Ugrás a tartalomhoz

Benzimidazol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benzimidazol
Szerkezeti képlet gyűrűszámozással
PálcikamodellKalotta-model
IUPAC-név1H-benzimidazol
Kémiai azonosítók
CAS-szám51-17-2
PubChem5798
ChemSpider5593
EINECS-szám200-081-4
DrugBankDB02962
KEGGC02009
ChEBI41275
RTECS számDD5425000
SMILES
c1ccc2c(c1)[nH]cn2
InChI
1/C7H6N2/c1-2-4-7-6(3-1)8-5-9-7/h1-5H,(H,8,9)
InChIKeyHYZJCKYKOHLVJF-UHFFFAOYSA-N
Beilstein109682
Gmelin3106
UNIIE24GX49LD8
ChEMBL306226
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC7H6N2
Moláris tömeg118,14 g/mol
Olvadáspont170–172 °C
Savasság (pKa)12,8 (benzimidazol) és 5,6 (konjugált sav)[1]
Veszélyek
MSDSKülső MSDS
EU osztályozásártalmas (Xn)
R mondatokR20 R21 R22 R36 R37 R38
S mondatokS26 S36
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A benzimidazol heterociklusos aromás szerves vegyület. Kétgyűrűs molekula, kondenzált benzol- és imidazolgyűrűből áll. A legjelentősebb természetes benzimidazol-származék az N-ribozil-dimetilbenzimidazol, mely a B12-vitaminban a kobalthoz kapcsolódó axiális ligandum.[2]

A benzimidazol kondenzált gyűrűs nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület, N-heterociklusos karbének szénvázaként használják. Az N-heterociklusos karbéneket rendszerint átmenetifém-komplexekben alkalmazzák ligandumként. Ezeket gyakran N,N'-diszubsztituált benzimidazolínium sók 2-es pozícióban bázis hatására bekövetkező deprotonálásával állítják elő.[3][4]

A benzimidazol kereskedelmi forgalomban kapható. A szokásos szintézise o-fenilén-diamin és hangyasav kondenzációjával történik,[5] de a megfelelő trimetil-ortoformiát is használható:

C6H4(NH2)2 + HC(OCH3)3 → C6H4N(NH)CH + 3 CH3OH

A karbonsav változtatásával ez a módszer általánosan használható 2-szubsztituált származékok előállítására.[5] A benzimidazol fungicid sajátosságokkal is rendelkezik. Hatását a gombák mikrotubulusaihoz kapcsolódva fejti ki, megakadályozva a hifanövekedést. Az osztódási orsó mikrotubulusait felépítő fehérjéhez, a tubulinhoz is kötődik,[6] ezáltal blokkolja a sejtmag osztódását.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzimidazole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. Walba, H. & Isensee, R. W. Acidity constants of some arylimidazoles and their cations. J. Org. Chem. 26, 2789-2791 (1961).
  2. H. A. Barker, R. D. Smyth, H. Weissbach, J. I. Toohey, J. N. Ladd, and B. E. Volcani (1960. február 1.). "Isolation and Properties of Crystalline Cobamide Coenzymes Containing Benzimidazole or 5,6-Dimethylbenzimidazole". Journal of Biological Chemistry. 235 (2): 480–488. PMID 13796809. 2009. február 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. március 20..{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. R. Jackstell, A. Frisch, M. Beller, D. Rottger, M. Malaun and B. Bildstein (2002). "Efficient telomerization of 1,3-butadiene with alcohols in the presence of in situ generated palladium(0)carbene complexes". Journal of Molecular Catalysis A: Chemical. 185 (1–2): 105–112. doi:10.1016/S1381-1169(02)00068-7.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. H. V. Huynh, J. H. H. Ho, T. C. Neo and L. L. Koh (2005). "Solvent-controlled selective synthesis of a trans-configured benzimidazoline-2-ylidene palladium(II) complex and investigations of its Heck-type catalytic activity". Journal of Organometallic Chemistry. 690 (16): 3854–3860. doi:10.1016/j.jorganchem.2005.04.053.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. 1 2 E. C. Wagner and W. H. Millett (1943). "Benzimidazole". Org. Synth. {{cite journal}}: More than one of |surname1= és |author= specified (súgó); Coll. Vol. 2: 65.
  6. Szentirmai Attila. "Mikroszkóppal vizsgálható gombák birodalma" (pdf, 26. oldal). Hozzáférés: 2013. április 20..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Grimmett, M. R. (1997). Imidazole and benzimidazole synthesis. Boston: Academic Press. ISBN 0-12-303190-7.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]