„Nő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. október 2., 23:56-kori változata

A nő a biológiai értelemben vett nőnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a hímnemű felnőtt emberrel, a férfival.

A nő biológiája

A pubertáskorban kialakuló másodlagos nemi jegyek közül kifejezetten a nőkre jellemző a deréknál szélesebb csípő (nőies testalkat), a duzzadt mell és a férfiakénál magasabb hangfekvésű beszédhang. Átlagosan a női agy kisebb mint a férfié (10-20%), ami nem egyenes arányú a szellemi képességgel. A testi növekedés a nőknél az első menstruáció (menarche) bekövetkeztével fejeződik be, ez körülbelül a 15. életévre tehető. Ekkor kezdődik meg a serdülő lányból az érett nővé válás folyamata. A nők átlagos magassága a Földön 160–170 cm körüli, szemben a férfiak 170–180 cm körüli átlagmagasságával. A nők 20-22 éves korukban válnak testileg teljesen éretté a gyermekszülésre, mivel akkor éri el általában a felnőttekre jellemző méreteit és tulajdonságait a méh nyálkahártyája, a hüvely és a szeméremajkak. Többnyire 45-55 éves kor között, a menopauza beköszöntével szűnik meg a nők fogamzóképessége, ez az időszak a klimax. 58 éves kor fölött már csak igen kevés nő esik teherbe.

A nők csontjai és vázizmai általában kisebbek és vékonyabbak a férfiakénál, a medencecsontjuk viszont – saját testarányaikhoz képest – szélesebb, hogy a medencenyíláson átférjen a világra jövő csecsemő feje. A női emlőt megvastagodott zsírpárna alkotja, amelybe beágyazódnak a terhesség során működésnek induló tejmirigyek. A női mell nagysága azonban nincsen összefüggésben a szoptatási képességgel és az anyatej mennyiségével. Az egyéni testalkatban nagy genetikai változatosság mutatkozik. A születendő gyermek nemét egyetlen kromoszómapár határozza meg (nő: XX; férfi: XY), míg a többi 22 kromoszómapár felelős az összes egyéb genetikailag meghatározott testi és lelki tulajdonságért, mint például a magasság vagy a szem és a haj színe, a temperamentumtípus vagy a veleszületett adottságok.

A nők és az egyenjogúság

Minden nyelv ismeri a hétköznapi beszédben a női és férfi nem fogalmát mind biológiai értelemben, mind pedig a társadalmi nemi szerepek szintjén. Bizonyos társadalmi és filozófiai irányzatok, például a feminizmus, marxizmus és egzisztencializmus úgy vélik, hogy a hagyományos női társadalmi szerep a nevelés eredménye, és nem egyeztethető össze a társadalmi egyenlőség eszméjével. Simone de Beauvoir ezt így fogalmazta meg: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”.

A nők a férfiakkal való egyenjogúságukért a nyugati világban a 19-20. század fordulóján kezdtek harcolni, aminek eredményeként az addig elfogadott normarendszerrel ellentétben a nők is egyenjogúságot nyertek: hivatalt tölthettek be, felsőfokú tanulmányokat folytathattak, szavazhattak az általános választójog alapján. Ezt először Franciaországban, majd az Egyesült Királyságban vezették be, végül tovaterjedt a világ számos országába. Európa túlnyomó részén a II. világháború környékén vált általánossá, ugyanakkor például Svájcban csak 1971-ben szerezték meg ezt a jogot a nők.

Ma a férfiak és a nők közti egyenjogúság megkérdőjelezhetetlen szinte az egész világon, egyes iszlám országokat kivéve. A mai magyar törvények tiltják a nemi diszkriminációt.

Lány születése egyes országokban és területeken (Kínában, Észak-Indiában és korábban Dél-Koreában), főleg vidéken hátrányosnak számít a fiúkhoz képest (pl. a majdani hozomány magas összege miatt), így a lánymagzatokat nagyobb arányban vetetik el. A hatóságok ennek nyomán sok esetben külön támogatással igyekeznek segíteni a lányok vállalását. [Csak akkor kell a gyerek, ha fiú] (Index, 2010. július 9.)

Nő és lány

A felnőttkor elérését megelőzően a nő elnevezése lány (régiesebb formájában leány vagy ritkábban lyány). Ennek a kifejezésnek a fiú az ellentétpárja. Akárcsak a férfi-nő, a fiú-lány megkülönböztetés is mind biológiai szinten, mind pedig a kulturális szerepek szintjén használatos.

Az emberi fajra jellemző, hogy összességében kevesebb lánygyermek születik, mint fiú (100 lányra 105 fiú esik). Ennek ellenére az időskorú népességen belül jelentős többségben vannak a nők. Egy 2006. január 1-jei statisztika szerint Magyarország népessége: 10 077 000 fő, ebből férfi: 4 783 000 fő; nő: 5 294 000 fő. A különbség szembeötlő: ~500 000 fő. (Forrás: KSH). A fiúk és férfiak halálozási aránya ugyanis valamennyi életkorban magasabb a lányokénál és nőkénél, különösen idősödő korukban. Közép-Európában kb. 10 évvel élnek tovább a nők a férfiaknál. A jobbmódú országokban a különbség kisebb, de ott is létezik, például Skandináviában kb. 5 évvel élnek tovább a nők, mint a férfiak.

Források

Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Az emberek különbözőségéről fejezet.) (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Nemi különbségek fejezet.) (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) (Sexual characteristics.) ISBN 0-03-011914-6 (Sexual characteristics.)

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Nő témájú médiaállományokat.

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Nők témában.

Források

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 [[Fájl:Discussion.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Anya]] a kislányával]]
-Minden [[nyelv]] ismeri a hétköznapi beszédben a ''[[Biológiai nem|női]]'' és ''[[Biológiai nem|férfi]]'' [[Biológiai nem|nem]] fogalmát mind [[biológia]]i értelemben, mind pedig a társadalmi [[Biológiai nem|nemi szerepek]] szintjén. Bizonyos [[Társadalom|társadalmi]] és [[filozófia]]i irányzatok, például a [[feminizmus]], [[marxizmus]] és [[egzisztencializmus]] úgy vélik, hogy a hagyományos női társadalmi szerep a [[nevelés]] eredménye, és nem egyeztethető össze a társadalmi egyenlőség eszméjével. [[Simone de Beauvoir]] ezt így fogalmazta meg: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”.
+Minden [[nyelv]] ismeri a hétköznapi beszédben a ''női'' és ''férfi'' [[Biológiai nem|nem]] fogalmát mind [[biológia]]i értelemben, mind pedig a társadalmi [[Biológiai nem|nemi szerepek]] szintjén. Bizonyos [[Társadalom|társadalmi]] és [[filozófia]]i irányzatok, például a [[feminizmus]], [[marxizmus]] és [[egzisztencializmus]] úgy vélik, hogy a hagyományos női társadalmi szerep a [[nevelés]] eredménye, és nem egyeztethető össze a társadalmi egyenlőség eszméjével. [[Simone de Beauvoir]] ezt így fogalmazta meg: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”.
 A nők a férfiakkal való [[Jog|egyenjogúságukért]] a nyugati világban a [[19. század|19]]-[[20. század]] fordulóján kezdtek harcolni, aminek eredményeként az addig elfogadott [[Csoport (pszichológia)|normarendszerrel]] ellentétben a nők is egyenjogúságot nyertek: hivatalt tölthettek be, felsőfokú tanulmányokat folytathattak, szavazhattak az [[általános választójog]] alapján. Ezt először [[Franciaország]]ban, majd az [[Egyesült Királyság]]ban vezették be, végül tovaterjedt a világ számos országába. [[Európa]] túlnyomó részén a [[Világháború|II. világháború]] környékén vált általánossá, ugyanakkor például [[Svájc]]ban csak 1971-ben szerezték meg ezt a jogot a nők.