„Szöul” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Dani (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
kiejtés média file |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Szöul''' (서울 특별시 Sŏul T'ŭkpyŏlsi ''kiejtése: Szaul thükpjalsi'') a [[Koreai Köztársaság]] (Dél-Korea) [[főváros]]a és egyben legnagyobb városa is, [[tartomány]]i jogú város a Koreai-[[félsziget]] nyugati, középső részén. A 2005-ös adatok szerint [[előváros]]okkal együtt 20 156 800 lakosa van. |
'''Szöul''' (서울 특별시 Sŏul T'ŭkpyŏlsi ''kiejtése: Szaul thükpjalsi'' {{Audio|ko-Seoul.ogg|listen}}) a [[Koreai Köztársaság]] (Dél-Korea) [[főváros]]a és egyben legnagyobb városa is, [[tartomány]]i jogú város a Koreai-[[félsziget]] nyugati, középső részén. A 2005-ös adatok szerint [[előváros]]okkal együtt 20 156 800 lakosa van. |
||
==Fekvés== |
==Fekvés== |
A lap 2009. február 2., 15:31-kori változata
Szöul (서울) | |||
Szöul belvárosa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Dél-Korea | ||
Székhely | Csung-ku | ||
Alapítás éve | 1395. június 6. | ||
Polgármester | Oh Se-hoon | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9 668 465 fő (2020)[1] | ||
– elővárosokkal | 20156800 fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 38 m | ||
Terület | 605,33 km² | ||
Időzóna | UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 59′ 24″Koordináták: é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 59′ 24″ | |||
Szöul weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöul témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szöul (서울 특별시 Sŏul T'ŭkpyŏlsi kiejtése: Szaul thükpjalsi listen) a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) fővárosa és egyben legnagyobb városa is, tartományi jogú város a Koreai-félsziget nyugati, középső részén. A 2005-ös adatok szerint elővárosokkal együtt 20 156 800 lakosa van.
Fekvés
A Sárga-tengerbe torkolló Han-folyó partján terül el. Északról és délről erdős hegyek övezik. A folyót követő síkságot dombok, meredek szigethegyek szakítják meg. Éghajlata a monszun által befolyásolt, nedves kontinentális. A tél hideg és száraz, a nyár meleg és fülledt, a csapadék zöme is nyáron hullik.
Klíma
Az évi középhőmérséklet: 12,2 °C. A nyári 38,4 °C, a téli –23,1 °C.[2]
Történelem
A város Hanszong (한성, „erődváros”) néven is ismert volt. A városban a nagy palotaépítési korszak a 11. és 14. század között zajlott. Ekkor építették a ma is álló Cshanggjonggungot. Ezen kívül számos nyári rezidencia épült. Ekkoriban a főváros Keszong volt.
1392-ben a Csoszon-dinasztia első tagja, Thecso foglalta el a trónt, ekkor lett Szöül a főváros. Ekkor kezdték el építeni a városfalat. 1405 és 1412 között épült fel a Cshangdokkung, 1616-ban pedig a Kjonghigung. 1592-ben, az Imdzsin-háborúban a japánok elfoglalták Szöult.
1872-ben a király a Kjongbokkungba vonult vissza. Ezt a palotát az Imdzsing-háborúban lerombolták, majd 1865-ben újjáépítették.
1876-ban a várost ismét elfoglalták a japánok, majd 1910-ben az egész országot. Ekkor a város hivatalos neve Kjongszong (경성 vagy 京城, „főváros”) lett. 1945-ben az amerikai hadsereg verte ki innen a japánokat. 1948. augusztus 15-én lett a Koreai Köztársaság fővárosa.
Lakosság
A város népsűrűsége 17 000 fő/km².
2003-ban a külföldi lakosok száma 102 882 fő volt, ebből 52 572 kínai, 11 484 amerikai és 6139 japán.
Gazdaság, közlekedés
Szöul az ország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Jelentős pénzügyi központ, fontos vasúti és közúti csomópont forgalmas kikötővel.
Kultúra
Színházak
- Koreai nemzeti színház: 1973-ban alapították, 1500 főt képes befogadni. Repertoárjában tánc- és zeneelőadások szerepelnek.
- Szedzsong kulturális központ: 4000 főt képes befogadni. Operákat, koncerteket rendeznek.
Múzeumok
- Dél-koreai Képzőművészeti galéria
- Nemzeti múzeum: Csoszon-dinasztiabeli tárgyak is megtalálhatók.
- Nemzeti folkmúzeum
Sport
Az 1988. évi nyári olimpia helyszíne és a 2002. évi labdarúgó-világbajnokság egyik rendezője.
Csapatok:
- Korean Baseball Organization baseball csapat
- FC Seoul futballcsapat
Képzés
A város egyetemei:
|
|
Testvértelepülések
|
|
Külső hivatkozások
- ↑ 행정구역(읍면동)별/5세별 주민등록인구(2011년~). Statistics Korea
- ↑ [1]