Ugrás a tartalomhoz

Nyugat-Egyesült Államok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A régió meghatározása forrásonként változik. A Népszámlálási Hivatal definíciója szerint a Nyugathoz 13 állam tartozik: Alaszka, Arizona, Colorado, Hawaii, Idaho, Kalifornia, Montana, Nevada, Oregon, Utah, Új-Mexikó, Washington és Wyoming. Ezen belül a régiót tovább osztják hegyi és pacifikus területre. A világosabb vörössel jelzett államok alkotják a síksági államokat. Ezeket gyakran a nyugathoz sorolják, de néha a Középnyugat és a Dél részeként is szerepelhetnek.
A Nemzetközi Űrállomásról készült felvételek a Nyugat-Egyesült Államokról.
A Gateway Arch St. Louisban, a „Nyugat kapujaként” is ismert, és az Egyesült Államok nyugati terjeszkedésének állít emléket.

A Nyugat-Egyesült Államok, népszerű megnevezése szerint az Amerikai Nyugat vagy egyszerűen csak a Nyugat, tradicionálisan az Amerikai Egyesült Államok legnyugatibb államaiból áll. Az Egyesült Államok alapítása óta tartó nyugati terjeszkedésének következtében, a Nyugat jelentése időről időre változott. Eleinte, 1800 körül a Appalache-hegység gerincét tekintették a Nyugat határának. Az óta a periféria elmozdult nyugat felé és a Mississippi vált a legkeletebbi lehetséges határvonallá.

A 21. században a Sziklás-hegység és a Nagy-medence és a Nyugati part államait sorolják általánosságban az Amerikai Nyugathoz.

A kis jelentőségű földrajzi meghatározottságán kívül a Nyugatnak van antropológiai értelme is. Annak ellenére, hogy léteznek belső különbözőségek, a régiónak meg van a közös történelmi múltja, kultúrája (zene, ételek), gondolkodásmódja és világnézete, ahogy a sajátos dialektusai is. Mint ahogy más hasonlóan nagy kiterjedésű és változatos kultúrájú régiók, az Amerikai Nyugat is számos szubrégióval rendelkezik.

A „Nyugat” fontos szerepet játszott az amerikai történelemben. A Vadnyugat fogalma fontos szerepet tölt be az amerikai folklórban.

A legkiterjedtebb értelmezés szerint a Nyugat-Egyesült Államok a legnagyobb régió, ami az Egyesült Államok területének több mint a felét magába foglalja. Magában foglalja az egymástól igencsak különböző Nyugati partot, a északnyugati esőerdőket, a Sziklás-hegységet, a Nagy-síkságot és a magasfüvű préri legnagyobb részét egészen Nyugat-Wisconsinig, Illinoisig, az Ozark-plató nyugati határáig és a déli erdőségek nyugati határáig, valamint az Öböl-parti régióig. Ide tartozik az Egyesült Államok összes sivatagi területe (a Mojave-sivatag, a Sonora-sivatag, a Nagy-medence és a Chihuahua-sivatag) is.

A Sziklás-hegységtől nyugatra lévő államok szemiarid sztyepp és arid sivatagi, mélyföldi és plató-környezettel rendelkeznek, míg a hegységekben tűlevelű erdőségek nőnek.

A régió magában foglalja a Louisianai Szerzemény és az 1818-as egyezménnyel Angliától megszerzett területek nagy részét is, ahogy a Texasi Köztársaság területét, az Oregon-egyezménnyel 1846-ban, az 1848-ban Mexikótól megszerzett területeket és a Gadsden Szerzemény területeit is.

Arizona, Új-Mexikó, Nevada, Colorado és Utah a délnyugati területek tipikus képviselői, amelyhez gyakran Texast és Oklahomát is hozzá veszik. Idaho, Montana, Oregon, Washington és Wyoming ezzel ellentétben az északnyugati területeket alkotják, amihez néha hozzáveszik a kanadai Brit Columbia tartományt is, így létrehozva a Pacifikus Északnyugatot. Létezik még egy régió, amely mind a délnyugati, mind az északnyugati államok közül magába foglal néhányat. Ez a Hegyi Nyugat Arizonával, Új-Mexikóval, Coloradóval, Utah-val, Nevadával, Montanával, Idahóval és Wyominggal.

A Nyugatot fel lehet osztani pacifikus államokra (Alaszka, Hawaii, Kalifornia, Oregon és Washington), amint belül a Nyugati Part csak Kaliforniát, Oregont és Washingtont jelöli, és Hegyi államokra. Alaszka és Hawaii, amik nem függenek össze területileg a többi nyugati állammal, bár kevés hasonló vonást mutatnak a többiekkel, de általában a Nyugathoz sorolják őket. Nyugat-Texas, a Chihuahua-sivatag területén hagyományosan a Nyugat részét képezi, klimatográfiailag viszont a Nyugatnak Austintól nyugatra kellene kezdődnie, ahol a csapadékmennyiség radikálisan leesik a keleti területeken általánoshoz képest.

Néhány nyugati állam közös régiót alkot keleti államokkal. Kansas, Nebraska, Dél-Dakota és Észak-Dakota gyakran a Középnyugat részeként jelenik meg olyan államok mellett, mint Iowa, Illinois és Wisconsin. Arkansas, Louisiana, Oklahoma és Texas pedig a Délnek is részét képezik.

Ritka, hogy a Mississippitől keletre bármelyik államot is a modern nyugathoz soroljanak. Történelmileg azonban az Északnyugati Terület fontos területe volt a korai Egyesült Államoknak, Ohiót, Indianát, Illinois-t, Michigant és Wisconsint magába foglalva, illetve ide sorolták még Minnesota északkeleti részét is. Emellett az amerikai sport ligákban a „nyugati” konferencia, vagy divízió keretében részt vesznek a Mississippitől keletre lévő államok is, különböző okokból. Például arra hivatkoznak, hogy nincs elég nyugati csapat, nem ragaszkodnak szigorúan a földrajzi régiókhoz stb. Például az NBA és az NHL keretein belül Tennessee is a Nyugati Konferencia része.

Demográfia

[szerkesztés]
Az Egyesült Államok azon államai, ahol a nem-hispano fehérek nem alkotnak többséget.

A 2000. évi népszámlálás adatai szerint a Nyugat népességén belül az etnikai megoszlás a következő:

A Népszámlálási Hivatal definíciója szerint[2] a Nyugat 13 államot foglal magába (melyek teljes lakossága a 2010. évi népszámlálás adatai szerint 71 945 553 fő[3]) és két kisebb régióra oszlik, amelyek a következők:

Azonban a Népszámlálási Hivatal egy definíciót használ csak a Nyugatra a rendszereiben, ami nem teljesen azonos a történelmi és kulturális Nyugattal. Például a 2000-es népszámláláson a Népszámlálási Hivatal Texast, az Egyesült Államok második legnagyobb hispano lakosságával rendelkező államot a Délhez, Oklahomát, a második legnagyobb indián lakosságú államot szintén a Délhez, a nagy síkvidéki indián lakossággal rendelkező Dakotákat pedig a Középnyugathoz sorolta. Azonban Oklahoma nyugati fele, ahogy Nyugat-Texas is, sem kulturálisan, sem földrajzilag, sem szocioökonómiai tekintetben nem tartozik a Délhez.

A 2000. évi népszámlálás a Mississippitől nyugatra fekvő államokban 91 457 662 lakost mutatott ki, beleértve 1 611 447 indiánt (1,8%) és 22 377 288 hispanót (24,5%) (többségük mexikói). Az indiánok aránya az egész Egyesült Államokban 0,9%, a hispanóké 12,5%. A Nyugat történetének kezdeteitől kezdve igen jelentős ázsiai lakosság 5 161 446 főt (5,6%) tett ki, többségük a legnyugatabbi területeken. Az afroamerikaiak száma 5 929 968 volt (6,5%), vagyis kevesebb, mint arányosan a teljes országban (12,8%). A legnagyobb koncentrációban (12%) a Nyugati államok közül az ide számított Texasban és Kaliforniában éltek ekkor feketék.

A Nyugat ma is a legritkábban betelepült terület az Egyesült Államokban a maga 19 fő/km²-es népsűrűségével. Csak Texas (30 fő/km²; 78 fő/négyzetmérföld), Washington (33 fő/km²) és Kalifornia (82 fő/km²) haladja meg az országos átlagot (30 fő/km²; 77,98 fő/négyzetmérföld).

Az egész nyugati régió képét nagyban befolyásolta az európai, hispano, ázsiai és indián lakosság jelenléte. Itt él a legnagyobb számú kisebbség az Egyesült Államokban, és itt található mind a négy olyan amerikai állam, ahol az összes kaukázusi népcsoport együtt sem alkot többséget. Ezek Kalifornia, Hawaii, Új-Mexikó és Texas. Míg a legtöbb tanulmányt az amerikai etnikai tendenciákról az európaiakról és az afroamerikaiakról írják, a Nyugat, és főleg Kalifornia, több városában ez a két csoport együtt sem éri el a népesség felét a hispanók és az ázsiaiak nagy száma miatt. Az európai és afrikai származású amerikaiak azonban továbbra is igen erős jelenlétet tudhatnak magukénak a politikában, mivel az ázsiaiak és a hispanók között igen alacsony az állampolgárok és szavazati joggal rendelkezők aránya.

A Nyugat-Egyesült Államokban van a legmagasabb nemi ráta (több a férfi, mint a nő) az egész Egyesült Államokban.[4]

Mivel a modernizáció hulláma még sok nyugati területet nem ért el, amikor megindult a nemzeti örökség megőrzésének ügye, a szövetségi kormányzat ügynökségei hatalmas területeket vettek birtokba a Nyugaton. (A legfontosabbak ezek közül ma nemzeti parkok, nemzeti erdők, vagy mezőgazdasági területek.) A nemzeti parkokat olyan rekreációs tevékenységek céljára tartják fenn, mint a halászat, kempingezés, túrázás és hajózás, de más kormányzati területeken a ranch-gazdálkodás és a bányászat is jelentős szerepet kap.

A legnagyobb város a régióban Los Angeles a nyugati parton. A nyugati parton fekszenek még olyan jelentős városok, mint San Diego, San Bernardino, San José, San Francisco, Oakland, Sacramento, Seattle, Tacoma és Portland. A Hegyi államok prominens városai pedig Denver, Colorado Springs, Phoenix, Tucson, Albuquerque, Las Vegas, Salt Lake City, Boise, El Paso és Cheyenne.

Természetföldrajz

[szerkesztés]
A Nyugat-Egyesült Államok geográfiailag három területre osztható: a Sziklás-hegység (16-19-es terület a térképen), az Intermontán Platók (20-22), és a Nyugati-Kordillerák (23-25).

A Csendes-óceán partvidéke mentén fekszik a Parti-hegység, melynek méretei nem közelítik meg a Sziklás-hegységéit, mégis impozáns látványt nyújt. Itt csapódnak le az óceán felől érkező nedves légtömegek. A Parti-hegységtől keletre több termékeny völgy fekszik, mint például a San Joaquin-völgy Kaliforniában és a Willamette-völgy Oregonban.

A völgyeken túl húzódik a Sierra Nevada délen és a Cascade-hegység északon. Az itt található Mount Whitney 4421 méteres magasságával az Egyesült Államok törzsterületén fekvő 48 állam legmagasabb pontja. Ezen túl itt van a Mount Saint Helens vulkán is, amely az 1980-as kitörésével híresült el. A Mount Mazama Kr. e. 4860-ban bekövetkezett kitörése hozta létre a Kráter-tavat. Ezek a hegyvonulatok igen csapadékosak, felfogva a Parti-hegységen átjutó nedves légtömegek java részét. Ennek köszönhetően tőlük keletre eső árnyékot képeznek, sivatagos területeket hozva létre. Ezek a száraz területek főleg Nevadában, Utah-ban és Arizonában koncentrálódnak. A Mojave- és a Sonora-sivatag több más sivataggal együtt itt helyezkedik el.

A sivatagokon túl emelkedik a Sziklás-hegység. Északon majdnem a Cascade-hegység tőszomszédságában emelkedik, úgyhogy a sivatagi régió itt csak néhány mérföld széles. A Sziklás-hegység több száz mérföld széles, és megszakítás nélkül húzódik Új-Mexikótól Alaszkáig. A Sziklás-hegység régió az Egyesült Államok legmagasabban fekvő területe, 4000 láb átlagmagassággal. A hegyvonulat legmagasabb pontjai, amelyek közül 54 4250 méter fölé emelkedik, mind Colorado középső és nyugati részén található.

A Nyugat számos hosszú folyóval rendelkezik, amelyek a Csendes-óceánba, vagy a Mexikói-öbölbe tartanak. A Mississippi formálja a legkeletebbi lehetséges határvonalat, ami elválasztja a Nyugatot az Egyesült Államok többi részétől. A Missouri, a Mississippi mellékfolyója, a Sziklás-hegységbeli forrásából kiindulva keresztül folyik a Nagy-síkságon, mielőtt beleömlene a Mississippibe. A Colorado folyó a Hegyvidéki államokon kígyózik keresztül, kiformálva a Grand Canyont is. A Colorado a délnyugati területek fő vízforrása, több olyan gáttal, mint például a Hoover-gát. A legtöbb ivóvíz a Nyugat közeli államaiban a Colorado folyóból származik. A Columbia folyó a legnagyobb folyó Észak-Amerikában, ami a Csendes-óceánba folyik. A Platte keresztül folyik Nebraskán, és arról ismert, hogy 2 kilométer széles, de csak 1 centi mély. A Rio Grande képezi a határt Texas és Mexikó között, mielőtt Új-Mexikóban észak felé fordulna.

Az Egyesült Államok Parti Őrsége szerint „a Nyugati Folyami Rendszer magába foglalja a Mississippit, az Ohiót, a Missourit, az Illinois-t, a Tennessee-t, a Cumberlandet, az Arkansast és a Fehér-folyót, valamint mellékfolyóikat, és számos egyéb, a Mexikói-öbölbe tartó folyót.”[5]

Klíma és mezőgazdaság

[szerkesztés]
A legtöbb közterületet az Egyesült Államok Nemzeti Erdő Szolgálata és a Földkezelő Iroda birtokolja a nyugati államokban. A közterületek ezek államok területének 25-27%-át képzik.[6]
A Regenerációs Iroda régiói.

Általánosságban a Nyugat klímája szemiaridként írható le. Azonban a Nyugat egyes részei rendkívül nagy mennyiségű csapadékot kapnak, míg más területek igazi sivatagot képeznek, kevesebb, mint évi 10 cm csapadékkal. Ezen túl a Nyugat klímája meglehetősen instabil. Általában nedves területeken előfordulhat évekig tartó szárazság és fordítva.

A havi hőmérsékletek a Nyugat egyes területein nagyban eltérőek lehetnek. A nyugati part alacsonyabb térszínein meleg nyarak vannak és ritkán esik a hó, míg a Sivatagi Délnyugaton nagyon melegek a nyarak és enyhék a telek. A magashegyi területeken azonban még délnyugaton is gyakran hullik nagy mennyiségű hó. A Délnyugati Belterület kontinentális éghajlattal rendelkezik, vagyis a nyarak melegek, a telek pedig hűvösek.

Az átlagos csapadékmennyiség magasabba keleti területeken, fokozatosan csökkenve a nyugati partvidék felé haladva, ahol ismét megugrik. Azonban ennek ellenére a legnagyobb csapadékmennyiség az Egyesült Államok területén a Pacifikus Északnyugaton hullik. A szárazság sokkal általánosabb a Nyugaton, mint az Egyesült Államok más területein. Az ország legszárazabb területe is itt található. (Halál-völgy, Kalifornia.)[7]

A Sziklás-hegységtől keletre heves zivatarok fordulnak elő. Tornádók minden tavasszal lecsapnak a déli síkságokra. A leggyakoribbak és a legpusztítóbbak a Tornádó-folyosón koncentrálódnak, ami a Nyugat keleti szélét foglalja magába (Texastól Észak-Dakotáig).

A mezőgazdaság váltakozása a csapadék-mennyiségtől, az öntözéstől, a talajtól, a tengerszint feletti magasságtól és a hőmérséklettől függ. Az arid területeken általában csak az állattenyésztés, főleg a marhatenyésztés kap teret. A búza-öv Texastól a Dakotákig terjed. Itt termesztik az Egyesült Államok búzájának és szójababjának nagy részét, és külföldre is exportálnak belőle. Az öntözés a Délnyugaton lehetővé teszi gyümölcsök, dió és zöldségek nagy mennyiségű termesztését. Texas jelentős marha és birkatenyésztő régió, valamint az ország legnagyobb gumigyártó területe. Kalifornia és Arizona fő termékei a citrusfélék, bár a metropoliszok növekedése elhódítja a mezőgazdasági területeket.

A helyi állami kormányzati hivatalok kezdik megérteni, a késő 19. század számos felmérése után, hogy csak a szövetségi kormányzat beavatkozásával lehet megoldani a Nyugat vízügyi problémáit. 1902-től kezdve a Kongresszus egy sorozat törvényt fogadott el, létrehozva az Egyesült Államok Regenerálási Hivatalát, hogy felügyelje a vízügyi projekteket a tizenhét nyugati államban.

A 20. század első felében gátak és öntözési projektek biztosítottak vizet a mezőgazdaságnak, biztosítva a prosperitást az összes államban, ahol korábban a mezőgazdaság csak perifériális szerepet játszott. A második világháború után a Nyugat városai ipari és demográfiai robbanást éltek át. A népesség nőtt, főleg a Délnyugat államaiban, Új-Mexikóban, Utah-ban, Coloradóban, Arizonában és Nevadában, amivel a víz és más energiaforrás a mezőgazdasági régiók helyett az olyan nagyvárosokba korlátozódott, mint Las Vegas és Los Angeles.

Geológia

[szerkesztés]

A síkságok teszik ki a Nyugat keleti felének nagy részét, néhány paleozoikumi, mezozoikumi és cenozoikumi kőzettel. A Sziklás-hegység különböző magmás és metamorf kőzeteket tartalmaz a prekambriumból és a fanerozoikumi eonból. Az intermontán államokban és a Pacifikus Északnyugaton nagy mennyiségű cenozoikumi vulkáni kőzet található. Sós síkságok és tavak maradtak hátra abból az időből, amikor a nagy belföldi tengerek borították a mai Nyugat területét. A csendes-óceáni államok a geológiailag legaktívabb területek az Egyesült Államokban. Földrengések jelentik a fő problémát minden néhány évben Kaliforniában. Mivel a csendes-óceáni államok a vulkanikusan legaktívabb területek, rengeteg kialudt vulkán és lávafolyás található a Nyugat nyugati felében.

Története és kultúrája

[szerkesztés]

A Csendes-óceántól a mexikói határig, a Nyugat rendkívül megosztott a különböző etnikai csoportok tekintetében. Hawaii az egyetlen tagállam, ahol az ázsiai-amerikaiak számbelileg túltesznek a fehér amerikaiakon. Különböző országokból származó ázsiaiak letelepedtek Kaliforniában és a nyugati part többi államában is, számtalan hullámban érkezve a 19. század folyamán. Vonzotta őket az aranyláz, a transzkontinentális vasút építési munkálatai, a mezőgazdaság, és még gyakrabban, a fejlettebb technológia.

A határállamok – Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó és Texas – mind rendelkeznek nagyszámú hispano lakossággal, területükön pedig a számtalan spanyol helységnév a spanyol és mexikói uralom korát idézik. Más délnyugati államok, úgy mint Colorado, Utah és Nevada, szintén nagy hispano közösséggel és a mexikói uralom korából származó helységnevekkel rendelkeznek. A mexikói-amerikaiak száma az északnyugati államokban, így Oregonban és Washingtonban is nő, úgy, mint a Délhez tartozó Oklahomában.

A Nyugaton él az Egyesült Államok indián lakosságának nagy része is, többnyire nagy rezervátumokban a hegyvidéki és a sivatagi államokban.

Hollywood, Los Angeles ismert városrésze, az amerikai filmipar szimbolikus központja

A fekete lakosság legnagyobb koncentrációja a Nyugaton Los Angelesben, Oaklanden, Sacramentóban, San Franciscóban, Phoenix-ben, Seattle-ben, Las Vegasban, Denverben és Colorado Springsben található.

A partvidéki államokban nagy területeket fed le a kisvárosok, farmok és erdők hálózata, amit csak kevés partmenti nagyváros szakít meg, amelyek viszont a média és a technológiai ipar miatt világszintű centrumok lettek. Alaszka – a legészakabbi tagállam – rendkívül nagy területekkel rendelkezik kevés népességgel, többségükben bennszülöttökkel, és nagy kiterjedésű vadonokkal, amelyek nemzeti parki védelem alatt állnak. Hawaiit a fekvése fontos összekötő kapoccsá teszi az Egyesült Államok és Ázsia között, valamint fontos turisztikai célpont is. Ma az ország második legnagyobb városa, Los Angeles, arról ismert, hogy helyet ad a hollywoodi filmiparnak. A Los Angeles körüli terület a második világháború óta a légi közlekedési ipar fontos centruma, annak ellenére is, hogy a vezető légi közlekedési vállalat, a Boeing, székhelye Washington államban van. Los Angeles – és a San Francisco-öböl régiója, a Szilícium-völggyel – növekedésétől feltüzelve, a high-tech ipar központjaként Kalifornia lett a leghíresebb amerikai állam. Oregon és Washington a Boeing és a Microsoft fejlődésével szintén nagy növekedésen megy át, ami mellett jelentős a mezőgazdaság és a természeti erőforrásokra épülő ipar is. A sivatagi és hegyi államok relatíve kis népsűrűséggel rendelkeznek. Területük ranchokból és bányatelepekből áll össze, amik csak ritkán urbanizálódnak. Többségüknek rendkívül individuális kultúrája van. Azon dolgoznak, hogy kiegyensúlyozzák a városi fejlődés, a rekreáció és a gazdaság érdekeit.

A kultúra jellegzetes elemei a nagy mormon népesség a Mormon-folyosón, Délkelet-Idaho, Utah, Észak-Arizona és Nevada területén, az extravagáns kaszinó-életéről ismert Las Vegas és Reno, és természetesen az indián törzsi rezervátumok.

A Régi Nyugat

[szerkesztés]

A legtöbb települést a nyugati területeken a keleti államokból az 1840-es években nagy hullámokban érkező telepesek alapították. Sokuk az Oregon-útvonalon és a kaliforniai aranyláz idején, 1849-ben. Kalifornia alig néhány hónap leforgása alatt hatalmas növekedést élt át, amikor 1850-ben megkapta az állami státuszt, anélkül, hogy előtte hivatalosan területi címet viselt volna. A legnagyobb migráció az amerikai történelemben az 1840-es években a mormonoknak a Középnyugatról a Nyugat biztonsága felé való vándorlása volt. Mind a nebraskai Omaha és a missouri St. Louis kiérdemelte a „Nyugat kapuja” címet ebben az időszakban. Omaha, a Union Pacific Railroad és a Mormon útvonal fontos állomása, a telepesek vándorlásával csinálta meg a szerencséjét, míg St. Louis eredetileg szőrme kereskedő telepnek épült, mielőtt urbanizálódott volna.

Az 1850-es éveket a politikai konzervativizmus jellemezte, ami a polgárháború előmozdítója volt, attól kezdve, hogy Kaliforniában az 1850-es kompromisszum eltörölte a rabszolgaságot. Kalifornia magában a polgárháborúban kis szerepet játszott a hadműveletektől való földrajzi távolsága miatt. A polgárháború után sok korábbi konföderációs partizán Kaliforniába menekült az újjáépítés korában.

Az Amerikai Nyugat története a kései 19. és korai 20. században kulturális mítoszt teremtett az irodalomban és az amerikai filmiparban. A cowboyok, földbirtokosok és a nyugati terjeszkedés képe a nyugat mítoszába transzformálódott, ami legkésőbb az 1920-as évektől kezdve befolyásolta az amerikai kultúrát.

Olyan írók, mint Bret Harte és Zane Grey ünnepelték, vagy kigúnyolták a cowboy-kultúrát, míg az olyan művészek, mint Frederic Remington megteremtették a nyugati művészetet, mint a nyugati expanzió egy módját. Az amerikai filmiparban külön műfajt teremtettek a western filmek, amik sokszor metaforaként használták a Nyugatot az önellátás virtusára és az amerikai ethoszra. A kontraszt a kultúra romanticizmusa és a történelmi aktualitás között a kései 20. és a korai 21. század jellemző témája lett. A cowboy-kultúra a hétköznapi kultúra sarokkövévé vált, és létrehozta a country és a western zenét is. Georgia O’Keeffe munkái az izolacionizmust és a függetlenség szellemét ünnepelték, amelyet a benépesítetlen és relatíve zord klímájú régió ihletett.

A gyors növekedés számtalan időszakának eredményeiként sok új lakos bevándorló volt, akik új életet akartak kezdeni a korábbi történelem, vagy személyes hibáik után. Ők és a többnyire inkább kereskedelmi célok hajtotta egyéb telepesek egy erős ethoszt teremtettek az önállóság és az individuális szabadság körül, ahogy olyan közösségek alakultak, amelyeknek nem voltak szervezett kapcsolatai, vagy közös eszméi. A régió szabad földje azt a lehetőséget nyújtották, hogy az ember olyan távol élhessen a szomszédaitól, ami a keleti városokban lehetetlen lett volna. Kalifornia állam alkotmányát (mind az 1849-est, mind az 1879-est) olyan csoportok dolgozták ki, amelyek nagy hangsúlyt fektettek az individuális tulajdonjogra és a személyi szabadságra, vitathatatlanul a polgári közösségek felé mutató eszmék rovására.

20. század

[szerkesztés]

1890-től a periféria elmozdult.[8] Az automobilok elterjedése lehetővé tette az átlag amerikai számára, hogy kirándulást tegyen a Nyugatra. A nyugati üzletemberek támogatták a 66-os út megépítését, mai a turizmus és az ipar nyugatra való elérését jelentette. Az 1950-es években a nyugati államok képviselői megépítették a Cowboy Hírességek Csarnokát és a Nyugati Örökség Központját, hogy bemutassák a nyugati kultúrát és látogatókat vonzanak a keleti régiókból. A kései 20. század idején számtalan transzkontinentális államközi főút szelte át a Nyugatot elhozva a kereskedelmet és a turizmust. A hírek az olaj bummról szóltak Texasban és Oklahomában, felvéve a versenyt a régi bányavidékekkel, egyre nyugatabbra szorítva a földbirtokosok leszármazottait.

Kalifornia lett a legnépesebb állam és a világ tíz legnagyobb gazdaságának egyike. A 19-20. századi népesség- és településrobbanás két megalopoliszt hozott létre. Nagy-Los Angelest, vagy Dél-Kaliforniát és a San Francisco-öböl régióját, vagy Észak-Kaliforniát, az Egyesült Államok legnagyobb nagyvárosi területeinek és a világ 25 legnagyobb városi övezetének egyikét. Három mások nagyvárosi terület, Denver, Phoenix és Seattle, rendelkezik több mint egy milliós lakossággal, míg a három leggyorsabban növekvő nagyvárosi terület Salt Lake City, Las Vegas és Portland.

Emellett viszont teret nyert a szegregáció, az etnikai alapú bűnözés és a rendőri brutalitás a kisebbségek ellen, összefüggésben az illegális bevándorlással és a rasszista tendenciákkal. Mindennek ellenére azonban a Nyugat szabadgondolkodó és az etnikailag egyik legprogresszívabb régió maradt az Egyesült Államokban.

Los Angelest tartják a legnagyobb mexikói népességgel rendelkező területnek Mexikó után, míg San Francisco rendelkezik a legnagyobb kínai közösséggel Észak-Amerikában, ahogy nagy meleg közösséggel is. Oakland nagy arányú afroamerikai lakossággal rendelkezik, hasonlóan Long Beach-hez. Utah államban a mormonok vannak többségben (2004-es adat szerint arányuk 62,4%),[9] míg néhány város, mint Albuquerque. Spokane és Tucson indián rezervátumaikról ismertek.

Fő nagyvárosi területek

[szerkesztés]
Rang
(Nyugat)
MSA Népesség
Állam(ok)    
1 Los Angeles-Long Beach-Santa Ana MSA 12 875 587 Kalifornia Los Angeles skyline
2 San Francisco-Oakland-San Jose MSA 7 468 390 Kalifornia San Francisco skyline
3 Phoenix-Mesa-Scottsdale-Glendale MSA 4 192 887 Arizona Phoenix skyline
4 Riverside-San Bernardino-Ontario MSA 4 115 871 Kalifornia San Bernardino skyline
5 Seattle-Tacoma-Bellevue MSA 3 344 813 Washington Seattle skyline
6 San Diego-Carlsbad-San Marcos MSA 3 146 274 Kalifornia Downtown San Diego
7 Denver-Aurora-Broomfield MSA 2 552 195 Colorado Downtown Denver
8 Portland-Vancouver-Hillsboro MSA 2 241 841 Oregon Portland, Oregon, from the east
9 Sacramento-Arden Arcade-Roseville MSA 1 974 810 Kalifornia The Sacramento Riverfront
10 Las Vegas-Paradise-Henderson MSA 1 951 269 Nevada The Las Vegas Strip
11 Salt Lake City MSA 1 124 197 Utah Salt Lake City
12 Tucson MSA 1 020 200 Arizona Tucson, Arizona
13 Honolulu MSA 953 207 Hawaii Downtown Honolulu
14 Fresno MSA 930 450 Kalifornia Downtown Fresno
15 Albuquerque MSA 907 755 Új-Mexikó Downtown Albuquerque
16 Bakersfield MSA 827 173 Kalifornia Downtown Bakersfield
17 Oxnard-Thousand Oaks-Ventura MSA 791 130 Kalifornia Aerial view of Ventura
18 Stockton MSA 685 306 Kalifornia The University of the Pacific in Stockton
19 Colorado Springs MSA 645 613 Colorado Downtown Colorado Springs
20 Boise-Nampa MSA 616 561 Idaho The # Idaho State Capitol building in Boise
21 Spokane MSA 609 715 Washington Downtown Spokane
22 Ogden-Clearfield MSA 547 184 Utah Historic 25th Street in Ogden
23 Provo-Orem MSA 526 810 Utah Provo skyline
24 Modesto MSA 514 453 Kalifornia The Modesto Arch
25 Santa Rosa-Petaluma MSA 466 725 Kalifornia Old Courthouse Square in Downtown Santa Rosa
26 Salinas MSA 414 449 Kalifornia Main Street in Downtown Salinas
27 Vallejo-Fairfield MSA 412 336 Kalifornia Downtown Fairfield
28 Santa Barbara-Santa Maria-Goleta MSA 403 134 Kalifornia Aerial view of Santa Barbara
29 Reno-Sparks MSA 400 000-410 232 Nevada View of Reno

Más népesedési centrumok

[szerkesztés]

Politika

[szerkesztés]
Azon államok, amelyek 2005 előtt törvényileg engedélyezték az orvosi célú marijuana fogyasztást.
Azon államok, amelyek engedélyezték az eutanáziát.
Azon államok, ahol nincs jövedelemadó állami szinten.

A régió távolsága a hagyományos keleti centrumterülettől és a telepesek ünnepelt frontier-szelleme két klisét hozott létre a régió függetlenségének és politikai heterogenitásának magyarázatára. Történelmileg a Nyugat volt az első régió, ahol széles körben elterjedt a női választójog. Kaliforniában született meg a tulajdonjogi és a természetvédelmi mozgalom, és olyan nagy hatású eseményeknek adott helyet, mint az adófizetők lázadása és a Szólásszabadsági Mozgalom. Innen származik három elnök, Herbert Hoover, Richard Nixon és Ronald Reagan is.

Széles körű a libertariánus politikai túlsúly. Például a nyugati államok többsége engedélyezte az orvosi célú marijuana fogyasztását (Utah és Wyoming kivételével) és (Utah kivételével) a szerencsejátékok néhány formáját. Oregon és Washington államok legalizálták az eutanáziát . A legtöbb rurális nevadai megye engedélyezi a bordélyok működését. Alacsony az ellenállás az azonos neműek házasságával szemben is. Kalifornia, Hawaii, Nevada, Oregon és Washington el is ismeri.

A nyugati part inkább a Demokrata Párt felé orientálódik. San Francisco két fő politikai pártja a Zöld Párt és a Demokrata Párt. Seattle a szélsőbal hagyományos központja. A kongresszus mindkét demokrata vezetője ebből a régióból származik. Az alsóházi kisebbség vezetője, Nancy Pelosi Kaliforniából, a szenátusi többség vezetője, Harry Reid pedig Nevadából.

A belső területek, úgy mint Alaszka, Arizona, Idaho, Montana, Utah és Wyoming, viszont republikánus fellegvárak, Colorado, Nevada és Új-Mexikó pedig váltóállam (viszont többször vezetik republikánusok, mint nem). Arizona 1948 óta egy kivétellel minden republikánus elnökjelöltet megválasztott, míg Idaho, Utah és Wyoming 1964 óta mindig a republikánus jelöltre szavazott.

A leggyorsabban növekvő demográfiai csoportként a latinók rendkívüli módon megoszlanak a két párt között. A bevándorlás ennek a csoportnak rendkívül fontos kérdés. Az illegális bevándorlás elleni fellépés hozta létre a 187. kaliforniai indítványt, egy szavazási iniciatívát, ami eltiltotta volna sok közszolgáltatástól az illegális bevándorlókat. Ezzel a javaslattal összefüggésben a kaliforniai republikánusok, különösen a jelenlegi kormányzó, Pete Wilson sok hispanót a demokraták karjaiba kergetett.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. US Census Bureau
  2. US Census Bureau's official map[halott link], regdiv.pdf
  3. http://www.census.gov/prod/cen2010/briefs/c2010br-01.pdf
  4. Archivált másolat. [2005. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 25.)
  5. Inland Aids to Navigation (PDF). Coast Guard Auxiliary: National ATON-CU study guide (Section XIV) pp. 14–2. United States Coast Guard. [2009. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  6. Western States Data Public Land Acreage. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  7. Spothopping.com
  8. Frederick Jackson Turner, The Significance of the Frontier in American History, 1920, ISBN 0-486-29167-7, Ch.1: Archiválva 2018. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben "In a recent bulletin of the Superintendent of the Census for 1890 appear these significant words: "Up to and including 1880 the country had a frontier of settlement, but at present the unsettled area has been so broken into by isolated bodies of settlement that there can hardly be said to be a frontier line. In the discussion of its extent, its westward movement, etc., it can not, therefore, any longer have a place in the census reports." On-line version of the book
  9. Canham, Matt. „Mormon Portion of Utah Population Steadily Shrinking”, 2005. július 24. (Hozzáférés: 2012. február 23.) 
  10. Stephen D. Cummings and Patrick B. Reddy, California after Arnold (2009) pp 165-70
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap