföldköveket elérők elismerése	A komolyabb egyéni teljesítményt, nagyobb mérföldköveket elérő szerkesztők megbecsülése és a figyelem munkájukra való felhívása egy-egy róluk és teljesítményükről szóló blogbejegyzéssel vagy hasonló nyilvános írással.	x	x
5. Személyes részvételű rendezvények
Rendszeres szerkesztőségi találkozók, képzéssel	Olyan programok, találkozók rendszeres szervezése, ahol a résztvevőknek lehetőségük van a személyes találkozásra, az online tevékenységükkel kapcsolatos kérdések megbeszélésére, kapcsolat- és csapatépítésre, valamint az egymástól való tanulásra és szakmai előadók általi továbbképzésre.	x	x
Wikitábor szakmai programmal	Olyan program, találkozó szervezése és lebonyolítása, ahol a szokásos találkozók pár órányi együttléte helyett a résztvevőknek több napon keresztül van lehetősége egymás megismerésére, közös idő eltöltésére, kulturális, természeti vagy oktatási programokon való részvételre. Az ilyen találkozók a szerkesztőség csapatépítése mellett egyes kérdések mélyebb, alaposabb megvitatására, átbeszélésére, javaslatok kidolgozására, hatékonyabb oktatási programok megvalósítására is alkalmasak.		x
6. Kommunikáció, Wikipédián kívüli online közösségépítés
Tanácsadó szolgálat beüzemelése kezdők számára a közösségi médiában	Olyan alternatív felületek kialakítása és üzemeltetése a közösségi médiában, mely a kezdők számára könnyebben és természetesebben elérhető, használható, mint a Wikipédia kocsmafalai. Ezeken a felületeken kevésbé formális keretek között gyorsabban kaphatnak választ a felmerülő kérdéseikre, problémáikra.	x
Online közösség, kapcsolati csatornák kialakítása Wikipédián kívüli platformokon	Olyan online közösségépítés, kapcsolati csatornák kialakítása, ahol a szerkesztői közösség tagjai szabadon, közvetlenebbül beszélgethetnek, barátkozhatnak egymással anélkül, hogy ezt a formátum és annak szabályai tematikusan korlátoznák. Ezeken a csatornákon a szerkesztők szabadon beszélgethetnek, kérhetnek egymástól tanácsot vagy akár szervezhetnek közös programokat, mely egy szorosabb összetartozás-érzést alakít ki, mint a Wikipédia közös munkával kapcsolatos megbeszélései.		x
Blog- és közösségimédia-bejegyzések segítségével hírek, események közvetítése	Blogbejegyzések, közösségi médiában megjelenő bejegyzések készítése annak érdekében, hogy mind a szerkesztői közösség, mind a Wikipédia és a Wikimédia-mozgalom iránt érdeklődő közvélemény könnyebben tájékozódhasson és juthasson információkhoz arról, hogy milyen hírek, események vagy változások várhatóak vagy történtek a Wikimédia-mozgalmon és annak projektjein belül.		x
7. Műszaki környezet, szerkesztőfelület, segédeszközök
Segédeszközök áttekintése	Annak felmérése és kiértékelése, hogy a magyar szerkesztői közösség milyen segédeszközöket használ a Wikipédiával kapcsolatos munkájához, milyen problémákkal találkozik és hol van szükség hibajavításra, fejlesztésre. Emellett annak áttekintése, hogy milyen további, nem használt eszközök állnak rendelkezésre, melyek (akár fordítása vagy helyi projektre való alkalmazása esetén) a jövőben alkalmasak lehetnek a szerkesztői munka segítésére.		x
Feltöltési varázsló átvétele a Wikimédia Commonsról	Közösségi konzultáció indítása és pozitív döntés esetén a változtatás előremozdítása abban a kérdésben, hogy az évekkel korábbi verzió helyett a felhasználóbarátabb, könnyebben használható és letisztultabb felületű, legújabb verziójú feltöltővarázslót vegye át a magyar Wikipédia. Ez a változás nem csak az új közreműködők számára jelenthet könnyebbséget, hanem egységesítheti, gyorsíthatja és élvezetesebbé teheti a tapasztalt szerkesztők feltöltéssel kapcsolatos felhasználói élményét is.	x	x
A vizuális szerkesztő teljes működése	Annak áttekintése, hogy az új szerkesztők számára alapértelmezett szerkesztői felületként használt vizuális szerkesztő mely részei nem működnek vagy rendelkeznek korlátozott funkcionalitással lokalizációs problémák, fordítás vagy helyi fejlesztések hiánya miatt. A felmérés eredménye alapján ütemterv kidolgozása és lehetőség szerint a szükséges lépések megtétele annak érdekében, hogy a vizuális szerkesztő a lehető legteljesebb felhasználói élményt nyújthassa a szerkesztők számára.	x	x
A Wikidata integrálásának ösztönzése	A Wikidata-kapcsolatok kialakításához szükséges Lua-modulok készítésének ösztönzése, a velük kapcsolatos meglévő problémák felmérése és javítása. A modulok szerkesztésével kapcsolatos alapismeretek összegzése és a közösség ezzel kapcsolatos képzése.		x
Structured Discussions	A Structured Discussion kiegészítő közösség számára történő bemutatása, közösségi megbeszélés a bevezetéséről, igény esetén bevezetése annak érdekében, hogy a közösségi megbeszélések, közösség tagjainak egymás közötti kommunikációja könnyebb legyen az új szerkesztők és élvezetesebb a tapasztalt szerkesztők számára	x

Ütemezés

A projekt tervezett időtartama 12 hónap, 2019. márciustól 2020. márciusig tart:

• 2018. október–november: a projekt és a pályázat előkészítése és megtervezése a helyi Wikimédia-társszervezet, a Wikimédia-közösség önkénteseinek és külső szakértők bevonásával
• 2018. december – 2019. február: a pályázat bírálata során aktív közreműködés
• 2019. március: a pályázat adminisztrációja (szerződéskötések, részletes tervezés)
• 2019. április–december: a projekt programjának megvalósítása
• 2020. január–február: a projekthez sikerességének, eredményeinek és hatásának megbecsléséhez szükséges mérőszámok elkészítése, majd a projekt beszámolójának és végleges jelentésének elkészítése és fordítása

Az egyes tevékenységekhez tartozó folyamat jellemző szakaszai:

• kutatási szakasz: vizsgálja a nemzetközi példákat, a rendelkezésre álló erőforrásokat és eszközöket, a megvalósítási lehetőségeket;
• közösségi konzultáció: felméri a közösség szándékait, kívánságait;
• tervezési szakasz: a feladatra vállalkozó közreműködők feladatkörének tisztázása, a feladat elvégzéséhez szükséges alfeladatok és azok ütemezésének a rögzítése;
• megvalósítás: a feladat tényleges elvégzése és a kitűzött feladat megvalósítása;
• kommunikáció és a visszajelzések értékelése: az elvégzett feladat bemutatása, kommunikációja a közösségnek, hogy tudjon róla és használja;
• metrikák elkészítése: a tevékenységhez tartozó mérőszámok mérése, számítása és rögzítése;
• adminisztráció, jelentés: a tevékenységhez tartozó adminisztrációs feladatok elvégzése és a hozzá kapcsolódó jelentés megírása, fordítása.