Vadászfalva

	Vadászfalva (Beňatina)
	; Vadászfalva zászlaja
	; Vadászfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Szobránci
Rang	község
Első írásos említés	1333
Polgármester	Štefan Minčák
Irányítószám	072 64
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	SO
	Népesség
Teljes népesség	189 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	11 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	406 m
Terület	18,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 33″, k. h. 22° 19′ 35″48.809167°N 22.326389°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 33″, k. h. 22° 19′ 35″48.809167°N 22.326389°E
	Vadászfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vadászfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vadászfalva (1899-ig Benetine, szlovákul: Beňatina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Szobránctól 16 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett, a néhai Ung és Zemplén vármegyék határán található.

Története

A települést a 14. században, a vlach jog alapján alapították a tibai váruradalom területén. 1333-ban említik először. Magyar nevét bőséges vadállományáról kapta, szlovák neve pedig eredetileg pataknév volt. Régi görögkatolikus temploma a 16. század második felében valószínűleg már állt. 1715-ben 12 jobbágy háztartása volt. 1720-ban 21 a háztartások száma.

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BENETINE. Benetzina. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosai többnyire ó hitűek, fekszik Tybéhez nem meszsze, mellynek filiája, határja soványas, harmadik Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 36 házában 284 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benetine, (Benyatine), orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szobránczhoz nyugot-északra 2 mfdnyire: 2 r., 245 g. kath., 29 zsidó lak. Hegyes, sovány határ. Szép erdő. Fürész és más malmok. F. u. Viczmándy és a Fekete örökösök.”^[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 405, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német anyanyelvű kisebbséggel.

2001-ben 261 lakosa volt.

2011-ben 199 lakosából 165 szlovák és 24 ruszin.

Neves személyek

Itt született 1732-ben Bacsinszky András görögkatolikus püspök.

Nevezetességei

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1850-ben épült.

Híres emberek

Itt született 1732. november 14-én Bacsinszky András ungvári püspök, munkácsi kanonok.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]