Ugrás a tartalomhoz

„Károlyi Gáspár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
A lap tartalmának cseréje erre: {{személy infobox |kép=Károli szobra 1890-38.JPG |képaláírás=Károlyi 1890-ben felavatott szobra Göncön}} <nowiki/>{{portál|Vallás}} {{DEFAULTSO…
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox
{{személy infobox
|kép=Károli szobra 1890-38.JPG
|kép=Károli szobra 1890-38.JPG
|képaláírás=Károlyi 1890-ben felavatott szobra [[Gönc]]ön}}'''Károlyi Gáspár''' (a protestáns gyakorlatban: ''Károli Gáspár'';<ref>Az utóbbi alakkal kapcsolatban érdekes cikk: [http://harangszo.blogspot.com/2009/01/krolyi-vagy-kroli-dupla-archaizls.html Harangszó: Károlyi vagy Károli? Dupla archaizálás]</ref> [[Nagykároly]], [[1529]] körül – [[Gönc]], [[1591]]) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát. Református lelkipásztor, a [[Tiszáninneni Református Egyházkerület]] esperese, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője.
|képaláírás=Károlyi 1890-ben felavatott szobra [[Gönc]]ön}}


== Életpályája ==
<nowiki/>{{portál|Vallás}}
Károlyi szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt. A származási helyéből és a Radicsics (ami ''Radics fiát'' jelenti) névből adódóan valószínűleg [[Szerbek|szerb]] családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.<ref>[http://www.eke.hu/index.php/rendezvenyek/szakmai-napok/biblia-konferencia-2008-dec-2 P. Vásárhelyi Judit: A vizsolyi Biblia]</ref> Iskoláit Nagykárolyban kezdte, [[Brassó|Brassóban]] végezte, majd [[1556]]-ban a [[Wittenbergi Egyetem|Wittenbergi Egyetemen]] tanult (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel). [[1562]]-ben a neves egri várkapitány, [[Dobó István]] öccsének, Domokosnak a pártfogása alatt állt. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően kerülhetett később [[Gönc]] mezővárosába, ugyanis földesura Domokos bátyja volt. [[1562]]-ben fejezte be Károlyi a "Két könyv" című munkáját, ami a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása. [[1563]]-ban [[Gönc|gönci]] református prédikátor lett, majd később [[esperes]]. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. 1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a [[Tiszáninneni Református Egyházkerület|tiszáninneni]] esperességek számára. 1572-ben újjáépíttette Gönc leégett templomát. [[1591]]-ben ott is halt meg.

[[Esperes|Esperesként]] többször fellépett a szentháromságtagadók ([[Unitárius vallás|unitáriusok]]) ellen, részt vett [[Nagyvárad|Nagyváradon]] az [[Unitárius-ellenes hitvita|unitárius-ellenes hitvitán]].

== Művei ==
{{idézet|Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…}}Károli Gáspár legjelentősebb munkája a [[Károlyi-biblia|Biblia első teljes magyar fordítása]], amit [[1586]]-ban kezdett meg, [[Mágocsy Gáspár]] [[Torna vármegye]] főispánjának, valamint annak unokaöccsének, [[Mágocsy András]]<nowiki/>nak a támogatásával. A pártfogók 1586-ban, illetve 1587-ben bekövetkezett halálát követően [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]], a későbbi erdélyi fejedelem karolta fel a bibliafordítás ügyét. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károlyi-biblia nyomtatását [[1589]]. [[Február 18.|február 18-án]] kezdték el és [[1590]]. [[Július 20.|július 20-án]] fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia [[Vizsoly|Vizsolyban]] nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

Fontos műve még a „[[Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól]]” című könyve ''(Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…)'' ([[1563]]) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.

== Emlékezete ==
Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, [[Mátrai Lajos György]] által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.

1929-ben, Károlyi születésének 400. évfordulójáról [[Reményik Sándor]]: ''A fordító – Károli Gáspár emlékezetének'' című költeményében emlékezett meg.

Szintén 1929-ben, Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak, amin a következő felirat szerepel:{{idézet|Születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan<br />
KÁROLI GÁSPÁR<br />
gönci papnak a Vizsolyi Biblia fordítójának<br />
Nagykároly város szülöttének emlékezetére<br />
születésének négyszáz éves fordulóján<br />
az Úr MCMXXIX esztendejének szeptember hava XV. napján<br />
állíttatták a református anyaszentegyház gyülekezetei.|4=400px}}A templom kertjében is áll egy Károlyi-szobor.

Emlékét őrzi a református egyház által alapított és fenntartott [[Budapest|budapesti]] [[Károli Gáspár Református Egyetem]].

Károli Gáspár-díj (1997-től) a hittudományok területén maradandót alkotók és a biblikus tudományok terén kimagasló eredményeket elérők díjazására.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Irodalom ==
* [[Bottyán János]]: Hitünk hősei
* [[Bucsay Mihály]]: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945, Gondolat Kiadó Budapest, 1985
* Abaúji Református Egyházmegye – Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)

== További információk ==
* [http://mek.oszk.hu/05200/05236/index.phtml Károlyi Gáspár a gönczi prédikátor], Magvető Kiadó Budapest, 1984
* [http://www.tankonyvtar.hu/historia-2002-02/historia-2002-02-081013-8 Péter Katalin: A Vizsolyi Biblia]
* [http://www.emlekev.hu/anniversary/highlight/article/D888_ismerteto_13.html Szabó András: Károlyi Gáspár. In: Nemzeti Évfordulóink 2004 (Életrajza a Nemzeti Évfordulók Titkársága oldalán)]
* [http://www.c3.hu/%7Eongalap/borsod/IROK/karoli.htm Életrajza]
* [http://www.c3.hu/%7Eongalap/borsod/szoveggy.htm#thury Károli emlékezete]
* [http://www.vizsoly.hu/karoli.php A vizsolyi Biblia]
* [http://www.parokia.net/helyszini/vizsoly/10.jpg Károli szobra]
* [http://mek.oszk.hu/03400/03469/index.phtml Károlyi Gáspár: Keet könyö minden orzagoknac es kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul…]
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/Biblia/ Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár]{{régi magyar irodalom}}{{Nemzetközi katalógusok}}<nowiki/>{{portál|Vallás}}


{{DEFAULTSORT:Karoli Gaspar}}
{{DEFAULTSORT:Karoli Gaspar}}

A lap 2017. január 2., 17:59-kori változata

Károlyi Gáspár
Károlyi 1890-ben felavatott szobra Göncön
Károlyi 1890-ben felavatott szobra Göncön
Született1529[1][2]
Nagykároly
Elhunyt

Gönc
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • teológus
  • fordító
  • bibliafordító
IskoláiLuther Márton Tudományegyetem
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Károlyi Gáspár témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Gáspár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Károlyi Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli Gáspár;[5] Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1591) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát. Református lelkipásztor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület esperese, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője.

Életpályája

Károlyi szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt. A származási helyéből és a Radicsics (ami Radics fiát jelenti) névből adódóan valószínűleg szerb családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.[6] Iskoláit Nagykárolyban kezdte, Brassóban végezte, majd 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen tanult (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel). 1562-ben a neves egri várkapitány, Dobó István öccsének, Domokosnak a pártfogása alatt állt. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően kerülhetett később Gönc mezővárosába, ugyanis földesura Domokos bátyja volt. 1562-ben fejezte be Károlyi a "Két könyv" című munkáját, ami a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása. 1563-ban gönci református prédikátor lett, majd később esperes. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. 1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a tiszáninneni esperességek számára. 1572-ben újjáépíttette Gönc leégett templomát. 1591-ben ott is halt meg.

Esperesként többször fellépett a szentháromságtagadók (unitáriusok) ellen, részt vett Nagyváradon az unitárius-ellenes hitvitán.

Művei

„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”

Károli Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, amit 1586-ban kezdett meg, Mágocsy Gáspár Torna vármegye főispánjának, valamint annak unokaöccsének, Mágocsy Andrásnak a támogatásával. A pártfogók 1586-ban, illetve 1587-ben bekövetkezett halálát követően Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem karolta fel a bibliafordítás ügyét. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károlyi-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

Fontos műve még a „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” című könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.

Emlékezete

Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, Mátrai Lajos György által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.

1929-ben, Károlyi születésének 400. évfordulójáról Reményik Sándor: A fordító – Károli Gáspár emlékezetének című költeményében emlékezett meg.

Szintén 1929-ben, Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak, amin a következő felirat szerepel:

„Születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan
KÁROLI GÁSPÁR
gönci papnak a Vizsolyi Biblia fordítójának
Nagykároly város szülöttének emlékezetére
születésének négyszáz éves fordulóján
az Úr MCMXXIX esztendejének szeptember hava XV. napján
állíttatták a református anyaszentegyház gyülekezetei.”

A templom kertjében is áll egy Károlyi-szobor.

Emlékét őrzi a református egyház által alapított és fenntartott budapesti Károli Gáspár Református Egyetem.

Károli Gáspár-díj (1997-től) a hittudományok területén maradandót alkotók és a biblikus tudományok terén kimagasló eredményeket elérők díjazására.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b CONOR.SI. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Károly, Kaspar (BLKÖ)
  5. ↑ Az utóbbi alakkal kapcsolatban érdekes cikk: Harangszó: Károlyi vagy Károli? Dupla archaizálás
  6. ↑ P. Vásárhelyi Judit: A vizsolyi Biblia

Irodalom

  • Bottyán János: Hitünk hősei
  • Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945, Gondolat Kiadó Budapest, 1985
  • Abaúji Református Egyházmegye – Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Károlyi_Gáspár&oldid=18307348”