„Bordány” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a qczTemplate 0.95beta) (Népsűrűség újraszámolása
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
| régió = Dél-Alföld
| régió = Dél-Alföld
| megye = Csongrád
| megye = Csongrád
| kistérség = Mórahalmi
| kistérség = Mórahalomi
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| irányítószám = 6795
| irányítószám = 6795
15. sor: 15. sor:
| KSH kód = 08192
| KSH kód = 08192
}}
}}
'''Bordány''' [[község]] [[Csongrád megye|Csongrád megyében]], a [[Mórahalmi kistérség]]ben, Szegedtől 20 kilométerre terül el.
'''Bordány''' [[község]] [[Csongrád megye|Csongrád megyében]], a [[Mórahalomi kistérség]]ben, Szegedtől 20 kilométerre terül el.


== Fekvése ==
== Fekvése ==

A lap 2011. június 22., 00:27-kori változata

Bordány
Bordány címere
Bordány címere
Bordány zászlaja
Bordány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád
KistérségMórahalomi
Jogállásközség
Irányítószám6795
Körzethívószám62
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3224 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség88,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′, k. h. 19° 55′Koordináták: é. sz. 46° 19′, k. h. 19° 55′
Bordány (Csongrád-Csanád vármegye)
Bordány
Bordány
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Bordány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bordány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bordány község Csongrád megyében, a Mórahalomi kistérségben, Szegedtől 20 kilométerre terül el.

Fekvése

Bordány Csongrád megyében, Szegedtől 20 kilométerre, a Szegedet Kiskunhalassal összekötő út mentén, az út 15–17 km szelvényei között az út két oldalán alakult ki. Szomszédos települések: Domaszék, Forráskút, Kiskundorozsma, Üllés, Zákányszék és Zsombó arányos távolságban helyezkednek el. A települést körülölelő dűlőkben a napfény, a talpat melengető lágy homok, a Lapéta-tó környéki élővilág, a mezőgazdaságból élő családok sokszor múltat idéző tanyái, földecskéi mind-mind egy-egy gyöngyszemei a környéknek. A település gyalog, kerékpárral, autóval, és autóbusszal is könnyedén megközelíthető.

Története

Területén már a XVIII. század utolsó negyedében gazdálkodtak. Az 1850-es évek elején egy dorozsmai család -Dudás István és felesége Czékus Franciska- fél hold földet ajánlott föl templomépítésre és piactérnek. Ezen a darab földön épült fel a kápolna, amely körül hamarosan kialakult a település magja. A kis kápolnát 1882-ben közadakozásból megnagyobbították, majd az akkorra megrongálódott, Szent István tiszteletére felszentelt kápolna helyére 1907-1910 között templomot építettek. A templomszentelést követően (1910. április 24.) a Dudáskápolna tanyaközpontot Kistemplomtanyának nevezték el. 1930-ban itt 302 ember élt. 1950-ben Kistemplomtanya önálló közigazgatású községgé vált, és legnagyobb dűlőjéről Bordánynak nevezték el. Nemzetközi hírnevet ad a településnek, hogy Dienes István régész 1955-ben itt tárta fel a híres "bordányi honfoglaló magyar asszony lószerszám-garnitúráját", ami a leggazdagabb ilyen tárgyú lelet. A Községben, és a hozzá szorosan kapcsolódó tanyavilágban közel 3200 ember él jelenleg. A község földjének reménybeli kincse a kőolaj és földgáz, amelynek feltárása folyamatban van. A lakosság megélhetésének fő forrása a mezőgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, a termelési kultúrának és a helyi homokvilági klímának köszönhetően olyan jellegzetes íz-világú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek eredményesen, amelyek országosan is ismertek, keresettek. A kiterjedt tanyavilág ellenére a falu teljes belterületi víz, gáz, elektromos és telefon közművel rendelkezik. A 20 tantermes iskola, tornaterem, korszerű óvoda, a négy orvosi rendelő mind-mind az itt élők életminőségét javítja. A település egésze majdnem 100 százalékban kiépített portalanított úthálózattal, kiépült bevásárlóközponttal, köztéri alkotásokat magába foglaló esztétikus terekkel rendelkezik.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Turizmus, látnivalók

Bordány mellett halad el az Alföldi kék túra útvonala, a falu környékén remek vadászati lehetőség adódik. Látnivalók: nemzetközileg híres veteránautó gyűjtemény, 1909-ben épült római katolikus templom, Bánvölgyi László által készített egész alakos Szt. István szobor, Zászlótartó, II. világháborús emlékmű. A helyi falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásra várnak. Az Egérház Alapítvány 2010. októberétől működteti a Vadgesztenye Ifjúsági Közösségi Szálláshelyet, amely 7 fürdőszobás, 4-5 személyes szobával várja a településre utazó vendégeket. A szálláshely kiválóan alkalmas osztálykirándulások, ifjúsági képzések, találkozók lebonyolítására, de kedvező árai miatt a Csongrád megyébe, Szegedre, Mórahalomra utazó családok számára is ideális lehet.

Civil szervezetek

Berkenye Népdalkör; Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat; Bordányi Ifjúsági Klub Egyesület; Bordányi Polgárőr Csoport; Bordányi Római Katolikus Egyházközség; Bordányi Szövetkezeti Sportkör; Borostyán Népdalkör; Kulturális és Szabadidős Egyesület; MTTSZ Bordányi Klubja; Nefelejcs Nyugdíjas Klub; Önkéntes Tűzoltó Egyesület; Vöröskereszt helyi alapszervezete

Helyi média

  • Bordányi Napló (havonta egyszer jelenik meg)
  • Bordányi Hírek (havonta háromszor jelenik meg)

Testvértelepülések

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások