Úszfalva
| Úszfalva (Uzovce) | |
 | |
| Úszfalva temploma. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1370 |
| Polgármester | Jaroslav Golodžej |
| Irányítószám | 082 66 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 532 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 388 m |
| Terület | 5,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′, k. h. 21° 11′Koordináták: é. sz. 49° 05′, k. h. 21° 11′ | |
| Úszfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Úszfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Úszfalva (szlovákul: Uzovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kisszebentől 7 km-re keletre, a Tarca fölött fekszik.
Története[szerkesztés]
A 13. századtól a 19. századig a Tekule nemzetségből származú Úsz család birtoka volt. 1370-ben „Wzfalua” alakban említik először, de a község honlapja szerint már 1280-ban van róla írásos feljegyzés „Uzfalva” néven. Első temploma már a 14. század első felében állt a mai templom helyén. 1427-ben 11 portája adózott. 1715-ben 8 háztartása fizetett adót. 1787-ben 23 házában 239 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „USZFALVA. Uszovce. Tót falu Sáros Várm. fekszik Sz. Györgyhöz közel, és ennek filiája; földgye középszerű.”[2]
A 19. században a Péchy és más családok szereztek itt birtokot. 1828-ban 45 háza és 346 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uszfalu, (Uzowce), Sáros v. tót falu, Sz. György fil., 287 kath. 4 ev., 6 zsidó lak. F. u. Usz nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[3]
A 19. század közepétől sok lakója kivándorolt. 1880-ban 244-en éltek itt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
1946-ig szeszgyár működött a községben. Földműves szövetkezetét 1958-ban alapították.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 276, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 478 szlovák lakosa volt.
2011-ben 525 lakosából 506 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Kereszt temploma 1800-ban épült a régi templom helyén klasszicista stílusban.
- Kastélya a 19. század utolsó harmadában, historizáló stílusban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Fazekasrét (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |  | |
