„Bordány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a qczTemplate 0.95beta) (Népsűrűség újraszámolása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| régió = Dél-Alföld |
| régió = Dél-Alföld |
||
| megye = Csongrád |
| megye = Csongrád |
||
| kistérség = |
| kistérség = Mórahalomi |
||
| rang = [[község]] |
| rang = [[község]] |
||
| irányítószám = 6795 |
| irányítószám = 6795 |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
| KSH kód = 08192 |
| KSH kód = 08192 |
||
}} |
}} |
||
'''Bordány''' [[község]] [[Csongrád megye|Csongrád megyében]], a [[ |
'''Bordány''' [[község]] [[Csongrád megye|Csongrád megyében]], a [[Mórahalomi kistérség]]ben, Szegedtől 20 kilométerre terül el. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
A lap 2011. június 22., 00:27-kori változata
Bordány | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád | ||
Kistérség | Mórahalomi | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 6795 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3224 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 88,54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,48 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 19′, k. h. 19° 55′Koordináták: é. sz. 46° 19′, k. h. 19° 55′ | |||
Bordány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bordány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bordány község Csongrád megyében, a Mórahalomi kistérségben, Szegedtől 20 kilométerre terül el.
Fekvése
Bordány Csongrád megyében, Szegedtől 20 kilométerre, a Szegedet Kiskunhalassal összekötő út mentén, az út 15–17 km szelvényei között az út két oldalán alakult ki. Szomszédos települések: Domaszék, Forráskút, Kiskundorozsma, Üllés, Zákányszék és Zsombó arányos távolságban helyezkednek el. A települést körülölelő dűlőkben a napfény, a talpat melengető lágy homok, a Lapéta-tó környéki élővilág, a mezőgazdaságból élő családok sokszor múltat idéző tanyái, földecskéi mind-mind egy-egy gyöngyszemei a környéknek. A település gyalog, kerékpárral, autóval, és autóbusszal is könnyedén megközelíthető.
Története
Területén már a XVIII. század utolsó negyedében gazdálkodtak. Az 1850-es évek elején egy dorozsmai család -Dudás István és felesége Czékus Franciska- fél hold földet ajánlott föl templomépítésre és piactérnek. Ezen a darab földön épült fel a kápolna, amely körül hamarosan kialakult a település magja. A kis kápolnát 1882-ben közadakozásból megnagyobbították, majd az akkorra megrongálódott, Szent István tiszteletére felszentelt kápolna helyére 1907-1910 között templomot építettek. A templomszentelést követően (1910. április 24.) a Dudáskápolna tanyaközpontot Kistemplomtanyának nevezték el. 1930-ban itt 302 ember élt. 1950-ben Kistemplomtanya önálló közigazgatású községgé vált, és legnagyobb dűlőjéről Bordánynak nevezték el. Nemzetközi hírnevet ad a településnek, hogy Dienes István régész 1955-ben itt tárta fel a híres "bordányi honfoglaló magyar asszony lószerszám-garnitúráját", ami a leggazdagabb ilyen tárgyú lelet. A Községben, és a hozzá szorosan kapcsolódó tanyavilágban közel 3200 ember él jelenleg. A község földjének reménybeli kincse a kőolaj és földgáz, amelynek feltárása folyamatban van. A lakosság megélhetésének fő forrása a mezőgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, a termelési kultúrának és a helyi homokvilági klímának köszönhetően olyan jellegzetes íz-világú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek eredményesen, amelyek országosan is ismertek, keresettek. A kiterjedt tanyavilág ellenére a falu teljes belterületi víz, gáz, elektromos és telefon közművel rendelkezik. A 20 tantermes iskola, tornaterem, korszerű óvoda, a négy orvosi rendelő mind-mind az itt élők életminőségét javítja. A település egésze majdnem 100 százalékban kiépített portalanított úthálózattal, kiépült bevásárlóközponttal, köztéri alkotásokat magába foglaló esztétikus terekkel rendelkezik.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Turizmus, látnivalók
Bordány mellett halad el az Alföldi kék túra útvonala, a falu környékén remek vadászati lehetőség adódik. Látnivalók: nemzetközileg híres veteránautó gyűjtemény, 1909-ben épült római katolikus templom, Bánvölgyi László által készített egész alakos Szt. István szobor, Zászlótartó, II. világháborús emlékmű. A helyi falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásra várnak. Az Egérház Alapítvány 2010. októberétől működteti a Vadgesztenye Ifjúsági Közösségi Szálláshelyet, amely 7 fürdőszobás, 4-5 személyes szobával várja a településre utazó vendégeket. A szálláshely kiválóan alkalmas osztálykirándulások, ifjúsági képzések, találkozók lebonyolítására, de kedvező árai miatt a Csongrád megyébe, Szegedre, Mórahalomra utazó családok számára is ideális lehet.
Civil szervezetek
Berkenye Népdalkör; Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat; Bordányi Ifjúsági Klub Egyesület; Bordányi Polgárőr Csoport; Bordányi Római Katolikus Egyházközség; Bordányi Szövetkezeti Sportkör; Borostyán Népdalkör; Kulturális és Szabadidős Egyesület; MTTSZ Bordányi Klubja; Nefelejcs Nyugdíjas Klub; Önkéntes Tűzoltó Egyesület; Vöröskereszt helyi alapszervezete
Helyi média
- Bordányi Napló (havonta egyszer jelenik meg)
- Bordányi Hírek (havonta háromszor jelenik meg)
Testvértelepülések
- Detta (Deta), Románia
- Csóka (település) (Čoka), Szerbia
- Hódegyháza (Jazovo), Szerbia
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora