1914

1914 más naptárakban
Gergely-naptár	1914
Ab urbe condita	2667
Bahái naptár	70 – 71
Berber naptár	2864
Bizánci naptár	7422 – 7423
Buddhista naptár	2458
Burmai naptár	1276
Dzsucse-naptár	3
Etióp naptár	1906 – 1907
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1969 – 1970
Shaka Samvat	1836 – 1837
Holocén naptár	11914
Iráni naptár	1292 – 1293
Japán naptár	2574 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4610–4611
Kopt naptár	1630 – 1631
Koreai naptár	4247
Muszlim naptár	1332 – 1333
Örmény naptár	1363 ԹՎ ՌՅԿԳ
Thai szoláris naptár	2457
Zsidó naptár	5674 – 5675

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919

Események

Határozott dátumú események

• január 25. – Kiadásra kerül a Novine, mely a magyarországi szlovének radikális jelleget is viselő nemzetiségi lapja. A szerkesztő Klekl József.
• március 10. – Németország, Ausztria-Magyarország és Olaszország katonai egyezménye.
• június 28. – Szarajevóban Gavrilo Prinčip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. (E merénylet a kiváltója az első világháborúnak.)
• július 5. – II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az első világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet.
• július 23. – Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához.
• július 28. – A szerbekhez intézett ultimátum határideje lejár, beáll a hadiállapot az Osztrák–Magyar Monarchiával, kirobban az első világháború.
• július 30. – Oroszország általános mozgósítást rendel el.
• július 31. – Párizsban meggyilkolják Jean Jaurèst, a háborút ellenző szocialista politikust.
• augusztus 1. – Németország hadat üzen Oroszországnak.
• augusztus 3. – Németország hadat üzen Franciaországnak.
• augusztus 4. – A német haderő lerohanja Belgiumot; beáll a hadiállapot Nagy-Britannia és Németország között is.
• augusztus 5.
  • Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.
  • A német erők lerohanják a belga Liège erődjét.
• augusztus 6. – Szerbia hadat üzen Németországnak.
• augusztus 7. – A francia csapatok – a nagy támadó hadműveletek részeként – betörnek Elzászba. (Augusztus 14-én – ugyanennek a hadműveletnek a részeként – két sereggel Lotharingiába törtek be, azonban a véres harcok eredményt egyik félnek sem hoztak.)
• augusztus 8. – Montenegró hadat üzen Németországnak.
• augusztus 12. – Anglia és Franciaország hadat üzen Ausztria-Magyarországnak; a Monarchia támadása Szerbia ellen.
• augusztus 15. – Átadják az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti víziutat, a Panama-csatornát.
• augusztus 18. – A német seregek megindulnak nyugatnak.
• augusztus 20. – A német 8. hadsereg három hadteste Gumbinnennél megütközik az 1. orosz hadsereggel. (A csata eldöntetlen maradt, mert Max von Prittwitz német parancsnok a küzdelmet félbeszakította és visszavonulást rendelt el.)
• augusztus 20–27. – A nyugati hadszíntér „határmenti” csatái.
• augusztus 23.
  • Japán hadat üzen az Németországnak.
  • Kelet-Poroszországban a német 8. hadsereg vezetését a reaktivált Paul von Hindenburg veszi át Max von Prittwitz-től.
• augusztus 24. – Ausztria-Magyarország hadat üzen Japánnak.
• augusztus 25–31. – A tannenbergi csata, mely az oroszok feletti német győzelemmel ér véget.

  

  A nyugati front helyzete szeptember 9-én

• augusztus 27. – Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Belgiumnak.
• szeptember 3. – A francia kormány Bordeaux-ba menekül (december 22-éig).
• szeptember 5–9. – Az első marne-i csata. (A német előrenyomulás megakad, kialakul a lövészárokháború.)
• szeptember 6. – Paul von Hindenburg a szeptember 15-éig tartó hadműveletben érzékeny csapást mér a Mazuri-tavaknál az orosz 1. hadseregre.
• szeptember 18. – Oroszország és Románia titkos egyezménye.
• október 9. – Elesik Antwerpen.
• október 29. – Törökország belép az első világháborúba a központi hatalmak oldalán.
• november 2. – Anglia bejelenti az Északi-tenger blokádját.
• november 12. – Törökország hadat üzen Angliának, Franciaországnak, és Oroszországnak.
• december 4. – Megkezdődik a limanowai csata, amelyben a főleg magyarokból álló hadtest nagy emberáldozatokkal ugyan, de feltartóztatja az orosz előrenyomulást.
• december 7. – A niši deklaráció.
• december 17. – Anglia protektorátusa alá helyezi Egyiptomot.

Határozatlan dátumú események

• Lefektetik a vívósport ma is élő szabályait.

Az év témái

1914 a tudományban

• Megjelenik Viktor Sklovszkij: A szó feltámadása című elméleti írása, az orosz formalizmus mint irodalomelméleti irányzat kialakul.

1914 a filmművészetben

• május 8. – a Paramount Pictures alapítása

• Asszonyember, The Squaw Man – rendező Cecil B. DeMille
• Tillie's Punctured Romance – rendező Mack Sennett, főszereplő Charles Chaplin
• Engelein (Angyalka) – rendező Urban Gad
• Anna Karenina – rendező Vladimir Gardin
• Bánk Bán – rendező Kertész Mihály
• A becsapott újságíró – rendező Korda Sándor
• A tolonc – rendező Kertész Mihály

1914 az irodalomban

• megjelenik Tormay Cécile Régi ház című családregénye

1914 az építészetben

• Március 14-én megnyílt az Astoria Szálló.

1914 a sportban

• A MTK nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.

Születések

• január 5. – Straub F. Brunó, biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnöke († 1996)
• február 1. – Vargyas Lajos, magyar néprajz- és népzenekutató, († 2007)
• február 5. – William S. Burroughs, amerikai író († 1997)
• február 6. – Petri Gábor orvos, sebész, az MTA tagja († 1985)
• február 18. – Szőts Endre, geológus, paleontológus († 1984)
• március 4. – Robert Rathbun Wilson, amerikai fizikus († 2000)
• március 5. – Philip Farkas magyar származású amerikai kürtművész és pedagógus († 1992)
• március 14. – Barabás Sári, színésznő, opera-énekesnő († 2012)
• március 26. – William Westmoreland a Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka, majd 1969-1972 között a hadsereg vezérkari főnöke († 2005)
• március 28. – Bohumil Hrabal, író († 1997)
• március 28. – Osztrovszki György iparpolitikus, vegyészmérnök, az MTA tagja († 1988)
• március 31. – Octavio Paz, Nobel-díjas mexikói író († 1998)
• április 22. – Michael Wittmann a 101-es nehéz SS-páncélososztály 2. századának parancsnoka († 1944)
• május 22. – Nyikolaj Fjodorovics Makarov, szovjet fegyvertervező († 1988)
• május 24. – Tábori György magyar író, műfordító és színrendező volt, a 20. századi világszínház meghatározó alakja († 2007)
• július 2. – Erich Topp a második világháború harmadik legsikeresebb tengeralattjáró-parancsnok „ásza” († 2005)
• július 6. – Földes Éva, sporttörténész, neveléstörténész, az 1948. évi londoni olimpia művészeti versenyeinek harmadik helyezettje († 1981)
• július 16. – Tomcsányi Mihály, Kárpátaljai író († 1975)
• július 17. – Tolnay Klári, színésznő († 1998)
• július 31. – Louis de Funès, francia komikus színész († 1983)
• augusztus 15. – Egry Mária, színésznő († 1993)
• augusztus 19. – Baróti Lajos, labdarúgó és edző († 2005)
• augusztus 22. – Baróti Géza, író, újságíró († 1993)
• szeptember 1. – Nagy Géza művelődésszervező, műfordító († 1981)
• szeptember 2. – Homoki Nagy István, Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes († 1979)
• szeptember 7. – James Van Allen, amerikai fizikus, csillagász († 2006)
• szeptember 15. – Creighton Abrams amerikai tábornok, a vietnami háború során az amerikai csapatok parancsnoka volt 1968 és 1972 között († 1974)
• szeptember 24. – Fónay Márta, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 1994)
• október 17. – Márkos Albert, romániai magyar zeneszerző, karnagy, tanár († 1981)
• október 27. – Bálint Endre, Kossuth-díjas festőművész († 1986)
• november 2. – Kónya Lajos, író, költő († 1972)
• november 11. – Csikós Rózsi, színésznő († 1992)
• november 13. – Határ Győző, Kossuth-díjas író († 2006)
• november 16. – Diószegi Balázs festőművész († 1999)
• december 12. – Patrick O'Brian, ír novellista, író († 2000)
• december 17. – Karinthy Gábor magyar költő († 1974)

Halálozások

• január 3. – Csikász Imre, szobrászművész (* 1884)
• február 14. – Joshua Lawrence Chamberlain főiskolai professzor, az amerikai polgárháborúban az északiak tisztje (* 1828)
• március 25. – Frédéric Mistral, Nobel-díjas francia költő (* 1830)
• április 25. – Fejérváry Géza, magyar táborszernagy, miniszterelnök (* 1833)
• május 30. – Juhász Árpád, festőművész (* 1863)
• június 1. – Feszty Árpád, festőművész (* 1856)
• június 10. – Lechner Ödön, építész (* 1845)
• június 28. – Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg osztrák főherceg, 1896-tól az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse (* 1863)
• július 1. – Zsélyi Aladár, gépészmérnök, repülőgép-tervező, a magyar repülés úttörője (* 1883)
• július 3. – Joseph Chamberlain, brit politikus (* 1836)
• július 9. – Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző (* 1850)
• július 20. – Wartha Vince, kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1844)
• augusztus 20. – X. Piusz pápa (* 1835)
• augusztus 29. – Alekszandr Vasziljevics Szamszonov, orosz katonatiszt, a 2. orosz hadsereg parancsnoka az első világháborúban (* 1859)
• október 2. – Sámuel Kornél szobrászművész (* 1883)
• október 24. – Zulawszky Béla olimpiai ezüstérmes vívó, honvédtiszt (* 1869)
• november 24. – Dr. Réthy László, etnográfus, numizmatikus (* 1851)
• december 27. – Herman Ottó, természettudós (* 1835)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Fizikai	Max von Laue, német fizikus
Kémiai	Theodore William Richards amerikai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Bárány Róbert, magyar-osztrák származású svéd orvos
Irodalmi	nem adták ki
Béke	nem adták ki