„Rákosi Szidi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
mint színészpedagógus, egyéb pontosítások
26. sor: 26. sor:
|iskolái= színiakadémia
|iskolái= színiakadémia
}}
}}
[[Kép:Rákosi Szidi sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Rákosi Szidi sírja Budapesten. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi úti temető]] 48/2-1-35.]]
[[Kép:Rákosi Szidi sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Rákosi Szidi sírja Budapesten. [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi úti temető]] 48/2-1-35.]]
'''Rákosi Szidi''' ''(Kremsner Szidónia)'' ([[Dabronc|Ötvös]], [[1852]]. [[május 28.]] – [[Budapest]], [[1935]]. [[október 20.]]) színésznő, színészpedagógus. [[Rákosi Béla]], [[Rákosi Jenő]], [[Rákosi Viktor]] és Rákosi Ida ([[Evva Lajos|Evva Lajosné]]) testvére.
'''Rákosi Szidi''' ''(Kremsner Szidónia)'' ([[Dabronc|Ötvös]], [[1852]]. [[május 28.]] – [[Budapest]], [[1935]]. [[október 20.]]) színésznő, színészpedagógus. [[Rákosi Béla]], [[Rákosi Jenő]], [[Rákosi Viktor]] és Rákosi Ida ([[Evva Lajos|Evva Lajosné]]) testvére.


==Élete==
== Élete ==

Kremsner János és Vogel Anna leánya, édesapja családi nevét 1867-ben gyermekeivel együtt változtatta Rákosira.
Kremsner János és Vogel Anna leánya, édesapja családi nevét 1867-ben gyermekeivel együtt változtatta Rákosira.


Rákosi Szidi 1867-ben a [[Budai Népszínház]]ban kezdte pályáját. A színiakadémiát 1870-ben végezte el. 1870–1872 között a [[Nemzeti Színház]] tagja. 1873. április 13-án, [[Beöthy Zsolt]]tal kötött házasságából megszületett fia, [[Beöthy László (színigazgató)|Beöthy László]], a későbbi színházigazgató, majd 1875-ben második gyermeke, Beöthy Zsigmond. 1877-ben elvált férjétől, [[Beöthy Zsolt]]tól és újra a [[Budai Népszínház]]hoz szerződött, ahol 1885-ig játszott. 1885-től 1934-ig ismét a Nemzeti Színház tagja volt.
Rákosi Szidi 1867-ben a [[Budai Népszínház]]ban kezdte pályáját. A színiakadémiát 1870-ben végezte el. 1870–1872 között a [[Nemzeti Színház]] tagja. 1872-ben házasságot kötött [[Beöthy Zsolt]]tal, ekkor megvált a színpadtól. A következő évben megszületett fia, [[Beöthy László (színigazgató)|Beöthy László]], a későbbi színházigazgató, majd 1875-ben második gyermeke, Beöthy Zsigmond. 1877-ben elvált férjétől, [[Beöthy Zsolt]]tól és újra a [[Budai Népszínház]]hoz szerződött, ahol 1885-ig játszott. 1885-től 1934-ig ismét a Nemzeti Színház tagja volt.


1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja, 1928-ban pedig tiszteletbeli tagja lett. Szerepelt magánszínházakban is, 1917-ben a [[Magyar Színház]], 1920-ban a [[Vígszínház]]ban. Pályája kezdetén hősnő- és naivaszerepeket játszott, de igazi hangját a komikai és a nagymama szerepkörben találta meg.
1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja, 1928-ban pedig tiszteletbeli tagja lett. Szerepelt magánszínházakban is, 1917-ben a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színház]], 1920-ban a [[Vígszínház]]ban. Pályája kezdetén hősnő- és naivaszerepeket játszott, de igazi hangját a komikai és a nagymama szerepkörben találta meg.


[[1892]]-től színészképző iskolát vezetett, melyben magyar színésznemzedékeket nevelt a színpad számára. [[1895]]. [[február 8.|február 8-án]] kérvényt nyújtott be a főváros tanácsához, hogy egy polgári színházat alapíthasson. Az új színház a Magyar Színház nevet kapta. A színház építéséhez szükséges telket 1896. február 10-én Rákosi Szidi sógora, Evva Lajos vásárolta meg.
[[1892]]-től színészképző iskolát vezetett, melyben magyar színésznemzedékeket nevelt a színpad számára. [[1895]]. [[február 8.|február 8-án]] kérvényt nyújtott be a főváros tanácsához, hogy egy polgári színházat alapíthasson. Az új színház a Magyar Színház nevet kapta. A színház építéséhez szükséges telket 1896. február 10-én Rákosi Szidi sógora, Evva Lajos vásárolta meg.


''„Budapest székesfőváros VII. kerületében … a kor igényeinek megfelelő színházat építeni, vagy bérlet útján, vagy saját kezelésben a részvénytőke nyereséges kamatoztatása céljából … értékesíteni”'' részlet a Magyar Színház Részvénytársaság 1896. szeptember 14-én tartott alakuló közgyűlésének alapszabályából.
''„Budapest székesfőváros VII. kerületében […] a kor igényeinek megfelelő színházat építeni, vagy bérlet útján, vagy saját kezelésben a részvénytőke nyereséges kamatoztatása céljából […] értékesíteni”'' részlet a Magyar Színház Részvénytársaság 1896. szeptember 14-én tartott alakuló közgyűlésének alapszabályából.


A színészgenerációkat felnevelő Rákosi Szidi Budapesten, 83 esztendős korában, magányosan távozott az élők sorából.
A színészgenerációkat felnevelő Rákosi Szidi Budapesten, 83 esztendős korában, magányosan távozott az élők sorából.
45. sor: 44. sor:
''„Elment a nagyasszony, akiről az élet árnyakat növesztő alkonyatában már rég nem lehetett tisztán látni: élő ember-e még, vagy már szobor? Gondolatban sok-sok évvel ezelőtt már talapzatra állítottuk, és koszorút helyeztünk a lába elé. Pedig Rákosi Szidi olyan elevenen élt, mozgott, beszélt, mosolygott köztünk, hogy most, amikor nincs, egész valószínűtlennek tetszik az elmúlása… ha látunk egy gesztenyés kofát, egy hárászkendős parasztasszonykát, egy méltóságos agg dámát ódon csipkével és lorgnonnal, egy szatyorral eltipegő szegény asszonyt vagy egy régi családi faliképről letekintő szigorú nénit, önkénytelenül az ötlik fel: ni éppen olyan, mint Rákosi Szidi! …Olyan volt, mint a népmesékben azok a pici öreganyók, akik rőzsét szednek az erdőn, vagy az országúton görcsös botra támaszkodva cipekednek nehéz batyuikkal… Most Szidi mama is megtért az ő egyetlen hatalmas fiához. …a Nagymama színpadi ruhájában temették el. Elment a Nagymama a magyar színészet virágoskertjéből, ahol olyan sokáig nevelt, palántázott, kertészkedett. Nem lehet annyi rózsát, violát, muskátlit, árvácskát hordani a sírjára, amennyit megérdemel…”'' <ref>Emőd Tamás (Színházi Élet, 1935. 44. sz.).</ref>
''„Elment a nagyasszony, akiről az élet árnyakat növesztő alkonyatában már rég nem lehetett tisztán látni: élő ember-e még, vagy már szobor? Gondolatban sok-sok évvel ezelőtt már talapzatra állítottuk, és koszorút helyeztünk a lába elé. Pedig Rákosi Szidi olyan elevenen élt, mozgott, beszélt, mosolygott köztünk, hogy most, amikor nincs, egész valószínűtlennek tetszik az elmúlása… ha látunk egy gesztenyés kofát, egy hárászkendős parasztasszonykát, egy méltóságos agg dámát ódon csipkével és lorgnonnal, egy szatyorral eltipegő szegény asszonyt vagy egy régi családi faliképről letekintő szigorú nénit, önkénytelenül az ötlik fel: ni éppen olyan, mint Rákosi Szidi! …Olyan volt, mint a népmesékben azok a pici öreganyók, akik rőzsét szednek az erdőn, vagy az országúton görcsös botra támaszkodva cipekednek nehéz batyuikkal… Most Szidi mama is megtért az ő egyetlen hatalmas fiához. …a Nagymama színpadi ruhájában temették el. Elment a Nagymama a magyar színészet virágoskertjéből, ahol olyan sokáig nevelt, palántázott, kertészkedett. Nem lehet annyi rózsát, violát, muskátlit, árvácskát hordani a sírjára, amennyit megérdemel…”'' <ref>Emőd Tamás (Színházi Élet, 1935. 44. sz.).</ref>


==A Színésznevelő==
== A Színésznevelő ==
Már a Bártfai Antal által 1891-ben alapított Gyakorló Színésziskolában is tanított, majd 1892-ben megnyitotta saját színiiskoláját a Rökk Szilárd utca 4. szám alatt. A következő évben először a Rákóczi útra, majd végleges otthonukba költöztek, a Csengery utca 28. szám alá. A megnyitáskor ötven hallgatóra három tanár jutott: Rákosi Szidi drámát, [[Hermann Aranka]] ének-zenét, [[Somló Sándor]] szavalást, esztétikát, irodalomtörténetet tanított. A hallgatóinak létszáma fokozatosan növekedett, a későbbiekben nagyobb szerepet kapott az ének- és tánctudás fejlesztése, leginkább a zenés komédiákkal működő Magyar-, és Király színháznak adott új színészeket. A színésznő haláláig fennálló tanodából olyan nagyságok kerültek ki, mint [[Fedák Sári]], [[Feleki Kamill]], [[Makláry Zoltán]], [[Gózon Gyula]] vagy [[Honthy Hanna]].
1892-ben megnyitotta színiiskoláját. 1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. A Király Színházban ünnepelték 40 éves színésznevelői munkáját.


1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színiakadémián]] is tanított.<ref>{{cite book |chapterurl= http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/74.html |title= Magyar színháztörténet |series= II. kötet (1873-1920) |chapter= 7. A színészképzés intézményei |editor= [[Székely György (történész)|Székely György]], [[Kerényi Ferenc]], [[Gajdó Tamás]] |publisher= Akadémiai kiadó |year= 1990 |isbn= 9630556472 |accessdate= 2018-06-09}}</ref><ref>{{cite web |url= http://szinhaz.hu/2005/09/15/adalekok_a_magyar_szineszoktatashoz |title= Adalékok a magyar színészoktatáshoz |publisher= szinhaz.hu |date= 2005-09-15 |accessdate= 2018-06-09}}</ref> A [[Király Színház]]ban ünnepelték 40 éves színésznevelői munkáját, 1929-ben.
== Galéria ==
== Galéria ==
<gallery widths="200px" heights="200px" perrow="3"><gallery>
<gallery widths="200px" heights="200px" perrow="3"><gallery>
55. sor: 56. sor:
</gallery></center>
</gallery></center>


==Források==
== Jegyzetek ==
⚫
{{jegyzetek}}

== Források ==
*{{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/78.html}}
*{{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/78.html}}
*Kellér Andor: Bal négyes páholy - Bp., 1960.
*Kellér Andor: Bal négyes páholy - Bp., 1960.
63. sor: 67. sor:
*Rákosi Szidi nyilvánossági joggal felruházott színésziskolájának története - 1896.
*Rákosi Szidi nyilvánossági joggal felruházott színésziskolájának története - 1896.


==További információk==
== További információk ==

* [http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rakosiszfoto.htm Szinészkönyvtár - Rákosi Szidi]
* [http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rakosiszfoto.htm Szinészkönyvtár - Rákosi Szidi]
* [http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rakosiszelet.htm Rákosi Szidi, Kremsner Szidónia Drámai színésznő, színészpedagógus, színiiskola-alapító és -vezető ]
* [http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rakosiszelet.htm Rákosi Szidi, Kremsner Szidónia Drámai színésznő, színészpedagógus, színiiskola-alapító és -vezető ]
*[http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/32.html MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Magyar Színház]
* [http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/32.html Magyar Színháztörténet - Magyar Színház]


==Jegyzetek==
⚫
{{jegyzetek}}


{{A Nemzeti Színház örökös tagjai}}
{{A Nemzeti Színház örökös tagjai}}
{{Színészeti Tanoda 1870-ben oklevelet szerzett hallgatói}}
{{Színészeti Tanoda 1870-ben oklevelet szerzett hallgatói}}

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}


A lap 2018. június 9., 18:08-kori változata

Rákosi Szidi
SzületettKremsner Szidónia
1852. május 28.
Ötvös
Elhunyt1935. október 20. (83 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBeöthy Zsolt (1872–1877)
Gyermekeikét gyermek:
Beöthy László
Beöthy Zsigmond
Foglalkozásaszínésznő, színipedagógus
Iskoláiszíniakadémia
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosi Szidi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Rákosi Szidi sírja Budapesten. Kerepesi úti temető 48/2-1-35.

Rákosi Szidi (Kremsner Szidónia) (Ötvös, 1852. május 28. – Budapest, 1935. október 20.) színésznő, színészpedagógus. Rákosi Béla, Rákosi Jenő, Rákosi Viktor és Rákosi Ida (Evva Lajosné) testvére.

Élete

Kremsner János és Vogel Anna leánya, édesapja családi nevét 1867-ben gyermekeivel együtt változtatta Rákosira.

Rákosi Szidi 1867-ben a Budai Népszínházban kezdte pályáját. A színiakadémiát 1870-ben végezte el. 1870–1872 között a Nemzeti Színház tagja. 1872-ben házasságot kötött Beöthy Zsolttal, ekkor megvált a színpadtól. A következő évben megszületett fia, Beöthy László, a későbbi színházigazgató, majd 1875-ben második gyermeke, Beöthy Zsigmond. 1877-ben elvált férjétől, Beöthy Zsolttól és újra a Budai Népszínházhoz szerződött, ahol 1885-ig játszott. 1885-től 1934-ig ismét a Nemzeti Színház tagja volt.

1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja, 1928-ban pedig tiszteletbeli tagja lett. Szerepelt magánszínházakban is, 1917-ben a Magyar Színház, 1920-ban a Vígszínházban. Pályája kezdetén hősnő- és naivaszerepeket játszott, de igazi hangját a komikai és a nagymama szerepkörben találta meg.

1892-től színészképző iskolát vezetett, melyben magyar színésznemzedékeket nevelt a színpad számára. 1895. február 8-án kérvényt nyújtott be a főváros tanácsához, hogy egy polgári színházat alapíthasson. Az új színház a Magyar Színház nevet kapta. A színház építéséhez szükséges telket 1896. február 10-én Rákosi Szidi sógora, Evva Lajos vásárolta meg.

„Budapest székesfőváros VII. kerületében […] a kor igényeinek megfelelő színházat építeni, vagy bérlet útján, vagy saját kezelésben a részvénytőke nyereséges kamatoztatása céljából […] értékesíteni” részlet a Magyar Színház Részvénytársaság 1896. szeptember 14-én tartott alakuló közgyűlésének alapszabályából.

A színészgenerációkat felnevelő Rákosi Szidi Budapesten, 83 esztendős korában, magányosan távozott az élők sorából.

„Elment a nagyasszony, akiről az élet árnyakat növesztő alkonyatában már rég nem lehetett tisztán látni: élő ember-e még, vagy már szobor? Gondolatban sok-sok évvel ezelőtt már talapzatra állítottuk, és koszorút helyeztünk a lába elé. Pedig Rákosi Szidi olyan elevenen élt, mozgott, beszélt, mosolygott köztünk, hogy most, amikor nincs, egész valószínűtlennek tetszik az elmúlása… ha látunk egy gesztenyés kofát, egy hárászkendős parasztasszonykát, egy méltóságos agg dámát ódon csipkével és lorgnonnal, egy szatyorral eltipegő szegény asszonyt vagy egy régi családi faliképről letekintő szigorú nénit, önkénytelenül az ötlik fel: ni éppen olyan, mint Rákosi Szidi! …Olyan volt, mint a népmesékben azok a pici öreganyók, akik rőzsét szednek az erdőn, vagy az országúton görcsös botra támaszkodva cipekednek nehéz batyuikkal… Most Szidi mama is megtért az ő egyetlen hatalmas fiához. …a Nagymama színpadi ruhájában temették el. Elment a Nagymama a magyar színészet virágoskertjéből, ahol olyan sokáig nevelt, palántázott, kertészkedett. Nem lehet annyi rózsát, violát, muskátlit, árvácskát hordani a sírjára, amennyit megérdemel…” [1]

A Színésznevelő

Már a Bártfai Antal által 1891-ben alapított Gyakorló Színésziskolában is tanított, majd 1892-ben megnyitotta saját színiiskoláját a Rökk Szilárd utca 4. szám alatt. A következő évben először a Rákóczi útra, majd végleges otthonukba költöztek, a Csengery utca 28. szám alá. A megnyitáskor ötven hallgatóra három tanár jutott: Rákosi Szidi drámát, Hermann Aranka ének-zenét, Somló Sándor szavalást, esztétikát, irodalomtörténetet tanított. A hallgatóinak létszáma fokozatosan növekedett, a későbbiekben nagyobb szerepet kapott az ének- és tánctudás fejlesztése, leginkább a zenés komédiákkal működő Magyar-, és Király színháznak adott új színészeket. A színésznő haláláig fennálló tanodából olyan nagyságok kerültek ki, mint Fedák Sári, Feleki Kamill, Makláry Zoltán, Gózon Gyula vagy Honthy Hanna.

1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. A Tanácsköztársaság alatt a Színiakadémián is tanított.[2][3] A Király Színházban ünnepelték 40 éves színésznevelői munkáját, 1929-ben.

Galéria

  • A Magyar Színház (1897)
    A Magyar Színház (1897)
  • Rákosi Szidi ismeretlen szerepben
    Rákosi Szidi ismeretlen szerepben
  • Rákosi Szidi - Bíró Józsefné
    Rákosi Szidi - Bíró Józsefné

Jegyzetek

  1. ↑ Emőd Tamás (Színházi Élet, 1935. 44. sz.).
  2. ↑ szerk.: Székely György, Kerényi Ferenc, Gajdó Tamás: 7. A színészképzés intézményei, Magyar színháztörténet, II. kötet (1873-1920). Akadémiai kiadó (1990). ISBN 9630556472. Hozzáférés ideje: 2018. június 9. 
  3. ↑ Adalékok a magyar színészoktatáshoz. szinhaz.hu, 2005. szeptember 15. (Hozzáférés: 2018. június 9.)

Források

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Kellér Andor: Bal négyes páholy - Bp., 1960.
  • Izsáky Margit: Beszélgetés a nagyasszonnyal - Rákosi Szidi 83 éves - Délibáb, 1934. 22. sz.
  • Miből lesz a cserebogár? / Rákosi Szidónia - Délibáb, 1928. június 2.
  • B.: Az örökifjú Rákosi Szidi -Tolnai Világlapja / Világszínpad, 1926. augusztus 25.
  • Rákosi Szidi nyilvánossági joggal felruházott színésziskolájának története - 1896.

További információk


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rákosi_Szidi&oldid=20011639”