„Alsósztregova” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Nógrád vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
a kisebb javítások
26. sor: 26. sor:


== Története ==
== Története ==
A falu a [[12. század|12]]-[[13. század]]ban keletkezett, [[1251]]-ben ''"Strigoa"'' említik először írott forrásban. [[1281]]-ben ''"Strogea, Stegow, Stego"'', [[1381]]-ben ''"Stregoua"'', [[1487]]-ben ''"Ztrehova"'', [[1493]]-ban ''"Alsozthergowa"'' néven szerepel a különböző írott forrásokban. Birtokosai a [[Sztregovai család|Sztregovai]], később a [[Széchenyi család|Széchenyi]], majd [[1430]]-tól a [[Madách család]]. A [[13. század]]ban a településen vár állt. [[1552]]-ben Ali budai pasa északi hadjárata során megtámadta és elpusztította a [[Oszmán Birodalom|török]]. [[1593]]-ban szabadult fel a török iga alól. A [[17. század]]ban latin nyelvű iskolát alapítottak itt, ahova [[1691]]-ben [[Bél Mátyás]] is ellátogatott. [[1828]]-ban 57 házában 424 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A falu a [[12. század|12]]-[[13. század]]ban keletkezett, [[1251]]-ben ''"Strigoa"'' néven említik először írott forrásban. [[1281]]-ben ''"Strogea", "Stegow", "Stego"'', [[1381]]-ben ''"Stregoua"'', [[1487]]-ben ''"Ztrehova"'', [[1493]]-ban ''"Alsozthergowa"'' néven szerepel a különböző írott forrásokban. Birtokosai a [[Sztregovai család|Sztregovai]], később a [[Széchenyi család|Széchenyi]], majd [[1430]]-tól a [[Madách család]].


A [[13. század]]ban a településen vár állt. [[1552]]-ben Ali budai pasa északi hadjárata során megtámadta és elpusztította a [[Oszmán Birodalom|török]]. [[1593]]-ban szabadult fel a török iga alól. A [[17. század]]ban latin nyelvű iskolát alapítottak itt, ahova [[1691]]-ben [[Bél Mátyás]] is ellátogatott. [[1828]]-ban 57 házában 424 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
⚫
[[Vályi András]] szerint ''"Alsó Sztregova. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Madách, és Révay Uraságok, lakosai leginkább evangelikusok, fekszik F. Sztregovához 1, Gácshoz, és Losontzhoz 2 mértföldnyire. Nevezetesíti e’ vidéken legszebb, ’s legnagyobb Templomjok, a’ mellynek Kriptájába jeles, és nevezetes úri Férjfiaknak tetemeik helyheztettek; nem 443külömben Madách, és Révay Uraságoknak két szép kastéllyaik. Határja középszerű, fája bőven van, legelője, réttye hasznos, szőleji mostan kezdődnek, piatzok Losontzon."''<ref>{{Vályi}}</ref>

⚫
[[Vályi András]] szerint ''"Alsó Sztregova. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Madách, és Révay Uraságok, lakosai leginkább evangelikusok, fekszik F. Sztregovához 1, Gácshoz, és Losontzhoz 2 mértföldnyire. Nevezetesíti e’ vidéken legszebb, ’s legnagyobb Templomjok, a’ mellynek Kriptájába jeles, és nevezetes úri Férjfiaknak tetemeik helyheztettek; nem külömben Madách, és Révay Uraságoknak két szép kastéllyaik. Határja középszerű, fája bőven van, legelője, réttye hasznos, szőleji mostan kezdődnek, piatzok Losontzon."''<ref>{{Vályi}}</ref>


[[Fényes Elek]] szerint ''"Alsó- és Felső-Sztregova, tót falu, Nógrád vármegyében, egy völgyben, Szakálhoz 1 1/4 órányira, 60 házzal, 414 evang., 76 kath., 4 ref., 3 zsidó lak., régi nagyszerű evang. s ujabb kath. templommal. Határa, beszámitva a kihasitott Dabrava pusztát is, 3007 hold, mellyből beltelek 127 h., szántóföld 1620 h., bikkes, tölgyes, cseres erdő 960 h., rét 300 hold. Ebből majorsági belsőség 80 h., szántóföld 727 h., rét 160 h., erdő 960 h., elárkosodott föld mint legelő 271 h., többi urbéri. Az erdő közös legelő. Földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vizmosásos, legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét; rétjei néhol háromszor kaszállhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt s az egész völgyet Sztregova patakja hasitja, melly itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt eg régi erősség, melly a Madách nemzetség ősi laka. Épitése ideje nem tudatik, de homokfalán álló kőtáblára vésett e következő betükből: „AEDES HAS OLIM CASTELLUM Ao MCCCCXXXJAM GENTI MADÁCH HABITATUM” világos, hogy már 1430-ban Madáchok laka volt, s a háborus időkben több sulyos csapások érték. E határban sok vasérczkő is találtatik. Birja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van; 1/16 részét pedig a Baros család birja."''<ref>{{Fényes}}</ref>
[[Fényes Elek]] szerint ''"Alsó- és Felső-Sztregova, tót falu, Nógrád vármegyében, egy völgyben, Szakálhoz 1 1/4 órányira, 60 házzal, 414 evang., 76 kath., 4 ref., 3 zsidó lak., régi nagyszerű evang. s ujabb kath. templommal. Határa, beszámitva a kihasitott Dabrava pusztát is, 3007 hold, mellyből beltelek 127 h., szántóföld 1620 h., bikkes, tölgyes, cseres erdő 960 h., rét 300 hold. Ebből majorsági belsőség 80 h., szántóföld 727 h., rét 160 h., erdő 960 h., elárkosodott föld mint legelő 271 h., többi urbéri. Az erdő közös legelő. Földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vizmosásos, legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét; rétjei néhol háromszor kaszállhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt s az egész völgyet Sztregova patakja hasitja, melly itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt eg régi erősség, melly a Madách nemzetség ősi laka. Épitése ideje nem tudatik, de homokfalán álló kőtáblára vésett e következő betükből: „AEDES HAS OLIM CASTELLUM Ao MCCCCXXXJAM GENTI MADÁCH HABITATUM” világos, hogy már 1430-ban Madáchok laka volt, s a háborus időkben több sulyos csapások érték. E határban sok vasérczkő is találtatik. Birja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van; 1/16 részét pedig a Baros család birja."''<ref>{{Fényes}}</ref>


[[1910]]-ben 532, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nógrád vármegye]] [[Gácsi járás]]ához tartozott. Az [[első bécsi döntés]] nem érintette. A [[20. század]]ban [[Bikkes]]t csatolták hozzá.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nógrád vármegye]] [[Gácsi járás]]ához tartozott. Az [[első bécsi döntés]] nem érintette. A [[20. század]]ban [[Bikkes]]t csatolták hozzá.


== Népesség ==
== Népesség ==
[[1910]]-ben 532, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1048 lakosából 1013 fő [[szlovákok|szlovák]] volt.<ref>[http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=104898&settlement_name= Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis]</ref>
2001-ben 1048 lakosából 1013 fő [[szlovákok|szlovák]] volt.<ref>[http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=104898&settlement_name= Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis]</ref>


2011-ben 1045 lakosából 943 fő szlovák volt.
2011-ben 1045 lakosából 943 fő szlovák.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
65. sor: 69. sor:
* [[1827]]-ben [[Madách Pál]] alispán, festőművész
* [[1827]]-ben [[Madách Pál]] alispán, festőművész
* [[1892]]-ben [[Komlós Aladár]] irodalomtörténész
* [[1892]]-ben [[Komlós Aladár]] irodalomtörténész



;Itt halt meg
;Itt halt meg

A lap 2016. május 23., 08:09-kori változata

Alsósztregova (Dolná Strehová)
Alsósztregova címere
Alsósztregova címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
PolgármesterDušan Mališ
Irányítószám991 02
Körzethívószám+421 0 47
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség1013 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Terület21,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 29′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 29′ 18″
Alsósztregova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósztregova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsósztregova (szlovákul Dolná Strehová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

Fekvése

Nagykürtöstől 14 km-re északkeletre, a Tiszovnyik-patak partján fekszik.

Története

A falu a 12-13. században keletkezett, 1251-ben "Strigoa" néven említik először írott forrásban. 1281-ben "Strogea", "Stegow", "Stego", 1381-ben "Stregoua", 1487-ben "Ztrehova", 1493-ban "Alsozthergowa" néven szerepel a különböző írott forrásokban. Birtokosai a Sztregovai, később a Széchenyi, majd 1430-tól a Madách család.

A 13. században a településen vár állt. 1552-ben Ali budai pasa északi hadjárata során megtámadta és elpusztította a török. 1593-ban szabadult fel a török iga alól. A 17. században latin nyelvű iskolát alapítottak itt, ahova 1691-ben Bél Mátyás is ellátogatott. 1828-ban 57 házában 424 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó Sztregova. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Madách, és Révay Uraságok, lakosai leginkább evangelikusok, fekszik F. Sztregovához 1, Gácshoz, és Losontzhoz 2 mértföldnyire. Nevezetesíti e’ vidéken legszebb, ’s legnagyobb Templomjok, a’ mellynek Kriptájába jeles, és nevezetes úri Férjfiaknak tetemeik helyheztettek; nem külömben Madách, és Révay Uraságoknak két szép kastéllyaik. Határja középszerű, fája bőven van, legelője, réttye hasznos, szőleji mostan kezdődnek, piatzok Losontzon."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Sztregova, tót falu, Nógrád vármegyében, egy völgyben, Szakálhoz 1 1/4 órányira, 60 házzal, 414 evang., 76 kath., 4 ref., 3 zsidó lak., régi nagyszerű evang. s ujabb kath. templommal. Határa, beszámitva a kihasitott Dabrava pusztát is, 3007 hold, mellyből beltelek 127 h., szántóföld 1620 h., bikkes, tölgyes, cseres erdő 960 h., rét 300 hold. Ebből majorsági belsőség 80 h., szántóföld 727 h., rét 160 h., erdő 960 h., elárkosodott föld mint legelő 271 h., többi urbéri. Az erdő közös legelő. Földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vizmosásos, legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét; rétjei néhol háromszor kaszállhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt s az egész völgyet Sztregova patakja hasitja, melly itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt eg régi erősség, melly a Madách nemzetség ősi laka. Épitése ideje nem tudatik, de homokfalán álló kőtáblára vésett e következő betükből: „AEDES HAS OLIM CASTELLUM Ao MCCCCXXXJAM GENTI MADÁCH HABITATUM” világos, hogy már 1430-ban Madáchok laka volt, s a háborus időkben több sulyos csapások érték. E határban sok vasérczkő is találtatik. Birja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van; 1/16 részét pedig a Baros család birja."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. Az első bécsi döntés nem érintette. A 20. században Bikkest csatolták hozzá.

Népesség

1910-ben 532, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1048 lakosából 1013 fő szlovák volt.[4]

2011-ben 1045 lakosából 943 fő szlovák.

Nevezetességei

Képek

Híres emberek

Itt született


Itt halt meg

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Commons:Category:Dolná Strehová
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósztregova témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsósztregova&oldid=17543854”