„Hettyey Aranka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
sl ki |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
{{szakaszcsonk}} |
|||
[[Horváth Zoltán (színművész, 1860–1930)|Horváth Zoltán]] színészképző iskolájába járt az [[1890-es évek]] második felében, majd [[Székesfehérvár]]ra szerződött [[Dobó Sándor]] hívására, közben a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színházban]] is sikeresen szerepelt, innen útja a [[Vígszínház]]ba vezetett. Később jeles vidéki színházakban lépett fel ([[Pozsony]], [[Szeged]], [[Kolozsvár]]). 1914-ben Kolozsvárról meghívta a [[Pesti Magyar Színház|Nemzeti Színház]], amelyben 1927-től örökös taggá választották. 1923-tól a Színi Akadémia drámai tanszékén tanított. |
|||
| ⚫ | |||
Egyénisége, megjelenése, erős modulációkra képes hangja a klasszikus darabok tragikus szerepeire tették alkalmassá,<ref>Gyakran [[Jászai Mari]] utódaként emlegették.</ref> bár modern darabokban is aratott sikert. 1935-ben visszavonult a nyilvános szerepléstől, s színi növendékei tanításának szentelte idejét, egy szerepre azonban még szerződtette a Művész Színház. |
|||
| ⚫ | |||
==Főbb szerepei== |
==Főbb szerepei== |
||
A lap 2016. március 24., 15:04-kori változata
| Hettyey Aranka | |
 | |
| Született | Stettner Aranka Irén 1877. március 9.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1953. február 2. (75 évesen)[3] Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Nadányi Emil (1929–1933) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (21/2-1-111)[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hettyey Aranka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hettyey Aranka (Stettner Aranka Budapest, 1876. március 9. – Budapest, 1953. február 2.[5]) magyar színésznő, akadémiai tanár.
Élete
Horváth Zoltán színészképző iskolájába járt az 1890-es évek második felében, majd Székesfehérvárra szerződött Dobó Sándor hívására, közben a Magyar Színházban is sikeresen szerepelt, innen útja a Vígszínházba vezetett. Később jeles vidéki színházakban lépett fel (Pozsony, Szeged, Kolozsvár). 1914-ben Kolozsvárról meghívta a Nemzeti Színház, amelyben 1927-től örökös taggá választották. 1923-tól a Színi Akadémia drámai tanszékén tanított.
Egyénisége, megjelenése, erős modulációkra képes hangja a klasszikus darabok tragikus szerepeire tették alkalmassá,[6] bár modern darabokban is aratott sikert. 1935-ben visszavonult a nyilvános szerepléstől, s színi növendékei tanításának szentelte idejét, egy szerepre azonban még szerződtette a Művész Színház.
1953-ban hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.[7]
Főbb szerepei
- Bornemissza: Magyar Elektra - Elektra
- Katona József: Bánk Bán - Gertrudis
- William Shakespeare: Lear király - Goneril
- Madách Imre: Az ember tragédiája- Éva
- William Shakespeare: Macbeth - Lady Macbeth
- Csehov: Sirály - Irina
- Bartók Lajos: Mohács után - Perényiné
- Sík Sándor: István király - Gizella királyné
Filmek
- Júlia kisasszony (1919)
- Páris királya (1918)
Források
- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 16.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 24.
- ↑ máshol tévesen július 5
- ↑ Gyakran Jászai Mari utódaként emlegették.
- ↑ Sírja Farkasréti temető 21/2, N/A, 1, 111. 2002-től védett.
