Ugrás a tartalomhoz

„Pelsőczy László” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Jelentősebb színházi szerepei: Bővítés, kiegészítés, pontosítások, forrásolás
115. sor: 115. sor:


Nemzeti Kamara Színház
Nemzeti Kamara Színház
* 2004. október 24.: [[Polgár András|Polgár]]–Usztics: ''Húsdaráló''<ref>{{cite web |url= http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&kr=A_10_%3D%22H%C3%BAsdar%C3%A1l%C3%B3%22 |title= Húsdaráló |accessdate=2011-2-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet |format= }}</ref>/ Babos Géza, védő<ref>{{cite web url= http://jobbik.hu/rovatok/ajanlo/usztics_matyas_es_a_nemzeti_kamara_szinhaz_berletes_eloadasai_harkanyban |title= Usztics Mátyás és a Nemzeti Kamara Színház bérletes előadásai Harkányban |date= |accessdate=20011-02-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= Jobbik Magyarországért Mozgalom |format= }}</ref>
* 2004. október 24.: [[Polgár András|Polgár]]–Usztics: ''Húsdaráló''<ref>{{cite web |url= http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&kr=A_10_%3D%22H%C3%BAsdar%C3%A1l%C3%B3%22 |title= Húsdaráló |accessdate=2011-2-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet |format= }}</ref>/ Babos Géza, védő<ref>{{cite web |url= http://jobbik.hu/rovatok/ajanlo/usztics_matyas_es_a_nemzeti_kamara_szinhaz_berletes_eloadasai_harkanyban |title= Usztics Mátyás és a Nemzeti Kamara Színház bérletes előadásai Harkányban |date= |accessdate=20011-02-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= Jobbik Magyarországért Mozgalom |format= }}</ref>
* 2008. január 18.: [[Thész János|Thész]]–Usztics: ''Kötéltánc''/ Író<ref>{{cite web |url= http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=18382&kr=A_10_%3D%22K%C3%B6t%C3%A9lt%C3%A1nc%22 |title= Kötéltánc |accessdate=2011-2-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet |format= }}</ref>
* 2008. január 18.: [[Thész János|Thész]]–Usztics: ''Kötéltánc''/ Író<ref>{{cite web |url= http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=18382&kr=A_10_%3D%22K%C3%B6t%C3%A9lt%C3%A1nc%22 |title= Kötéltánc |accessdate=2011-2-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet |format= }}</ref>
* 2008. április 25.: Polgár–Usztics: ''A pesti beteg''/ dr. Vass Tibor<ref>{{cite web |url= http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&kr=A_5_%3D%2218919%22 |title= A pesti beteg |accessdate=2011-2-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet |format= }}</ref> főorvos<ref>{{cite web |url= http://www.port.hu/a_pesti_beteg/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=12145 |title= A pesti beteg |accessdate=2011-2-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= port.hu |format= }}</ref>
* 2008. április 25.: Polgár–Usztics: ''A pesti beteg''/ dr. Vass Tibor<ref>{{cite web |url= http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&kr=A_5_%3D%2218919%22 |title= A pesti beteg |accessdate=2011-2-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet |format= }}</ref> főorvos<ref>{{cite web |url= http://www.port.hu/a_pesti_beteg/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=12145 |title= A pesti beteg |accessdate=2011-2-16 |author= |authorlink= | publisher= |work= port.hu |format= }}</ref>

A lap 2015. május 22., 00:28-kori változata

 Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját!
Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre!
Legutóbbi módosítás: 2015. május 22.
Pelsőczy László
2007-ben
2007-ben
Életrajzi adatok
Született1947. július 9. (77 éves)
Kiskunlacháza
HázastársaSzentesi Nóra
GyermekeiPelsőczy Réka
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1968 – napjainkig
Híres szerepeiIstván
István, a király
Rómeó
Rómeó és Júlia
D' Artagnan
A három testőr
Don Quijote-Cervantes
La Mancha lovagja
Az öngyilkos
Május
Pelsőczy László weboldala
Pelsőczy László IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelsőczy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pelsőczy László[Mj. 1] (Kiskunlacháza, 1947. július 9. –) színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja. Repertoárjában szerepelnek musicalek, operettek, tragédiák, vígjátékok, tévésorozatok, valamint önálló estek és gyermekelőadások. Egyik legismertebb szerepe István, a király az azonos című Szörényi–Bródy-féle rockoperában.

Fiatalkora, tanulmányai, családja

1947. július 9-én született Kiskunlacházán.[1] Édesanyja könyvelő-gazdasági vezető, édesapja matematika-fizikatanár volt. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, ahonnan a Szigetszentmiklósi 2. számú iskolába került, mivel édesapjának utóbbi, éppen nyitás előtt álló intézményben igazgató-helyettesi állást ajánlottak fel. Az iskolai tanulmányok mellett részt vett, nemcsak az édesapja vezette fizika- és csillagász-szakkör munkáiban, de állandó szereplőjévé vált az irodalmi színpadnak és a szavalóversenyeknek is.[1] A középiskolát Ráckevén, az Ady Endre Gimnáziumban végezte el. Színészi ambícióit a Színművészeti Főiskolán szerette volna tovább képezni, de mivel nem sikerült bejutnia, kis kitérővel (repülőgép rádió-lokátor műszerészi vizsgát szerzett,[2] amit nem sokkal később üveg- technikusi vizsgával társított, miközben barátaival Szigetszentmiklóson beatzenekart alapított[Mj. 2]) a Nemzeti Színház stúdiójában kezdett színészetet tanulni 1968-ban, és 1972-ben végzett.[2]

Nős, felesége Szentesi Nóra lakberendező,[3] a Lakberendezők Országos Szövetségének elnöke volt 2004–2010 között.[4]

Lányai közül Réka,[5] példáját követve, szintén színészi pályán mozog, a budapesti Katona József Színház színésze és rendezője.[6]

A színészet mellett labdarúgó-menedzserként is aktívan tevékenykedik, valamint elnökségi tagja volt a SZÍDOSZ-nak, vagyis a Színházi Dolgozók Szakszervezetének.[2][7]

Pályafutása

1973-ban

A Nemzeti Színháztól napjainkig

A Nemzeti Színházból a Huszonötödik Színházhoz (1978-ban a Déryné Színházzal fuzionálva lett Népszínház – Várszínház) került (1971), amely akkoriban az első hivatásos avantgárd társulat volt. A Fényes szelekben debütált,[8] de itt játszotta el első jelentősebb főszerepeit, Kőmíves Kelementől (Kőmíves Kelemenné balladája) Rómeóig (Rómeó és Júlia). A Békés Megyei Jókai Színházban (1981–1983) egyebek mellett operettekben is játszott mint táncos komikus és itt játszott először musicalekben is. 1983-ban, Novák Ferenc hívására a Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött.”[8]

1983-ban megkapta az István, a király rockopera címszerepét, amit eljátszhatott a Királydombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és filmen is.[9] Pelsőczy énekhangját Varga Miklós kölcsönözte. A szerep és a hozzá társuló idea kihatással lett további pályafutására. A 2004 októbere óta rendszeresen előadott Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen címen futó önálló estéjében Szent István látomásaként fürkészi a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig.[10]

2002-ben részt vett a Nemzeti Kamara Színház megalapításában,[2] amelyben 2004 óta, Usztics Mátyás igazgató döntése alapján, örökös tag.[11] E mellett több színházzal és társulattal is dolgozik párhuzamosan: az Evangélium Színházzal,[12] a Lőrinci Színpaddal[13] és a Soproni Petőfi Színházzal.[14]

A szerepek mellett, 1991 óta társtulajdonosa és egyik vezetője a Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökségnek.[15]

Munkássága színpadon

Jelentősebb színházi szerepei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 47. Ugyanitt tizenhat színházi fotón is látható.[Mj. 3]

Nemzeti Színház

  • 1964. október 2.: Madách–Major: Az ember tragédiája/ Negyedik tanuló (szerepátvétel 1969-től)[16]

Huszonötödik Színház

  • 1971. november 25.: Hernádi–Jancsó: Fényes szelek[17][18]
  • 1972. április 28.: Gyurkó–Szigeti: Szerelmem, Elektra/[19] Csepűrágó[20]
  • 1973. január 18.: Gyurkó–Berek: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála / Elhagyott szerető, Kalmársegéd, Csapos, Ficsúr[21][22]
  • 1973. április 26.: Hernádi–Szigeti: Utópia I. rész: Falanszter / Fidel Sut, Chase[23]
  • 1973. október 11.: Hernádi–Jancsó: Vörös zsoltár[24]
  • 1974. március 7.[25] (vagy 14.[26]): Iglódi–Szigeti: M-A-D-Á-C-H[26][25]
  • 1975. március 14.:Gyurkó–Szigeti: Kőmíves Kelemenné balladája/[27] Kőmíves Kelemen (II. szereposztás)[28]
  • 1975. szeptember 23.: Molière–Örkény–Iglódi: Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember/ András[29][30]
  • 1975. november 20.: Bartsch: A has /[31] munkás[32]
  • 1976. április 18.: Shakespeare–Szigeti: Lear király/ Burgundia hercege[33][34][35]
  • 1977. április 7.: Kopit–Szigeti: Indiánok/ John Grass[36][37]

Dunaújvárosi Kamaraszínpad

  • Brecht-Iglódi: Mahagonny város tündöklése és bukása[38]/ Sziklaöklű Joe[39]

Népszínház

  • 1978. február 13.: Hernádi–Szigeti: Bajcsy-Zsilinszky Endre/ Bajcsy-Zsilinszky Gábor[40]
  • 1978. február 14.: Albee–Ruszt: Homokláda/ Fiatalember, avagy a halál angyala[41]
  • 1978. február 14.: Remenyik–Petrik: Pokoli disznótor/ Első vándorló[42]
  • 1978. szeptember 15.: Shakespear–Ruszt: Rómeó és Júlia/ Rómeó[43]
  • 1979. november 10.: Füst–Gábor: Negyedik Henrik király[35]/ Harmadik mulató úr[44]
  • 1980. január 25.: McCoy–Iglódi: A lovakat lelövik, ugye?/ George[45]
  • 1980. március 21.: Blaga–Cernsecu: A bálványok ledőlnek[46]
  • 1980. május 17.: Molière–Szinetár: Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája/ Ibolya[47]
  • 1981.március 20.: Graves–Iglódi: Én, Claudius/ Germanicus[48]
  • 1980. november 14.: Shakespeare–Vámos László: A vihar/ Francisco[49]

Békés Megyei Jókai Színház

A Vörös zsoltár előadásban (25. Színház)
Mint Rómeó (Papadimitriu Athinával 1978-ban)

Gyulai Várszínház

  • 1982. július 23.: Jékely–Iglódi: Oroszlánok Aquincumban/ Septimus[62]

Vörösmarty Színház

  • 1986. október 31.: Dumas–Mrsán A három testőr/ D`Artagnan, testőr[63]

Veszprémi Petőfi Színház Gyermekszínháza

  • 1989. november 19.: Veress–Márai–Vándorfi: Égimódi csavargó (mese-musical)/ Nefészjankó[64]

Honvéd Együttes

  • Galán-Rossa: A has/ Az építésvezető

Nemzeti Kamara Színház

  • 2004. október 24.: Polgár–Usztics: Húsdaráló[65]/ Babos Géza, védő[66]
  • 2008. január 18.: Thész–Usztics: Kötéltánc/ Író[67]
  • 2008. április 25.: Polgár–Usztics: A pesti beteg/ dr. Vass Tibor[68] főorvos[69]
  • 2008. május 30.: Lázár–Usztics: A négyszögletű kerek erdő/ Bruckner Szigfrid[70]
  • 2009. május 13.: többen-Usztics: Süss fel nap![71]
  • Bilisics-Szabadhegyi-Usztics: Kocsonya Mihály házassága/ Berbenczey Péter
  • Szép: Május/ Az öngyilkos

Tivoli Színház

  • Csongrádi-Siliga: Csoda az élet! Nofretéte (musical)/ René-Ehnaton
  • Csongrádi: Énekelj Déryné!/ Vörösmarty Mihály
  • A nő hétszer/ Andrássy Gyula, Vörösmarty, Germán Gyula

Lőrinci Színpad

  • Tunyogi: Kódorgás az irodalom körül (zenés irodalmi összeállítás)
  • Jékely: Az aranyszőrű bárány/ Mátyás király
  • Kodály: Háry János/ Ebelastin lovag
  • Kacsóh–Heltai–Petőfi: János vitéz/ Francia király
  • Milne – Karinthy: Micimackó/ Füles
  • Fazekas: Lúdas Matyi /ispán

Evangélium Színház

Detre Meseszínház

Vendégjátékok

  • Szörényi–Bródy: István, a király (rockopera)/ István
  • Nyírő: Jézusfaragó ember
  • A ló kérdez/Ady Endre (Egyetemi Színpad)
  • Vándormóka (Egyetemi Színpad)
  • Napoletani–Fényes Szabolcs: Itt van Amerika! (zenés játék)/ Guszti
  • Dumas–Várkonyi: A három testőr (musical)/ D'Artagnan
  • Leigh – Wassermann: La Mancha lovagja/ Don Quijote-Cervantes
  • Miroslav Hornicek: Két férfi sakkban/ Giacomo
  • Madách: Az ember tragédiája - kamaraváltozat/ Lucifer

Önálló műsorai

Több önálló műsora is van, amelyek közül a legismertebb a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen című zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amely tulajdonképpen az István, a király alapjául is szolgáló, Boldizsár Miklós Ezredforduló című művének alapjaira épül.[79] Korábban Ezeréves ámen címen volt ismert. Ennek szerzője Győri Magda.[80] A mű rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarok ezeréves történelme elevenedik meg.[81]

További önálló műsorainak szerkesztője is ő maga:

Filmes és tévés szerepek

Filmszerepek

Szyksznian Wanda filmposztere
Bemutató Cím Szerep Rendező Forrás
1971 Prés levente Maár Gyula [83]
Még kér a nép szocialista lázadó Jancsó Miklós [84]
1974 Szerelmem, Elektra Agamemnón Jancsó Miklós [85][39]
1979 Tizenhat város tizenhat lánya Lubomirszky herceg Katkics Ilona [86]
1981 Brutus patrícius Iglódi István [87]
1982 Megáll az idő Gábor hangja[Mj. 4] Gothár Péter [88]
1984 István, a király István[89] Koltay Gábor [90]
1986 A fantasztikus nagynéni Szúnyog elvtárs Katkics Ilona [91]
2007 Négyszögletű kerek erdő Bruckner Szigfrid Usztics Mátyás [92]

Továbbá a Baleset című filmben is feltűnik neve a stáblistán.

Sorozatszerepek, egyéb televíziós munkák

Több sorozatban is feltűnt. Ilyen az 1982-ben bemutatott, tizenhat részes Liszt Ferenc című televíziós sorozat, amelyben Thomán István zongoraművészt jelenítette meg,[93] a Szomszédok (előbb Bernát nyomozóként, majd Pittner nyomozóként),[94] valamint a Kisváros, aminek egyik epizódjában (Madarak útján) egy Gordai Miklós nevű magyar származású amerikai gengszter (álnevén Greg Littmond) figuráját alakította.[95] 1989-ben egy Magyarországon forgatott, amerikai sorozatnak egyik részében játszott el egy pincért. A sorozat címe: A Fine Romance, az epizódé: South by southeast, a rész rendezője David Tucker[96] A Fürkész történeteiben több szerepet is eljátszott.

Úgynevezett napi sorozatokban is feltűnik. A Barátok közt és a Szeress most! sorozatokban is orvost személyesített meg. Előbbiben egy onkológust, utóbbiban főorvost dr. Héja Zoltán néven.[39]

Három, televízióban futó (Sírjaik hol domborulnak?[97] Hol-mi?[98] és Sportfogadó[39]) műsorban volt műsorvezető.

Egyéb munkái

A Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen előadásán


Kritikák

Fábri Péter a Magyar Ifjúságban (1983. szeptember 2.) közölt cikkében olvasható véleménye:„ Mindazonáltal Pelsőczy játéka és Varga Miklós énekhangja tökéletesen idomultak egymáshoz...”[101]

A Képes Újság 1983. szeptember 10.-i számában Ligeti Nagy Tamás cikkében többek között az alábbiakat írja: „Pelsőczy Lászlót – [...] – még sokáig István királyként emlegetik majd.”[102]

Érdekességek

Varga Miklós (Molnár Imre) megdöbben, hogy Pelsőczy Laci hangjára kéne tátognia
  • Az Irigy Hónaljmirigy 2007-es, szilveszteri műsorában, többek között, A Társulat produkciót is parodizálta, amelynek egyik jelenetében Varga Miklós (Molnár Imre) énekel az István, a király rockoperából. Bemutatója után a szervező közli vele: „Minden nagyon rendben van. Nincsen semmi probléma. [...] A szerep a tiéd. De az a kérdésünk, hogy elvállalnád-e úgy, hogy a Pelsőczy Laci hangjára tátognál, háttal?”
  • Egyike volt a Várnai Péter esperes-plébános kezdeményezésére megszületett, a világ magyarságát megszólító,[103] valamint az Összefogás a Duna Televízióért nyílt levelek aláíróinak.[104]
  • 2007. július 9-én a házigazdája volt a Szörényi Levente által alapított első Árpád-pajzs-átadónak a Hagyományok Házában, ahol az érdeklődök köszöntése mellett Juhász Gyula gondolatait elevenítette fel.[105]

Megjegyzések

  1. ↑ Vezetéknevét egyes helyeken, hibásan Pelsőcziként közlik.
  2. ↑ Az együttes a Spiders, majd a Sweets nevet viselte. Alapítói: Varga László (elhunyt) és Józsa Gábor, további tagjai: Nádasdy András és Papp István voltak.
  3. ↑ 2011. május 13-ai lekérdezés
  4. ↑ Gábor szerepét Pauer Henrik alakította

Hivatkozások

  1. ↑ a b Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. DigiÉvkönyv.hu. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  2. ↑ a b c d Pelsőczy László. Hübners. (Hozzáférés: 2012. május 25.)
  3. ↑ Szentesi Nóra: Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió / Szentesi Nóra lakberendező. Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  4. ↑ LOSZ Elnökség - 2010. Lakberendezők Országos Szövetsége. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  5. ↑ Tóth Berta: Mint egy Jedi lovag / Interjú Pelsőczy Rékával. Katona József Színház. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  6. ↑ Pelsőczy Réka. Katona József Színház. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  7. ↑ Színházi Dolgozók Szakszervezete / Elnökség. Színházi Dolgozók Szakszervezete. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  8. ↑ a b Koltay (1984), 55. old.;
  9. ↑ Koltay (1984), 56. old.;
  10. ↑ Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Színház.hu, 2006. augusztus 18. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  11. ↑ Pelsőczy László. Nemzeti Kamara Színház. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  12. ↑ Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Evangélium Színház. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  13. ↑ Színészek. Lőrinci Színpad Gyermek és Ifjúsági Színház. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  14. ↑ Pelsőczy László. Soproni Petőfi Színház. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  15. ↑ Pelsőczy László: Pelsőczy László. Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökség. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  16. ↑ Az ember tragédiája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  17. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 32. old.;
  18. ↑ Fényes szelek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  19. ↑ Szerelmem, Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  20. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 33. old.;
  21. ↑ A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  22. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 34. old.;
  23. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 34–35. old.;
  24. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 35. old.;
  25. ↑ a b M-A-D-Á-C-H. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  26. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 36. old.;
  27. ↑ Kőmíves Kelemenné. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  28. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 37. old.;
  29. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 37. old.;
  30. ↑ Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  31. ↑ A has. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  32. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 38. old.;
  33. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 39. old.;
  34. ↑ Lear király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  35. ↑ a b Füst Milán művei színpadon. Füst Milán Fordítói Alapítvány. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  36. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 40. old.;
  37. ↑ Indiánok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  38. ↑ Mahagonny város tündöklése és bukása. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  39. ↑ a b c d Pelsőczy László. Theater Online. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  40. ↑ Bajcsy-Zsilinszky Endre. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  41. ↑ Homokláda. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  42. ↑ Pokoli disznótor. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  43. ↑ Rómeó és Júlia. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  44. ↑ Negyedik Henrik király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  45. ↑ A lovakat lelövik, ugye?. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  46. ↑ A bálványok ledőlnek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  47. ↑ Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  48. ↑ Én, Claudius. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  49. ↑ A vihar. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  50. ↑ Tévedések vígjátéka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  51. ↑ Csipetnyi csabai show. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  52. ↑ Barangok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  53. ↑ Vízkereszttől-Szilveszterig. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  54. ↑ Hongkongi paróka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  55. ↑ Viktória. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  56. ↑ Gyalogcsillag. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  57. ↑ Körtánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  58. ↑ Próbakő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  59. ↑ Vállalkozni tudni kell. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  60. ↑ Cyrano de Bergerac. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  61. ↑ A szélhámoskirály. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  62. ↑ Oroszlánok Aquincumban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  63. ↑ A három testőr. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  64. ↑ Égimódi csavargó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  65. ↑ Húsdaráló. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  66. ↑ Usztics Mátyás és a Nemzeti Kamara Színház bérletes előadásai Harkányban. Jobbik Magyarországért Mozgalom. (Hozzáférés: 2001. február 16.)
  67. ↑ Kötéltánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  68. ↑ A pesti beteg. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  69. ↑ A pesti beteg. port.hu. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  70. ↑ A négyszögletű kerek erdő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  71. ↑ Süss fel, nap!. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  72. ↑ Bornemisza Péter: Magyar Elektra. jegymester.hu. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  73. ↑ Magyar Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  74. ↑ Magyar Elektra a Magyar Dráma Napja alkalmából. Soproni Petőfi Színház, 2012. szeptember 19. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  75. ↑ Magyar Elektra. Fidelio, 2012. május 3. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  76. ↑ Soproni Téma
  77. ↑ a b c Az előadásról Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „detre” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  78. ↑ Az előadás a port.hu-n
  79. ↑ Zebegény / Sorsidézõ – EzerévesMagyar Ámen (pdf). Zebegény Község Önkormányzata, 2007. szeptember 20. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  80. ↑ Győri Magda. Ars et Sanitas. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  81. ↑ Gyáli Újság / Sorsidézõ szent István király napjának előestéjén / Ezeréves magyar ámen (pdf). Gyál Város Önkormányzata, 2007. szeptember 1. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  82. ↑ A Polgárok Háza oldalán
  83. ↑ Prés. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  84. ↑ Még kér a nép. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  85. ↑ Pelsőczy László. Nemzeti Kamaraszínház. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  86. ↑ Tizenhat város tizenhat lánya. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  87. ↑ Brutus. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  88. ↑ Megáll az idő. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  89. ↑ [ Az István, a király című film adatlapja az IMDb-n]
  90. ↑ István, a király. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  91. ↑ A fantasztikus nagynéni. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
  92. ↑ Négyszögletű kerek erdő. Port.hu. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  93. ↑ Liszt Ferenc. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  94. ↑ Szomszédok. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  95. ↑ A Kisváros című sorozat Madarak útján című részének adatlapja az IMDb-n
  96. ↑ Az A Fine Romance című sorozat South by southeast című részének adatlapja az IMDb-n
  97. ↑ Nemzeti Audiovizuális Archívum
  98. ↑ Így néznek ki most az István, a király sztárjai
  99. ↑ A CD-változat Csongrádi Kata hivatalos oldalán
  100. ↑ Az Evangélium Színház oldalán
  101. ↑ Koltay (1984), 50. old.;
  102. ↑ Koltay (1984), 51. old.;
  103. ↑ A levél és aláírói az Árpád-házi Szent Margit templom és plébánia oldalán
  104. ↑ A levél és aláírói a Duna Televízió oldalán
  105. ↑ Hagyományok Háza

Források
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pelsőczy_László&oldid=16057187”