Székely himnusz
A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, és művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott [1] dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben [2][3] és Magyarországon, és a tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.[4]
Története
Keletkezése és a cím eredete
Csanády György életrehívója és 25 évig vezetője volt az 1920-ban – a trianoni döntés után – létrehozott Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) nevű önsegélyező és kulturális szervezetnek.
A Székely himnusz versét saját beszámolója szerint 1921-ben írta, a SZEFHE májusi nagyáldozat névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem tartalmazta a himnusz szót, a májusi nagyáldozatban egyszerűen csak kantátának nevezték. Zenéjét lánykarra komponálta Mihalik Kálmán és először 1922. május 22-én adták elő az Aquincumban rendezett találkozón, a zeneszerző jelenlétében.
Mihalik Kálmán még ugyanebben az évben, néhány hónappal később meghalt. Temetéséről aláíratlan szerkesztőségi cikket közölt az Új Élet, a Székely himnusz teljes szövegével együtt. „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is" – írta az Új Élet, hozzátéve, hogy az egész gyásznép énekelt. Mivel a lap szerkesztője maga Csanády György volt, valószínűsíthető, hogy ő maga adta az új címet a versnek.
Utóélete
Az ének Erdélyben az Észak-Erdély magyar visszafoglalása és újbóli elvesztése közt eltelt néhány év kivételével egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt, büntették is az éneklését, de szűk körben, titokban mégis énekelték, az elnyomás elleni tiltakozásként.
Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették a tanulását, de Kríza Ildikó tanulmánya [1] szerint a nehéz dallam miatt ekkor még nem vált általánosan népszerűvé, ahogy a visszafoglalt Észak-Erdélyben sem. A cserkésztalálkozókon azonban már a két világháború közti korszakban is rendszeresen énekelték, és elterjedését az erdélyi származású értelmiségiek, illetve a hozzájuk közel álló szervezetek is segítették. Másrészt az ellenállásra fogékony körökben még vonzóbbá tette a dalt. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyarok közt általánosan ismert volt, kultuszát ők is ápolták.
Az ének népszerűségét az is mutatja, hogy a huszadik század második felében folklorizálódott, több szövegváltozata alakult ki, bár ezek közt nem voltak nagyon jelentősek az eltérések.
A nyolcadik sor "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!" változata – ami ma a leggyakrabban énekelt változat – Kríza Ildikó szerint az amerikai magyarok közt terjedt el az 1970-es években. (Csanády György eredeti szövege: "Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!") Ám Kriza fölvetése abban a tekintetben nem állja meg a helyét, hogy ez az 1970-es években, a nyugati magyar emigrációban keletkezett változat, hisz több korabeli kotta, ill. hangfelvétel bizonyítja, hogy már a a keletkezését követően ezzel a szöveggel élt a nyolcadik sor.
A himnuszt a 2009. szeptember 5-én Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának.[5]
Emlékezete
2009. augusztus 1-én avatták fel Szegeden, a Vértó melletti kurgánon, a Székely Himnusz első emlékművét. A fából faragott szoborcsoportban egész alakos szobra van Csanády György költőnek és Mihalik Kálmán zeneszerzőnek. A szobor alkotója Barta János szobrászművész. [6]
Az eredeti szöveg
- Ki tudja merre, merre visz a végzet
- Göröngyös úton, sötét éjjelen.
- Segítsd még egyszer győzelemre néped,
- Csaba királyfi csillagösvényen.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcától zajló tengeren.
- Fejünk az ár ezerszer elborítja,
- Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!
A közszájon forgó változat
- Ki tudja merre, merre visz a végzet
- Göröngyös úton, sötét éjjelen.
- Vezesd még egyszer győzelemre néped,
- Csaba királyfi csillagösvényen.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén.
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
A kiegészített Székely himnusz
A Székely himnuszt az idők folyamán többször is kiegészítették. Legutóbb Pap Gábor 2002-ben. (Az eredeti és a Pap Gábor féle szöveg dőlt betűvel.)
- Ki tudja merre, merre visz a végzet
- Göröngyös úton, sötét éjjelen
- Vezesd még egyszer győzelemre néped
- Csaba királyfi csillag ösvényén.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Ameddig élünk magyar ajkú népek
- Megtörni lelkünk nem lehet soha
- Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján
- Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Keserves múltunk, évezredes balsors
- Tatár, s török dúlt, labanc rabigált
- Jussunk e honban, Székely Magyarföldön
- Szabad hazában élni boldogan.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Már másfélezer év óta Csaba népe
- Sok vihart élt át, sorsa mostoha
- Külső ellenség jaj, de gyakran tépte
- Nem értett egyet otthon sem soha.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
- Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
- Jussunk el honban, székely magyar földön,
- Szabad hazában éljünk boldogan.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Ki tudja, innen merre visz a végzet,
- Országhatáron, óceánon át.
- Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
- Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
- Hős szabadságát elveszti Segesvár
- Mádéfalvára fájón kell tekints
- Földed dús kincsét népek élik s dúlják
- Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,
- Csaba királyfi gyűjti táborát.
- Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
- Szívünkön égi öröm lángol át.
- Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja,
- Megáll a szikla, nem porlik tovább,
- Imánk az Istent újra megtalálja,
- Köszöntsd ma népem, üdvöd hajnalát!
Bobula Ida- A mi határunk című verse énekelhető a Székely himnusz dallamára
A „régi” Székely himnusz
A tévesen régi székely himnusznak nevezett ének Bartók Béla Este a székelyeknél c. művének rubato dallama.(Valószínűleg a 20-as években írt hozzá szöveget egy ismeretlen költő.) Az ereszkedő pentaton dallam - bár az ősi népdalok mintáját követi - Bartók saját invenciója.
- Hej, én édes jó Istenem,[7]
- Oltalmazóm, segedelmem,
- Vándorlásban reménységem,
- Ínségemben légy kenyerem.
- Vándor fecske sebes szárnyát,
- Vándorlegény vándorbotját,
- Vándor székely reménységét,
- Jézus, áldd meg Erdély földjét.
- Vándor fecske hazatalál,
- Édesanyja fészkére száll,
- Hazajöttünk, megáldott a
- Csíksomlyói Szűz Mária.
Jegyzetek
- ↑ Kríza Ildikó:A Székely himnusz születésének háttere, unitarius.hu
- ↑ Budai Szabó Nikolett: Hamis "himnusz", mozgovilag.hu
- ↑ Csíksomlyó - Székely himnusz, youtube.com
- ↑ A Himnusz és a Székely Himnusz eléneklésével megkezdődött a Fidesz nagygyűlése az Erzsébet híd pesti hídfőjénél., origo.hu
- ↑ A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatai
- ↑ Kuruc.info: A székely Himnusz alkotóira emlékeztek Szegeden
- ↑ Csíksomlyó - Régi székely himnusz, youtube.com
Külső hivatkozás
- Székely himnuszról készült videó (Kárpátia zenekar)
- Székely Himnusz videó
- Az Új SZEFHE
- Kották, szövegváltozatok, angol fordítások (magyar+angol nyelven). [2007. október 15-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)
- Kriza Ildikó tanulmánya
- National Geographic Magyarország 2006. május 15-i cikke a Székely himnuszról
- Székely himnusz éneklése Bukarestben, youtube.com
- Székely himnusz Alba Volán - SC Csikszereda , youtube.com