Wass János (II. Lajos fia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Wass János
Született 1521 körül
Buda
Elhunyt 1580 után
Pozsony
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiII. Lajos magyar király és Wass Angelitha komorna
Foglalkozása lantos
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wass János témájú médiaállományokat.

Wass János vagy Lanthos János (Buda, 1521 körül – Pozsony, 1580 után)[1] II. Lajos magyar király és Wass Angelitha királynéi komorna házasságon kívüli kapcsolatából született fia. Hivatalosan nem vált a Jagelló-ház elismert tagjává, mert nem törvényesítették sem az apja életében, sem később, így nem nem viselhette jogszerűen a Jagelló családnevet. Létezéséről is csak azért tudunk, mert nagynénje, Jagelló Anna és annak férje, I. (Habsburg) Ferdinánd rendszeres apanázsban részesítette.[2] Önmagát János hercegnek tekintette és nevezte. Kortársai zavarodott elméjűként beszéltek róla.[3]

Élete[szerkesztés]

II. Lajosnak Hans Krell festette portréja

Pozsonyi magyar kamarai számadásokból kimutatható, hogy a bécsi királyi udvar I. Ferdinánd és I. Miksa uralkodása idején rendszeresen támogatta „II. Lajos természetes fiát”, ahogy ez szokás volt a nyugat-európai királyi udvarokban a fattyú királyi ivadékokkal. Éppen ennek köszönhetően derült fény a király egykori titkos szerelmi viszonyára, és annak következményére. A tételek között Wass Jánosként és Lanthos Jánosként egyaránt előfordul, utalva egyrészt édesanya családnevére, másrészt krónikási foglalkozására. (Gondoljunk csak kortársa, Tinódi Lantos Sebestyén nevére.)

Háza és földje volt a pozsonyi vár mellett, a királyi vártelken „Edelhof” (nemesi udvar) néven ismert Szeleczky-féle adómentes ház volt,[4] és amikor Salm Encius[5] evangélikus vallású főúr, aki 1552-től kezdve Pozsony grófja és főispánja volt[6] az ingatlanokat erővel el akarta foglalni, a királyhoz fordult oltalomért.[7] Ekkor I. Ferdinánd 1552. március 20-án a következő adománylevelet adta ki II. Lajos természetes fia részére:[8]

„Mi, Ferdinánd, Isten kegyelméből a rómaiak, Magyarország, Csehország stb. mindenkor dicsőséges királya, Spanyolország infánsa, Ausztria főhercege stb. emlékezetül adjuk, e levelünk tartalmával tudtára adva mindazoknak, akiket illet, hogy mi, egyrészt sok hívünk legalázatosabb kérelmére, melyet Jánosnak – ahogyan ezt ő maga hiszi és mondja –, Lajos király fiának érdekében terjesztettek felségünk elé, másrészt pedig ama királyi bőkezűségünkből és kegyelmességünkből, amellyel a rászorulóknak segíteni szoktunk, úgy határoztunk, hogy a szóban forgó Jánosnak adjuk azt a polgárházat, avagy polgártelkét, amely a mi Pozsony városunk váraljában, a hegy lábánál, a vár és a város között, a mondott várunkhoz vezető út mellett egy magaslaton fekszik, amelyben – mint mondják – ugyanő feleségével és gyermekeivel együtt ez idő szerint állandó lakhelyét tartja, a pozsonyi szőlőhegyen lévő szőlőjével és a telek egyéb tartozékaival együtt, egyúttal valamennyi, mind rendes, mind rendkívüli adónk és szolgáltatásunk, valamint hadiadónk és kamaránk haszna, nemkülönben minden egyéb polgári teher és fizetnivaló alól, ami ugyanazon ház után akár a mi felségünknek, akár a polgárok közösségének jár, nemkülönben ama kilenced szolgáltatása alól, melyet a fentebb említett szőleje után kell megadnia, mindörökre kiemeljük és felmentjük; kiemeljük és mentesítjük jelen adományunk jogerejénél fogva. – Éppen ezért nektek, a mi tisztelendő, tiszteletre méltó és nemes híveinknek, éspedig Thurzó Ferenc nyitrai püspöknek, a mi Magyar Kamaránk elnökének, továbbá ugyanazon Kamaránk többi tanácsosának; hasonlóképpen a fentebb mondott vár grófjának, algrófjának és udvarbírájának és minden egyes tisztségviselőjének, azoknak is, kik ma élnek s az eljövendőknek is, jelen adománylevelünk rendjében a legszigorúbban megparancsoljuk, hogy mostantól fogva a további időkben a szóban forgó Jánost, örököseit és jogutódait a mi fentebb előrebocsátott kegyes kiváltságunk szövegével ellentétben soha, semmiképpen és semmi módon, sem személyükben, sem ingóságaikban, sem bármiféle egyéb javaikban ne merészeljetek és akármiféle más módon ne merészkedjetek akadályozni, megzavarni, illetve kényszeríteni a mi adóink, taksáink és a nekünk járó szolgáltatások – legyenek bár azok akár rendesek, akár rendkívüliek –, rendkívüli hadiadónk és kamarahaszna-adónk megfizetésére; nemkülönben a fentebb leírt helyen lévő, fentebb mondott ház után járó terhek és szolgáltatások teljesítésére; sem pedig az ő fentebb mondott szőleje után járó kilenced megfizetésére. Jelen adománylevelünket átolvasás után vissza kell adni felmutatójának. – Kelt a mi fentebb említett pozsonyi várunkban, március hónap huszadik napján, az Úr ezerötszázötvenkettedik esztendejében, a mi római királyságunk huszonkettedik, egyéb királyságaink huszonhatodik esztendejében.
P.H.
Ferdinánd s.k. Oláh Miklós/egri püspök s.k.”

„János herceget”, ahogy önmagát címezte, sohasem törvényesítették, sem apja életében, sem pedig később, így nem használhatta a Jagelló nevet. Személye mégis a Jagelló-ház továbbélését jelenti, hiszen népes családja maradt utána, egyik lánya húsz gyermeket szült.[7] Pozsonyban élt haláláig.

Ősei[szerkesztés]

Legközelebbi rokonsági kapcsolat Wass János és Habsburg Miksa között[szerkesztés]

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. Béla magyar király
12061270
felesége: Laszkarisz Mária
1206 körül–1270
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Árpád-házi Anna
magyar királyi hercegnő
1226/271285 körül
férje:III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem
12191263
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rurik Kunigunda
kijevi nagyhercegnő,
bolgár királyi hercegnő,
macsói hercegnő
12451285
1. fj.: II. Ottokár cseh király
12321278
2. fj.: Falkenstein Závis
1250 körül–1290
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
[1.]  II. Vencel cseh király
12711305
1. fg. Habsburg Judit
12711297
2. fg.: Piast Erzsébet Richeza
12881335
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
[1.]  Přemysl Erzsébet
cseh királyi hercegnő
12921330
férje: I. (Luxemburgi/Vak) János
cseh király
12961346
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Luxemburgi Judit (Bona)
cseh királyi hercegnő,
francia trónörökösné
13151349
férje II. János francia király
13191364
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (I.) Károly
német-római császár és cseh király
13161378
1. fg. Valois Blanka
13161348
2. fg.: Bajor Anna
13291353
3. fg. Świdnicai Anna
1339 körül–1362
4. fg. Pomerániai Erzsébet
13471393
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Valois Johanna
francia királyi hercegnő
13431373
férje: II. Károly navarrai király
13321387
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
[4.]  Luxemburgi Zsigmond
magyar és cseh király, német-római császár
13681437
1. fg. I. (Anjou) Mária
magyar királynő
13711395
2. fg. Cillei Borbála
13921451
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. Károly navarrai király
13611425
felesége: Kasztíliai Eleonóra
1363 körül–1416
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
[2.]  Luxemburgi Erzsébet
14091442
férje: I. (Habsburg) Albert
magyar, német és cseh király
13971439
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Évreux-i) Blanka
navarrai királynő
13871441
1. fj.: I. (Ifjú) Márton
szicíliai király
1374/75/761409
2. fj. II. (Hitetlen) János
aragón, navarrai és szicíliai király
13981479
 
 
 
 
 
 
 
 
Habsburg Erzsébet
magyar és cseh királyi hercegnő
14371505
férje: IV. Kázmér lengyel király
14261492
 
V. László magyar király
14401457
jegyese: Valois Magdolna
francia királyi hercegnő
14431495
ld. balra lent
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
[2.]  I. Eleonóra navarrai királynő
14261479
férje: IV. Gaston foix-i gróf
14231472
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Jagelló) Ulászló
magyar és cseh király
14561516
1. fg.: Brandenburgi Borbála
14641515
2. fg. Aragóniai Beatrix
14571508
3. fg. Candale-i Anna
14841506
ld. balra lent
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gaston vianai herceg
14441470
felesége: Valois Magdolna
francia királyi hercegnő
14431495
ld. jobbra fent
 
Foix Katalin
navarrai királyi hercegnő
1460 körül–1494 előtt
férje: II. (Foix) Gaston János
candale-i (kendali) gróf
1448 körül–1500
 
 
 
 
[3.]  Jagelló Anna
15031547
férje: I. (Habsburg) Ferdinánd
magyar és cseh király, német-római császár
15031564
 
[3.]  II. Lajos
magyar és cseh király
15061526
felesége: Idősebb Habsburg Mária
ausztriai főhercegnő, kasztíliai infánső
15051558
(n.) ágyasa: Wass Angelitha
?–?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Candale-i Anna
14841506
férje: II. (Jagelló) Ulászló
magyar és cseh király
14561516
ld. jobbra fent
 
 
 
 
I. (II.) Miksa
magyar és cseh király, német-római császár
15271576
felesége: Ifjabb Habsburg Mária
ausztriai főhercegnő, kasztíliai infánső
15281603
 
[n.]  Wass János
1521 körül–1580 után
felesége N. N.
?–?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Feltételezhetően II. Lajosnak még a házassága előtt, az első szexuális kapcsolatából születhetett. A legkésőbbi, de talán a legkorábbi időpont ezért csak 1521 lehetett, amikor is Mária királyné ez év végén Magyarországra jött, hogy előbb megkoronázzák, majd a következő év elején szentesítsék a házasságát II. Lajossal. A király ekkor 15 éves, így 1521-nél korábbi időpont sokkal kevésbé hihető és reális. A hely a budai udvarhoz való kötődése folytán nagy valószínűséggel a főváros lehetett. Az utolsó eddig ismert kamarai bejegyzése 1580-ból származik, így a halála időpontja ennél korábbra nem tehető. A helye viszont valószínű, hogy az a város, ahol élt, azaz Pozsony.
  2. Lásd Kubinyi (1999).
  3. Lásd Pallas és Kubinyi (1999).
  4. Lásd Tardy (1986: 45).
  5. Egino, Eck Graf zu Salm (–1574), Salm Miklós fia.
  6. 1548-ban kamarásként kísérte I. Ferdinánd királyt a magyar országgyűlésre, majd lett pozsonyi ispán és Pozsony várának kapitánya, végül haláláig a győri végvidék generálisa: (15601574).
  7. ^ a b Lásd Takáts (1903: 184).
  8. A latin nyelvű oklevél magyar fordítását ismerteti Tardy (1986: 43–45).

Források[szerkesztés]