Texasi Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Texasi Köztársaság
'Texasi Köztársaság
Republic of Texas'

1836-1846
Texas zászlaja
Texas zászlaja
Texasi Köztársaság címere
Texasi Köztársaság címere
Fővárosa Washington-on-the-Brazos
Harrisburg
Galveston
Velasco
Columbia
Houston
Austin
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök 1836-1838 Sam Houston
1838-1841 Mirabeau B. Lamar
1841-1844 Sam Houston
1844-1846 Anson Jones
Alelnök 1836-1838 Mirabeau B. Lamar
1838-1841 David G. Burnet
1841-1844 Edward Burleson
1844-1846 Kenneth L. Anderson
Hivatalos nyelv angol (de facto)
Beszélt nyelvek spanyol, francia,
német és amerikai indián nyelvek
Elnyerése 1836. március 2.
Elvesztése (annektáció) 1845. december 29.
Hatalomátadás 1846. február 19.
Népesség
Népszámlálás szerint70 000 fő +/-
Rangsorban33
Becsült70 000 fő (1840)
Rangsorban33
Népsűrűség0,1 fő/km²
GDPnincs adat
Összesnincs adat
Egy főre jutónincs adat
HDI (nincs adat) nincs adat (nincs adat) – 
Földrajzi adatok
Terület1 007 935 (1840-ben) km²
Egyéb adatok
Pénznem Texasi dollár
A Wikimédia Commons tartalmaz Texasi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Köztes időszak: 1836. március 16-tól október 22-ig
David G. Burnet volt az elnök és Lorenzo de Zavala
az alelnök.

A Texasi Köztársaság egy független államalakulat volt 1836 és 1846 között Észak-Amerikában, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között. A texasi forradalom (1835-1836) alatt szakadt el Mexikótól. A velascói szerződés értelmében határain belül volt található a mai Texas állam egész területe, valamint a mai Új-Mexikó, Oklahoma, Kansas, Colorado és Wyoming egy része. Keleti határát az Egyesült Államok felé még 1819-ben húzták meg az Adams-Oníz szerződésben. Déli és nyugati határa Mexikó felé Texas szerint a Rio Grande folyó, Mexikó a Nueces folyót szerette volna határnak. Ez a határvita volt végül a mexikói-amerikai háború (1846-1848) egyik kiváltója, Texas annektálása után. Bár a Texasi Köztársaság független államalakulat volt, erősen függött az Egyesült Államoktól, nyersanyagokban, pénzügyileg és védelmileg.

A köztársaság megalakulása[szerkesztés]

A Texasi Köztársaság a korábbi mexikói Coahuila y Tejas államból alakult meg a texasi forradalom eredményeként. 1835-ben a mexikói kormányzat a szövetségi rendszerről átállt a központira, így Texasban mozgolódások kezdődtek, és forradalom tört ki. A forradalom hivatalosan 1835. október 2-án tört ki a gonzalesi csatával. 1836. március 2-án kikiáltották a függetlenségüket.

A függetlenség kivívás után a szavazópolgárok 14 szenátort és 29 képviselőt választottak meg, valamint egy elnököt és egy alelnököt, kétéves periódusokra.

Diplomáciai kapcsolatok[szerkesztés]

1837. március 3-án Andrew Jackson amerikai elnök Alcée La Branche-ot küldte Texasba követnek, így ismerve el az állam függetlenségét. Franciaország 1839. szeptember 25-én ismerte el Texast, Dubois de Saligny-t küldve oda követnek. Nagy-Britannia sohasem ismerte el Texast, mivel Mexikóval baráti kapcsolatokat ápolt.

Elnökök és alelnökök[szerkesztés]

Periódus
kezdete
Periódus
vége
Elnök Alelnök Elnök-
jelöltek
Szav.
szám
Alelnök-
jelöltek
Szav.
szám
1836. március 16. 1836. október 22. David G. Burnet
    (köztes)
Lorenzo de Zavala
    (köztes)
     
1836. október 22. 1838. december 10. Sam Houston Mirabeau B. Lamar Sam Houston
Henry Smith
Stephen F. Austin
5119
743
587
Mirabeau B. Lamar  
1838. december 10. 1841. december 13. Mirabeau B. Lamar David G. Burnet Mirabeau B. Lamar
Robert Wilson
6995
252
David G. Burnet  
1841. december 13. 1844. december 9. Sam Houston Edward Burleson Sam Houston
David G. Burnet
7915
3619
Edward Burleson
Memucan Hunt
6141
4336
1844. december 9. 1846. február 19. Anson Jones Kenneth L. Anderson Anson Jones
Edward Burleson
__
__
Kenneth L. Anderson  

Csatlakozás az Egyesült Államokhoz[szerkesztés]

Texas státusza megosztotta a közvéleményt az 1840-es évek elején az Amerikai Egyesült Államokban, ahol polgárháborút megelőző időszakban egyre erősebb feszültség volt a rabszolgatartás ellenzői és támogatói között. A déli államokban népszerű gondolat volt, hogy Texast annektálja az Egyesült Államok, mivel így bővült volna a rabszolgatartó államok tábora és politikai ereje, míg az északi államok lakói ugyanebből az okból ellenezték Texas felvételét az unióba. Az ellenérvek között szerepelt az is, hogy Texas annektálása háborúhoz vezetne Mexikóval. A texasiak többsége az USA-val való egyesülés pártján volt.

Tyler amerikai elnök támogatta az egyesülést, és 1844. április 12-én a két ország meg is állapodott Texas beolvadásáról, de a Szenátus júniusban nem adta meg az alkotmány szerint szükséges jóváhagyást a nemzetközi szerződéshez, így ez az első próbálkozás kudarcot vallott.

Texas annektálása kiemelkedő politikai kérdés volt az 1844-es választások során, és az új Kongresszus már támogatta az új állam felvételét az unióba. Az erről szóló határozat 1845. március 1-jén született meg. Tyler hivatali idejének utolsó napján követet küldött Texasba, hogy értesítse a texasi kormányt a kongresszusi határozatról. Texasban ezután államalapító konvenciót hívtak össze, amely 1845. július 4-én jóváhagyta az Egyesült Államokhoz való csatlakozást és megszövegezte az új állam alkotmányát.

A csatlakozási dokumentum kimondja, hogy a Texasi Köztársaság által birtokolt nemzetvédelmi célú javak az Egyesült Államokra szállnak, az újonnan létrejött Texas államra szállnak a megszűnő köztársaság egyéb javai és tartozásai, valamint az állam határain belül lévő, más által nem birtokolt földek. Az új államban köztársasági típusú államberendezkedést alakítottak ki.[1]

Texas államban a polgárháború végéig legális maradt a rabszolgaság. Az annexió következményeként a következő évben háború tört ki Mexikó és az Egyesült Államok között.[2]

Texas állam sajátos történelmi fejlődése és az államokon belül ma elfoglalt helyzete miatt nagyon sok texasi és politikusok hívei az Egyesült Államoktól való elszakadásnak. Bár a polgárháború óta nem bontakozott semmilyen komolyabbnak nevezhető mozgalom a teljes szuverenitás megszerzésére, de még most is mindennapos politikusok részéről, különösen az elnökválasztások idején, hogy tesznek kijelentést, amely a washingtoni kormányzattól való elszakadás mellett foglal állást. Nem ritkán politikai nyomásgyakorlásra is használják a texasi függetlenség kérdését.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Annexation of Texas. www.sonofthesouth.net. (Hozzáférés: 2019. március 2.)
  2. The Mexican War. www.sonofthesouth.net. (Hozzáférés: 2019. március 2.)

Hivatkozások[szerkesztés]