Ugrás a tartalomhoz

Hirosima és Nagaszaki bombázása

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nagaszaki bombázása szócikkből átirányítva)
Hirosima és Nagaszaki bombázása
Gombafelhő Hirosima (balra) és Nagaszaki (jobbra) fölött
Gombafelhő Hirosima (balra) és Nagaszaki (jobbra) fölött

Térkép
Hirosima és Nagaszaki bombázása (Japán)
Hirosima és Nagaszaki bombázása
Hirosima és Nagaszaki bombázása
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 23′ 41″, k. h. 132° 27′ 17″34.394680°N 132.454620°EKoordináták: é. sz. 34° 23′ 41″, k. h. 132° 27′ 17″34.394680°N 132.454620°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima és Nagaszaki bombázása témájú médiaállományokat.
Az atombombákat ledobó gépek útja

A két japán város, Hirosima és Nagaszaki bombázása a második világháborút lezáró katonai művelet volt 1945-ben. A bombázást az amerikai légierő hajtotta végre, és mindmáig ez a két eset az egyedüli példa nukleáris fegyverek háborús alkalmazására.

A japán városokat leromboló gyújtóbombás hadművelet után a szövetséges erők már Japán inváziójára készültek (ez volt az Operation Downfall, a Bukás-hadművelet). A háború az európai hadszíntéren véget ért, amikor a náci Németország 1945. május 8-án aláírta a fegyverletételi nyilatkozatot, de a csendes-óceáni hadszíntéren tovább folyt. Az Egyesült Királysággal és a Kínai Köztársasággal karöltve, július 26-án az Amerikai Egyesült Államok a potsdami nyilatkozatban határozottan felszólította a japán fegyveres erőket a feltétel nélküli megadásra, „gyors és teljes pusztulással” fenyegetve, ám ezt a szigetország kormánya figyelmen kívül hagyta.

1945 augusztusára a szövetségesek Manhattan terve már túl volt az atombomba kifejlesztésén és tesztelésén, és az amerikai légierő 509. összetett csoportja már rendelkezett olyan, a Silverplate fedőnév alatt felkészített B–29-esekkel, amelyek képesek voltak azt el is juttatni a Mariana-szigeteki Tinianról Japánig. Mivel Japán nem reagált, ezért Harry S. Truman amerikai elnök elrendelte a bombázást. Augusztus 6-án Hirosimára egy Little Boy nevű, urán töltetű, majd 9-én Nagaszakira egy Fat Man típusú, plutónium töltetű atombombát dobtak le, előbbit az Enola Gay, utóbbit a Bockscar bombázó fedélzetéről. A bombázások utáni négy hónapban Hirosimában 90 000-166 000, Nagaszakiban 60 000-80 000 ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében, nagyjából felük a bombázások napjain. A következő hónapokban számtalan ember halt bele a sugárbetegségbe, az égési sérülésekbe, és az egyéb sebesülésekbe, vagy a sugárzás következtében kialakult egyéb betegségekbe. Bár Hirosimának volt jókora helyőrsége is, mindkét városban többségükben civilek vesztették életüket.

Augusztus 15-én, hat nappal Nagaszaki bombázása után, és hét nappal a Szovjetunió hadüzenetének bejelentése után, Japán feltétel nélkül megadta magát a szövetséges erőknek. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút. A bombázások szerepe a megadásban, és a felvetődő etikai, morális kérdések máig heves viták tárgyát képzik.

Panorámafotó a nagaszaki atomrobbantás centrumában épült emlékműről

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]