Dél-Korea közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dél-Korea közigazgatásilag nyolc tartományból (to), egy független igazgatású tartományból, egy különleges igazgatású, egy független önkormányzatú és hat tartományi jogú városból áll, ezek a legfelsőbb szintek. A kisebb egységek a megyék (kun) és városok (si). A megyék alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon), ezeken belül pedig lehetnek falvak (li); a városok kerületekre (ku) és tongokra oszlanak.

Felosztás[szerkesztés]

Szint Szint neve Típusa Hangul handzsa Magyaros Db.
1 felsőbb szintű helyi autonómia
광역자치단체 / 廣域自治團體
kvangjok-csacshi-tancshe
tartományok to 8
független igazgatású tartomány 특별 자치도 特別自治道 thukpjol-csacshi-to 1
különleges igazgatású város 특별시 特別市 thukpjol-si 1
független önkormányzatú város 특별 자치시 特別自治市 thukpjol-csacshi-si 1
tartományi jogú városok 광역시 廣域市 kvangjok-si 6
2 alsóbb szintű helyi autonómia
기초자치단체 / 基礎自治團體
kicsho-csacshi-tancshe
városok si 77
megyék kun 84
kerületek ku 69
N/A kerületek ku 33
up
körzet mjon
tong
falvak thong
falvak ri
pan

A tartományok (to) megyékre (kun) oszlanak, amelyek alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon), melyeken belül következnek a falvak (ri). A hat nagy város tartományi jogot kapott (kvangjok-si), a si jelölésű városok olyan megyékből jöttek létre, amelyek lakossága meghaladja a 150 000 főt. Az 500 000 főt meghaladó nagyvárosok kerületekre (ku) oszlanak, a többi város tongokra. Szöul különleges igazgatású város (thukpjol-si), 25 kerülete és 423[1] tongja van. A kerületek 1988 óta autonóm önkormányzattal rendelkeznek és 1955 óta választanak saját polgármestert.[2]

Tartományi szint[szerkesztés]

Térkép Kód[3] Név Hangul handzsa
KR-11 Szöul különleges igazgatású város 서울 특별시 서울特別市
KR-26 Puszan tartományi jogú város 부산 광역시 釜山廣域市
KR-27 Tegu tartományi jogú város 대구 광역시 大邱廣域市
KR-28 Incshon tartományi jogú város 인천 광역시 仁川廣域市
KR-29 Kvangdzsu tartományi jogú város 광주 광역시 光州廣域市
KR-30 Tedzson tartományi jogú város 대전 광역시 大田廣域市
KR-31 Ulszan tartományi jogú város 울산 광역시 蔚山廣域市
KR-?? Szedzsong független önkormányzatú város 세종 특별자치시 世宗特別自治市
KR-41 Kjonggi tartomány 경기도 京畿道
KR-42 Kangvon tartomány 강원도 江原道
KR-43 Észak-Cshungcshong tartomány 충청북도 忠清北道
KR-44 Dél-Cshungcshong tartomány 충청남도 忠清南道
KR-45 Észak-Csolla tartomány 전라북도 全羅北道
KR-46 Dél-Csolla tartomány 전라남도 全羅南道
KR-47 Észak-Kjongszang tartomány 경상북도 慶尙北道
KR-48 Dél-Kjongszang tartomány 경상남도 慶尙南道
KR-49 Csedzsu független igazgatású tartomány 제주 특별자치도 濟州特別自治道

Különleges igazgatású városok[szerkesztés]

Szöul 1946. augusztus 15-én kapta meg a különleges igazgatású független város (특별 자유시, thukpjol-csajusi) címet és lett Kjonggi tartománytól független. 1949. augusztus 15-től különleges igazgatású város.[4] 2012 óta részleges adminisztratív központként funkcionál a Jongi megye területén újonnan létrehozott Szedzsong városa, mint független önkormányzatú város.[5]

Típus Hangul handzsa Magyaros Városok Száma
különleges igazgatású város 특별시 特別市 thukpjol-si Szöul 1
tartományi jogú városok 광역시 廣域市 kvangjok-si Incshon, Kvangdzsu, Puszan, Tegu, Tedzson, Ulszan 6
független önkormányzatú város 특별자치시 特別自治市 thukpjol-csacshi-si Szedzsong 1

Helyhatósági szint[szerkesztés]

Város (si)[szerkesztés]

A városok, (시 / 市; si) a megyékkel (kun) együtt a tartományok alegységei. Amint egy megye eléri a 150 000 fős népességet, sivé válik. Az 500 000 főt meghaladó lakosú városok adminisztratív egysége a kerület (ku) (kivételek: Kimhe, Hvaszong és Namjangdzsu). A ku tovább bontható tongokra. Az 500 000 főnél kisebb települések tongokra vannak felosztva.[6]

Megye (kun)[szerkesztés]

A megye (군 / 郡, kun) a tartomány alegysége, de Puszan, Tegu, Incshon és Ulszan tartományi jogú városonak is vannak kunjai (a kerületeik mellett). A megye lakossága 150 000 főnél kevesebb és a népsűrűsége kisebb a kuénál. Tipikusan vidéki jellegű terület, míg a kerület városi jellegű. A megyék alá tatoznak az upok és a körzetek (mjon).[7] A városokon belül található kunokat gyakorlatilag „vidéki kerületnek” lehetne fordítani.

Kerület (ku)[szerkesztés]

A kerület (구 / 區, ku) a városok adminisztratív egysége, bár néhány tartományi jogú város, mint Puszan, Tegu, Incshon és Ulszan kunokkal is rendelkezik. A kerületek tovább oszthatóak tongokra.[8]

Legalsó szintek[szerkesztés]

Up[szerkesztés]

Az up (읍 / 邑) a mjonnal együtt a megyék (kun) és az 500 000 fő alatti városok (si) alá tartozó egység. A megye illetve a város alá tartozó legnagyobb népességű kisvárosokat nevezik így. Legalább 20 000 fős településekből lehet up. Az upok alá tartozhatnak falvak (ri).[9][10][11]

Mjon[szerkesztés]

A mjon (면 / 面) az uppal együtt a megyék (kun) és az 500 000 fő alatti városok (si) alá tartozó egység. A mjonok legalább 6000 főt képviselő adminisztratív egységek, jellemzően kevesebb lakossal, mint egy up és vidéki területen találhatóak. A mjonok alá tartozhatnak falvak (ri).[12][13][14]

Tong[szerkesztés]

A tong (동 / 洞) a kerületek (ku), illetve a kerületekre nem osztható egyes városok (si) adminisztratív egységei. A tong a legkisebb olyan városi adminisztratív egység, mely saját irodát tart fenn.[15][16][17] Némely esetben az egy jogi egységet képviselő tongot a gyakorlatban több adminisztratív tongra oszthatják fel, melyek saját irodával rendelkeznek. Ezekben az esetkeben az egy tong alá tartozó adminisztratív tongokat számmal látják el, például Puszan Tongne-ku kerületének Mjongdzsang-tongja az alábbiak szerint osztható tovább: Mjongdzsang 1-tong, Mjongdzsang 2-tong.[18][19]

A tongok elméletben tovább oszthatóak thongokra (통 / 統), de a gyakorlatban nemigen alkalmazzák már.[20] A nagy népsűrűségű tongok tovább oszthatóak ka (가 / 街) elnevezésű egységekre, ezek azonban nem önkormányzati egységek, csupán a címek szempontjából fontosak.[21]

Falu (ri)[szerkesztés]

A falvak (리 / 里, ri) az upok és a mjonok alá tartoznak és a vidéki önkormányzatok legkisebb egységei.[22]

Források[szerkesztés]

  1. 자치구 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  2. Seoul Mayor first among equals in South Korea local government. Citymajors, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  3. ISO Subentity Codes for South Korea. GeoNames. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  4. 행정연혁 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  5. South Korea to open controversial new mini-capital. Raw Story, 2012. június 30. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
  6. (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  7. (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  8. (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  9. 읍 邑 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  10. 읍 邑 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  11. 읍 邑 (korea nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  12. 면 面 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  13. 면 面 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  14. 면 面 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  15. 동 洞 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  16. 동 洞 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  17. 행정동 行政洞 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  18. Myeongjang 1-dong website (koreai nyelven). Myeongjang 1-dong
  19. Myeongjang 2-dong website (koreai nyelven). Myeongjang 2-dong
  20. (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  21. 부산광역시 법정 동·리(洞·里) 현황 Puszan adminisztratív felosztása. Busan City. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  22. 이 / 里 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 18.)

Fordítás[szerkesztés]