Lotus 21
| Lotus 21 | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Team Lotus |
| Előző | Lotus 18 |
| Következő | Lotus 24 Lotus 25 |
| Műszaki adatok | |
| Motor | Coventry Climax FPF 1,5L négyhengeres |
| Váltó | ZF 5DS10 |
| Tömeg | 455 kg |
| Gumik | Dunlop |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | .svg){kind=small} Team Lotus |
| Pilóták | Innes Ireland Jim Clark Willy Mairesse
Stirling Moss Jo Siffert Jim Hall.svg){kind=small} Ernest Pieterse Neville Lederle |
| Első verseny |  1961-es Formula–1 monacói nagydíj |
| Utolsó verseny | 1965-ös Formula–1 dél-afrikai nagydíj |
| Futott versenyek | 15 |
| Győzelmek | 1 |
| Dobogós helyezések | 3 |
| Edzéselsőségek | 0 |
| Leggyorsabb körök | 1 |
A Lotus 21 egy Formula–1-es versenyautó, amit a Team Lotus tervezett. Innes Ireland és Jim Clark mellett az amerikai Jim Hall, a belga Willy Mairesse, az angol Stirling Moss, a svájci Jo Siffert és két dél-afrikai, Neville Lederle és Ernie Pieterse versenyzett az autóval 1961 és 1965 között.[1] Az autót a Team Lotuson kívül más, kisebb csapatok is használták.
Történelme
[szerkesztés]Az angol tervezőzseni és csapattulajdonos, Colin Chapman elképzelései alapján készült. A 455 kilogrammos autót 2,5 literes, 240 lóerős Coventry-Climax FPF4-es motor hajtotta, amelynek erejét egy ötfokozatú sebességváltón keresztül vitték a Dunlop abroncsokra. Debütálására az 1961-es Monacói Nagydíjon került sor, ahol Innes Irelanden kívül a skót Jim Clark hajtotta. Az 1965-ös Dél-Afrikai Nagydíjig összesen 15 alkalommal vetették be. A gyári Lotus istállón kívül az Ecurie Nationale Suisse, az Ecurie Filipinetti, a Lawson Organisation és a Scuderia Scribante csapatok használták, továbbá háromszor Formula–1-en kivül versenyeztek vele.[2]
1961. október 8-án Innes Ireland megszerezte Formula–1-es pályafutása egyetlen világbajnoki futamgyőzelmét az autóval. Történt mindez az Egyesült Államok Nagydíján, Watkins Glenben. A Watkins Glenben aratott diadalon kívül két dobogós helyezést értek el vele, mindkettőt 1961-ben Jim Clarkkal a Holland GP-n Zandvoortban és a Francia GP-n Reimsben.[3]
Eredményei
[szerkesztés](Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
| Év | Csapat | Motor | Gumik | Versenyzők | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1961 | Team Lotus | Climax Straight-4 | D | MON | NED | BEL | FRA | GBR | GER | ITA | USA | |||
| Innes Ireland
|
KI | 4 | 10 | NR | 1 | |||||||||
| Jim Clark
|
10 | 3 | 12 | 3 | KI | 4 | KI | 7 | ||||||
| Willy Mairesse
|
KI | |||||||||||||
| Rob Walker Racing Team | Stirling Moss
|
KI | ||||||||||||
| 1962 | NED | MON | BEL | FRA | GBR | GER | ITA | USA | RSA | |||||
| Ecurie Nationale Suisse | Jo Siffert
|
NK | 10 | 12 | ||||||||||
| Jim Hall | Jim Hall
|
NK | ||||||||||||
| Ernest Pieterse | Ernest Pieterse
|
10 | ||||||||||||
| Neville Lederle | Climax V8 | Neville Lederle
|
6 | |||||||||||
| 1963 | Lawson Organisation | Climax Straight-4 | MON | BEL | NED | FRA | GBR | GER | ITA | USA | MEX | RSA | ||
| Ernest Pieterse
|
KI | |||||||||||||
| 1965 | Lawson Organisation | RSA | MON | BEL | FRA | GBR | NED | GER | ITA | USA | MEX | |||
| Ernest Pieterse
|
NK | |||||||||||||
| Scuderia Scribante | Neville Lederle
|
NK |
Források
[szerkesztés]- ↑ Classic Team Lotus – Lotus Climax 21. psychoontyres.co.uk, 2011. december 17. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
- ↑ Lotus 21. statsf1.com, 2012. április 22.
- ↑ Lotus 21 történelme. f1tortenelem.hu, 2014. október 18. [2016. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 9.)
További információk
[szerkesztés]| Alapító | |
|---|---|
| Személyek | |
| Világbajnok versenyzők | |
| Egyéb jelentős versenyzők | |
| Formula–1-es autók | |
| Formula–2-es autók | |
| Formula–3-as autók | |
| Egyéni világbajnoki címek | |
| Konstruktőri bajnoki címek | |
.svg){kind=small}
