Egri borvidék

Egri borvidék
Adatok
Minőségbesorolási kategória	I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén
Borrégió	Eger borrégió
Éghajlat	kontinentális
Talajösszetevők	barna erdőtalaj, riolittufa
Régió területe	6040 hektár
Szőlőfajták	chardonnay, hárslevelű, kékszőlők: cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, kékmedoc, merlot
Érési időszak	szeptember vége
Bortermelés	egri bikavér, egri leányka
Megjegyzések	Nemzetközi díjnyertes
A Wikimédia Commons tartalmaz Egri témájú médiaállományokat.

Az egri Magyarország egyik történelmi borvidéke. Mintegy 22 342 hektár teljes területéből a hegyközségi nyilvántartás szerint 4395 hektár, a borvidék honlapja szerint 6040 hektár a szőlőültetvény. Ezek legtöbbje a Bükk déli lankáin terül el; központja a névadó Eger, amin kívül még 19 község tartozik hozzá.

Részei, hegyközségei

A borvidék két eredetvédelmi körzete az

• egri:
  • Andornaktálya,
  • Demjén,
  • Egerbakta,
  • Egerszalók,
  • Egerszólát,
  • Felsőtárkány,
  • Kerecsend,
  • Maklár,
  • Nagytálya,
  • Noszvaj,
  • Novaj,
  • Ostoros,
  • Szomolya és a
• debrői:
  • Aldebrő,
  • Feldebrő,
  • Tófalu,
  • Verpelét,
  • Kompolt,
  • Tarnaszentmária.

Története

A környék lakosság csaknem ezer éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel. A legöregebb borospincék több mint 400 évesek, de napjainkban is vájnak újakat.

I.István 1004-ben alapította meg az egri püspökséget. A külföldről behívott szerzetesek közül többen magukkal hozták szülőföldjük szőlőfajtáit és a borkészítés technológiáját (mint például a hordó használatát): ők vetették meg Eger környékén a borkultúra alapjait. Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a 13–14. században telepítették be szőlővel: a megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket.

Mivel a katolikus egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor, az egri püspökök, illetve érsekek később is gondot fordítottak a bortermelésre. Az első pincéket az egri püspök birtokairól borban beszedett tizedet és az egyházmegyéből begyűjtött dézsma tárolására vájták a könnyen faragható riolittufába.

A héjon erjesztett vörösbor készítésének technológiáját és a kadarka szőlőfajtát is a törökök elől menekülő rácok hozták magukkal. A szőlőművelést a 91 éves török uralom idején se hagyták abba: a törökök ugyan nem nagyon itták a bort, de eladásából komoly bevételhez jutottak. Eközben a vörösborszőlő fajták egyre több teret nyertek, a fehérborszőlők termesztése visszaszorult.

A város visszafoglalása után lakossága rohamosan nőtt, gazdasága pedig alig húsz év alatt gyakorlatilag monokultúrássá vált: egyértelműen a szőlő- és bortermelésre alapozott. A szőlőhegyek többségének jelenleg is használt neve a 17. század végén és a 18. században alakult ki.

A filoxéra 1886-ban tűnt fel Egerben, és szinte teljesen kiirtotta a szőlőket. Az újratelepítés (rekonstrukció) közben a borvidékre új fajtákat is betelepítettek.

A második világháború utáni államosítások eredményeként egy nagy borkombinátot (Egervin) hoztak létre, és az főleg a hordós borok tömegtermelésére rendezkedett be.

A minőségi borkultúra a rendszerváltás után került újra előtérbe; a nagy állami borászati vállalat mellett több száz közepes és kis borászatot alapítottak. Ezek látványos fejlődésével jelentősen javult a borvidék borainak minősége. Egyúttal a hagyományos és az új fajtákat újratelepítették az egykori legjobb termőhelyekre (Egerben: Nagy-Eged hegy, Pajdos), és ezzel jelentősen nőtt a szőlőültetvények területe. Meghonosították a fejlett nyugati borkultúrákban bevezetett AOC rendszert.

Alapkőzet, talajképző üledék, talaj

A borvidék területének legnagyobb részét miocén korú riolittufa borítja; jóval kisebb az eocén mészkő márga, valamint oligocén agyagmárga elterjedési területe. A tufa eluviális málladékából fekete, mészszegény nyirok, barnaföld, illetve agyagbemosódásos vagy Ramann-féle barna erdőtalaj alakul ki.

Éghajlata

Az ország egyik legaszályosabb (legszárazabb) és leghűvösebb éghajlatú borvidéke, amit észak felől a Bükk hegyvonulata véd a hideg légáramlatoktól. Viszonylag későn tavaszodik. A vörösborok termelésének főleg a délnek, délnyugatnak néző lejtők mikroklímája kedvez.

Szőlő- és borfajtái

Borok:

A borvidék leghíresebb bora a több vörösborszőlő borának házasításával készülő egri bikavér, ami egy karakteres, fanyar cuvée bor. Valaha a kadarka különböző változatai domináltak benne, ma gyakran a kékfrankos. Az egri bikavér Magyarország első eredetvédett bora. A hegyközség 1997-ben alkotta meg a bikavér kódexet, aminek talán legfontosabb szabálya az, hogy a bikavért az alapanyagok listájában engedélyezett vörösborszőlő fajták közül legalább háromnak a borából kell házasítani. Mivel e híres bor nevének eredete nem ismert, azt több legenda is próbálja magyarázni.

További vörösborfajták:

• egri cabernet franc
• egri sauvignon,
• egri medina (korábban Medoc Noir),
• egri kékfrankos,
• egri kékmedoc.

A leghíresebb fehérbor a debrői hárslevelű, ami egy illatos, gyümölcsös zamatú fehérbor.

További fehérborok:

• egri leányka,
• egri chardonnay,
• verpeléti olaszrizling.

Források

• egribor.lap.hu
• eger.me
• Eger a borok bástyája
• Hungary Wines