Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az előadás plakátja

A Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amelynek szerkesztői Boldizsár Miklós és Győri Magda, rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarság ezeréves történelme elevenedik meg.[1]

A mű háttere[szerkesztés]

Ezeréves Ámen[szerkesztés]

Eredetileg ezzel a címmel indult útjára a darab 1985. május 29-én. A bemutató helyszíne az akkori Mikroszkóp Színpadon működő Rátkai Klub. Az ősbemutatón a színpadon egyszerre volt jelen az István, a király rockopera három főszereplője: Pelsőczy László, Varga Miklós és Vikidál Gyula. A negyedik közreműködő: Dévai Nagy Kamilla, rendező: Győri Magda. Az előadás óriási sikert aratott a zsúfolásig telt színházteremben. A bemutatót előbb hazai előadások sora követte Budapesten és vidéken egyaránt. Később egyre több meghívás érkezett a határokon túlról is. A leghosszabb turnét (közel három hónap) az Egyesült Államok és Kanada[2] meghívása hozta - ekkorra azonban már (az itthoni elfoglaltságaik miatt) Varga Miklós és Vikidál Gyula nélkül. Az utolsó, e címen jegyzett előadást (immáron Pelsőczy László önálló estjeként) 1991-ben láthatta a közönség.

Ezeréves Magyar Ámen[szerkesztés]

E címen kelt új életre a darab – eredeti eszmeiségét, irányvonalát megőrizve, de új elemekkel gazdagítva, Csobolya József állandó közreműködésével. A megújult darab bemutatója 2005. október 6-án volt Újpesten, a Katolikus Kultúrházban. Az első széria (2005) után, értelmezési egyszerűsítésként egészült ki a cím, és lett így Sorsidéző - Ezeréves magyar Ámen. Legfőképpen az augusztus 20-i ünnepségekhez, de más nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódóan kerül bemutatásra.

Leírás[szerkesztés]

Pelsőczy László, mint István király

A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámájára épül, amely írás az István, a király szövegkönyvének (Bródy János) alapjául is szolgált.[3]

Az előadás főszereplője Szent István, magyar király (Pelsőczy László), aki itt úgy jelenik meg, mintha a felhők közül nézné népe sorsának alakulását - Géza fejedelem halálától napjainkig. A magyar nemzet történelmileg legjelentősebb sorsfordulóit kiemelve öt ima hangzik el így az imazsámolyon.

Az imák között – részben korabeli, részben a korra utaló – megzenésített versek, krónikák,[4] és egyéb írások hangzanak el. A versek és írások Boldizsár Miklós, Juhász Gyula, Bornemisza Péter, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor és Nemeskürty István művei.[5]

A művek (elhangzásuk sorrendjében 2012-ig)[6][szerkesztés]

Agnus Dei, Requiem (gregorián énekek)
Pater noster (latin Miatyánk)
Uram, magadhoz szólítád...
István-ima (997) Géza fejedelem halála – törökvész
Magyar hazánk, Te jó anya
Miképpen az Úr (Farkas András)
Szent László pénze (erdélyi népmonda)
Halotti beszéd (Boldizsár Miklós)
Dózsa feje (Dévai Nagy Kamilla – Juhász Gyula)
Elfelejtett évtized (Nemeskürty István)
István-ima (1526) Mohács – török világ
Cantio Optima - Siralmas énnéköm (Bornemisza Péter)
Az török áfium ellen való orvosság (Zrínyi Miklós)
Búcsú hazájátul - Ó, én édes hazám (Balassi Bálint)
István-ima (1705) Rákóczi-szabadságharc – Rodostó
Hej, Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi (kuruc dal)
Rákóczi gyömrői beszéde
Krasznahorka büszke vára
Mikes Kelemen-levél Rodostóból
Az halottas ünnep (Novák János – Ady Endre)
István-ima (szabadságharcok, világháborúk)
Látom a kék eget (49-es katonadal)
Kiáltvány a néphez (Kossuth Lajos)
Nemzeti dal (Tolcsvai László – Petőfi Sándor)
Leiningen-Westerburg Károly búcsúlevele
Kivégzési bizonyítvány, Aradi ballada
Él-e még az Isten? (Arany János)
Európa csendes (Szörényi Levente – Petőfi Sándor)
Hasadnak rendületlenül (Arany János)
Hajlongni emerre, amarra (Novák János – Ady Endre)
Magyarok (József Attila)
Levél kisfiamnak - Trianon emléknapjára (Karinthy Frigyes)
Nem látlak én téged többé (I. világháborús katonadal)
Himnusztöredék (Juhász Ferenc), 56-os táviratok
Háborús mondóka (Csoóri Sándor)
Isten, hazánkért térdelünk elődbe (egyházi ének)
István-ima (fohász a magyarságért)
Agnus Dei

Alkotók[szerkesztés]

Pelsőczy László és Csobolya József

A jelenleg játszott mű szerkesztői Boldizsár Miklós, Győri Magda, Pelsőczy László, Szentesi Nóra, Csobolya József, rendezője pedig Szentesi Nóra.[7]

Istvánt Pelsőczy László jeleníti meg. Előadótársai változóak. Fellépett már a darabban Herman Gréta[8] és Csobolya József is.[9]

Előadások[szerkesztés]

  • 2005. október 6. Újpest, Katolikus Kultúrház
  • 2005. október 16. Erdőkertes, Faluház
  • 2005. október 17. Esztergom, Keresztény Múzeum
  • 2005. november 12. Szentendre, Művelődési Ház
  • 2005. november 19. Pomáz[10]
  • 2006. március 18. Székesfehérvár, Szt. István terem
  • 2006. augusztus 18. Budapest, Alexandra Könyvesház Pódiuma[11]
  • 2006. augusztus 19. Fót[12]
  • 2007. január 23. Martonvásár, Könyvtár
  • 2007. augusztus 17. Zebegény, katolikus templom[13][14]
  • 2007. augusztus 20. Ráckeresztúr, Művelődési Ház
  • 2008. szeptember 20. Gyál (szabadtéri)[15]
  • 2008. augusztus 20. Kiskunlacháza (Pereg), katolikus templom
  • 2009. augusztus 19. Miskolc (szabadtéri)
  • 2010. augusztus 20. Pusztaszabolcs[16]
  • 2012. július 22. Alcsútdoboz, kápolna[17]

Kritikák[szerkesztés]

  • „Különös jelentősége és hangulata volt az említett drámából megidézett úgynevezett István-imáknak.”[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyáli Újság (2008. szeptember), 11. old.;
  2. Színház.hu
  3. Zebegény (2007. augusztus), 8. old.;
  4. Zebegény (2007. augusztus), 8. old.;
  5. Esztergom város oldala. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  6. GKRTE oldala
  7. Az előadás ismertetése a GKRTE oldalán
  8. Gyáli Újság (2008. szeptember), 11. old.;
  9. Zebegény (2007. augusztus), 8. old.;
  10. Magyar Vár Alapítvány Közhasznúsági Jelentés 2005 év
  11. Színház.hu
  12. GKRTE oldala
  13. Dunakanyar.hu Zebegényi Napok
  14. Váconline
  15. Gyáli Újság (2008. szeptember), 11. old.;
  16. Pusztaszabolcs oldala
  17. Fejér megyei Hírlap Online
  18. Esztergom város oldala. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)

Források[szerkesztés]

  • (cím nélkül) . Pesti Műsor, XXXV. évf. 16. sz. (1986. máj. 16.)
  • (cím nélkül) . Pesti Műsor, XXXV. évf. 21. sz. (1986. jún. 20.)
  • Történelem verssel, zenével. Duna Média, 2013. március 30. (Hozzáférés: 2013. április 4.)

További információk[szerkesztés]

  • Győri Magda. Egy hang Európa szívéből : Varga Miklós. Szabad Tér Kiadó (2001). ISBN 9639201154