„Kisfaludi Strobl Zsigmond” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
| kép = Kisfaludy Strobl Zsigmond 1947 április 4 Szabadságszobor avatás.jpg |
| kép = Kisfaludy Strobl Zsigmond 1947 április 4 Szabadságszobor avatás.jpg |
||
| képméret = |
| képméret = |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = 1947. április 4-én a [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobor]] avatásán |
||
| születési név = |
| születési név = |
||
| születés helye = [[Alsórajk]] |
| születés helye = [[Alsórajk]] |
A lap 2017. április 9., 21:46-kori változata
Kisfaludi Strobl Zsigmond | |
1947. április 4-én a Szabadság-szobor avatásán | |
1947. április 4-én a Szabadság-szobor avatásán | |
Született | 1884. július 1. Alsórajk |
Elhunyt | 1975. augusztus 14. (91 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | szobrászművész, pedagógus |
Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1905–1908) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-27) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfaludi Strobl Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, Zala vármegye, 1884. július 1. – Budapest, 1975. augusztus 14.) kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész. Rendkívül gazdag és tanulságos politikai kurzusokon és nemzeti határokon átívelő művészete. Nagy tehetsége volt a mozgásábrázoláshoz, a karakterformáláshoz, a szimbólumok megragadásához, de ha a megrendelő úgy kívánta, akkor készített „valóságábrázoló” emlékműveket.
Életpályája
Strobl Zsigmond göcseji tanító és Hampel Rozália gyermeke. Eredeti születési neve Strobel Zsigmond Simon, művészneve Kisfaludi Strobl Zsigmond.[1]
"A tanulás nem volt a kenyerem, inkább rajzoltam, fúrtam-faragtam, sokat olvastam, főleg történelmet, üres óráimat a szabadban töltöttem, tanulmányoztam a réteket, a forrásokat, s az erdőket, házakat építettem összetört apró zsindelyekből. Nagy festő, nagy építész szerettem volna lenni. Tizennégy éves lehettem, amikor az udvarunkon kutat ástak. Nagyszerű, zsíros agyagot hoztak a felszínre: gyúrni kezdtem! Megtaláltam, amit idáig hiába kerestem, a forma úrrá lett eddigi érzéseim fölött - szobrász lettem." -írta önéletrajzában.[2]
Az Iparművészeti Iskolában 1901 és 1904 között Mátrai Lajos és Lórántfi Antal tanítványa volt. Eközben Stróbl Alajos irányításával két akttanulmányt készített (1904, illetve 1905 nyarán). Ezután Zala vármegye ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult. Hazatérése után Radnai Béla és Székely Bertalan voltak a mesterei a Mintarajziskolában (1904-1908).
Első gyűjteményes kiállítása 1909-ben volt. 1912-ben a Rudics-díj segítségével bejárta Nyugat-Európát (Firenze, Róma, London, Párizs). Első köztéri megbízását 1913-ban kapta, Horváth Mihály történész monumentális köztéri szobrát kellett megterveznie, Szentesen állították fel 1934-ben az azonos nevű gimnázium közelében, ma a város főterén, a Kossuth tér közepén áll. Ezen emlékmű az akadémista művészeti irányzat szellemében készült, ekkorra már tökéletesen elsajátította Adolf Hildebrand klasszikus fegyelmet sugalló esztétikáját, e hivatalos művészeti irányzat követelményeit, amelyet szerencsére nála hamarosan oldottabbá tett a szecessziós áramlat iránti vonzalma, s saját romantikus lelkületéből fakadóan a neobarokk stíluselemek alkalmazása (lendület, mozgalmasság).
Az I. világháborúban sajtóreferensként szolgált a fronton. 1917-ben megrendelést kapott a királytól a Gorlicei áttörés ábrázolására, fel is állították Kassán. (Elpusztult). A hadsereg számos vezetőjéről portrét készített, köztük Arthur Arz von Straussenburg vezérezredesről. A forradalmak idején is alkotott, megformázott egy őszirózsás katonát.
Az 1920-as évektől számos I. világháborús hősi emlékmű elkészítésére kapott megrendelést. Köztéri alkotásai közül jóval több mint ötven áll hazai köztereken. 1927-28-ban angliai és amerikai utazásokat tett, nagy sikere volt ott portrészobraival. Portrészobrokat alkotott az arisztokrácia, a politikai és művészeti élet jeleseiről. Számos alkotását külföldi köztereken is felállították.
1921 és 1960 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, 1925-től rendes tanára. A két világháború közt és második világháború után is az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász volt a másik két klasszicizáló szobrász, Szentgyörgyi István és Sidló Ferenc mellett. Ekkor az egyik legsikeresebb tanítványa, a szintén Zala megyei származású Boldogfai Farkas Sándor, szobrászművész, a tanársegédje volt.[3] 1947-ben állították fel Budapesten a Felszabadulási emlékművet (mai nevén Szabadság-szobrot).
1948-ban újra járt még Angliában, Franciaországban, majd többször is a Szovjetunióban és a korabeli szocialista szocialista országokban. 1949-ben Sztálin 70. születésnapjára rendeltek tőle egy szoborcsoportot, elkészítette márványból, az még Moszkvában most is megvan a Puskin Múzeumban, de itthoni másolatát (mészkőből készült és Budapest V. kerülete Szabadság terén állították fel 1950-ben) az 1956-os forradalomban a népharag lerombolta. A szoborcsoport egy munkás apát és feleségét, egy parasztasszonyt ábrázolt, s előttük két gyermeküket, egy kisfiút és egy kislányt, akik virágfüzért tartanak a kezükben mintegy szimbolikusan, hogy felajánlják azt a diktátornak, adott esetben nyilvánvalóan a szobor keletkezésének körülményei és célzatossága váltotta ki a népharagot.[4] A konkrét háborús károk, ritkábban természeti csapások okozták a 20. századi köztéri szobrok pusztulását, mindezeknél sokkal gyakrabban a kurzusváltások vezettek a leselejtezéshez vagy lettek a megvalósítás gátjai. Kisfaludi Strobl által 1944-ben tervezett Horthy Miklós emlékmű is csak terv maradt, s csak gipsz makettje maradt fenn. Azonban a Kardját néző huszár (bronz, 42 cm; 1928) c. kisplasztikája nyomán ma is sorozatban készülnek herendi porcelánból színes figurák Hadik huszár néven.[5]
Kisfaludi Strobl portrészobrai kiemelkedően jelentősek, de a szobrászat többi területén is aktjai, domborművei, kisplasztikái, érmei, porcelán figurái, de gyakran monumentális emlékművei is nagy formagazdagságot, s anyagismeretet, anyaggal való bánni tudást mutatnak. Visszaemlékezései 1969-ben jelentek meg Emberek és szobrok címen.
Művei (válogatás)
Köztéren
- Horváth Mihály (1913, Szentes)
- Íjász (1918, Városliget, Budapest)
- Észak szobra, (1921, Budapest)
- Tisza István (1926, Debrecen)
- Hősök szobra (1928, Nyíregyháza, Hősök tere)
- Komáromi Csipkés György (1930, Nyíregyháza)
- Szent Imre herceg (1930, Budapest, Horthy Miklós körtéren ma: Móricz Zsigmond körtér),
- Kardját néző huszár (1932, Sopron)
- Vénusz születése (1923 Pécs; 1930 Nyíregyháza; 1933 Kalifornia)
- A gellérthegyi Felszabadulási emlékmű (1947, Budapest)
- A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép 1949 (1949, Az eredeti, Sztálin születésnapjára szánt márványszobor a Puskin Múzeumba került Moszkvában, mészkő változata 1950-1956 közt állt a Szabadság-téren[6])
- Kossuth-emlékmű főalakja (1952, Budapest V. kerülete, Kossuth tér)
- Kossuth és Rákóczi (1953 – 1955, Millenniumi Emlékmű, Budapest)
- Energika (1956, Mátravidéki Erőmű)
- Végvári vitézek (1968, Eger)
- Lenin-emlékmű (1968, Kecskemét és Szombathely)
- Hamilton tábornok (Aberdeen, Skócia)
- Kohász (1972, Ózd)
Aktszobrok
- Fürdő után (márvány, 1910)
- Fürdés előtt (bronz, 65 cm; 1911)
- Finálé (1911)
- Guggoló lány (márvány, 40 cm; 1918)
- Vénusz születése (akt- és köztéri szobor egyben, 175 cm; 1923, 1930, 1936)
- A gyík (márvány, 1921)
- Liliom (márvány, 1922)
- Reggel (márvány, 45 cm; 1924)
Portrék
- Görgey Artúr (márvány, 39 cm; 1913)
- Fiú portré (1918)
- Györgyi Dénes, 1923;
- Csók István (bronz, 1924);
- Iványi-Grünwald Béla, 1924;
- Grósz Emil (öntött bronz, 1925)
- George Bernard Shaw, (bronz, 1932);
- Bajor Gizi (márvány, 1932)
- Pásztor János, (fehér márvány, 51 cm; 1944)
- Erzsébet angol hercegnő, későbbi II. Erzsébet (márvány, 1934)
- Somerset Maugham (bronz, 50 cm; 1949)
- Vorosilov marsall mellszobra (márvány, 1955)
- Kodály Zoltán, (oldalnézetből, márvány, 1963; s még egy szemből gipsz, 48 cm, 1966);
- Szakasits Árpád, Pátzay Pál, (1967);
- Teleki Blanka, 1971;
Síremlékek
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásai a Kerepesi temetőben az alábbi személyek síremlékei:
- A saját síremlékét is szobra díszíti
- Barta Ferencné Kőnig Boriska (34-1-65),
- Berczik Árpád (19/1-1-6),
- Festetics Géza, gróf (10/1-1-8),
- Halász Ferenc (24/1-1-1),
- Huszár Károly (34-1-51),
- Korb Erzsébet és Korb Flóris (51-1-2),
- Kulin Sándor (37/1-2-15),
- Lengyel Aurélné (34-1-8),
- Meskó Pál (56-1-29).
- Ország család (37/1-1-4),
- Paulheim Ferenc (26-1-3),
- Széchy Endréné (34-1-37),
- Szentirmay Elemér (17/1-4-9),
- Szurday Róbert (42-1-15),
- Vágó család (34-1-11),
- Weiner Leó (34/2-1-12).
Jelentősebb gyűjteményes kiállításai
Hazánkban
- Művészház (1909);
- Ernst Múzeum (1917, 1921, 1922, 1925, 1927, 1932);
- Műcsarnok (1954);
- Göcsej Múzeum (1965, 1974).
Külföldön
Emlékezete
Szülőhelyén, Alsórajkán a volt Koller-kúriában működő polgármesteri hivatal a település neves szülöttének, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművésznek néhány alkotását bemutató emlékszobát őriz.[7]
1976-ban Kisfaludi Strobl Zsigmond műveiből állandó kiállítást nyitottak a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.[8]
Művei közgyűjteményekben[9]
- British Museum, London;
- Ermitázs, Szentpétervár;
- Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg;
- Keresztény Múzeum, Esztergom;
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest;
- Nemzeti Múzeum, Göteborg;
- Puskin Múzeum, Szentpétervár;
- Sárospataki Képtár;
- Tretyakov Képtár, Moszkva;
- Vay Ádám Múzeum, Vaja.
Társasági tagság (válogatás)
- Szinyei Merse Pál Társaság
- Százados úti művésztelep
- Fészek Művészklub elnöke (1948-haláláig)
Díjak, elismerések (válogatás)
- Rudics-díj (1912)
- Corvin-koszorú (1930)
- Kossuth-díj (1950, 1953)
- Kiváló művész (1952)
- A Szovjet Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1958)
Jegyzetek
- ↑ A név helyes írásmódja Strobl, szemben Stróbl Alajos szobrászművész családnevével. A Magyar életrajzi lexikon (1000–1990), a [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/index.html Képzőművészet Magyarországon, az Új magyar életrajzi lexikon (Bp., Magyar Könyvklub, 2002), a Kortárs magyar művészeti lexikon (Bp., Enciklopédia Kiadó, 2000), az Emberek és szobrok c. emlékiratkötete (1969) és a Magyar Nemzeti Bibliográfia mind a rövid o-s alakot hozza.
- ↑ Kisfaludy Stróbl Zsigmond önéletrajz - megjelent: Az Est Hármas Könyve / Lexikon az újságolvasók számára, 1923. / 381-384 oldal
- ↑ http://artportal.hu/lexikon/muveszek/boldogfai-farkas-sandor-395
- ↑ A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép (magyar nyelven). kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
- ↑ Herendi termékek, kisplasztikák (magyar nyelven). herend.com. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
- ↑ A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép - Szobor (magyar nyelven). galeriasavaria.hu. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
- ↑ Kisfaludi Strobl Zsigmond-emlékszoba
- ↑ Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjtemény, Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
- ↑ Lista www.artportal.hu nyomán.
Források
- Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kisfaludi Strobl Zsigmond lásd 185-186. p.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 929–931. o. ISBN 963-547-414-8