Törökfalu (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 15., 12:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
Törökfalu (Utrine / Утрине)
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségAda
Rangfalu
Irányítószám24437
Körzethívószám+381 24
Népesség
Teljes népesség1038 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület46,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′ 40″, k. h. 19° 53′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 40″, k. h. 19° 53′ 57″

Törökfalu (szerbül Утрине / Utrine) falu Ada községben, Szerbiában, a Vajdaság Észak-bánsági körzetében.

Fekvése

Adától 25 km-re nyugatra fekszik.

Története

A falu a fennmaradt hagyományok szerint a határőrvidék felszámolása után létesülhetett.

1880. körül az itteni pusztaságot felosztották a Solymossy, Mihalek, Varga és Török családok között, ezután épültek itt az első házak is.

A település a II. világháború után kezdett el fejlődni, de még 1960-ban is csak egyetlen utcája volt, a tagosítás után azonban faluvá fejlődött.

A lakosság legnagyobb része földműveléssel, főleg gabonafélék és ipari növények termesztésével, valamint állattenyésztéssel foglalkozik, ezen belül szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel. Az emberek fő jövedelmi forrása a tejtermelésből származik.

Törökfaluhoz tartozik még két kisebb falu is, Valkaisor és Völgypart.

A helyi iskola az adai Cseh Károly iskola kihelyezett tagozata, átlagosan 112 tanulója van. Évente kb. 12-13-an iratkoznak be az iskolába. Az iskola mellett van még egy óvoda is. A falunak van egy földművelő szövetkezete, önkéntes tűzoltósága, egészségháza, boltjai, mezőgazdasági patikája és egy üzemanyag-feltöltőállomása.

A faluban működik még a Százszorszép Művelődési Egyesület, amely különböző kultúr- és néphagyományi eseményeket tesz lehetővé a faluban, ezzel is elősegítve a hagyományápolást és a közösség építést. Az egyesület elnöke Nagy Rózsa, aki 2020-ban a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Plakett díjában részesült közösségépítő munkájáért.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1690 1390 1457 1233 1178 1143 1038[2] 894[3]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1012 97,49
Szerbek 9 0,86
Cigányok 7 0,67
Jugoszlávok 3 0,28
Albánok 1 0,09[4]

Nevezetességek

Testvérvárosok

Magyarország Sármellék[5]

Jegyzetek

Külső hivatkozások