Topits Alajos József

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farkasven (vitalap | szerkesztései) 2021. május 28., 14:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Házasságai és gyermekei)
Ez a szócikk a gőztésztagyárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Topits Alajos (egyértelműsítő lap).
Topits Alajos József
Topits Alajos József
Topits Alajos József
Született1855. március 30.
Pest
Elhunyt1926. október 9. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa1.f. Felmayer Vilma Ottilia (1860–1940), 2.f. Eckstein Franciska Otília (1870–1945)
GyermekeiTopits Alajos
Foglalkozásakereskedő, gőztésztagyár tulajdonos
Sablon • Wikidata • Segítség

Topits Alajos József (Pest, 1855. március 30. – Budapest, 1926. október 9.)[1] császári és királyi udvari szállító, a „Topits József Fia Első Magyar Gőztésztagyár” (Erste ungarische Dampfmehlspeisenfabrik) tulajdonosa, a Ferenc József-rend lovagja,[2] az Országos Ipar Tanács tagja, az Országos Iparegyesület Igazgatóságának a tagja, Budapest főváros törvényhatósági és közigazgatási bizottsága tagja, Budapest főváros közrendészeti bizottsági tagja, Budapest főváros fizetéstelen árvaszéki ülnöke, Budapest főváros központi választmányi tagja, budapesti virilista.[3]

Élete

Topits Alajos József édesapja, Topits József András (1824-1876), gőztésztagyár tulajdonos, pesti választott polgár, Budapest fővárosi képviselő-testületi tag
„Topits József Fia Első Magyar Gőztésztagyár” hirdetése (1887)

A jómódú és előkelő római katolikus nagypolgári származású Topits családban született. A családi legendárium szerint, a patrícius família Horvátországból érkezett Magyarországra Gödöllőre költözve, majd végül Pestre; habár a Magyar Királyságban nem nemesi rendű, ősrégi polgári családi címert viseltek. Édesapja, a gödöllői születésű Topits József András (1824–1876) gőztésztagyár tulajdonos, pesti választott polgár, Budapest fővárosi képviselő-testületi tag,[4][5] édesanyja, a szintén régi polgári pesti római katolikus Prückler családból való Prückler Klára Eleonóra Julianna (1833–1907) volt.[6] Apai nagyszülei Topits József (c.1787-1837), kereskedő, gödöllői bolt bérlő, és a váci születésű Dlaskovits Borbala Klára (1805–1840) voltak. Anyai nagyszülei Prückler József (1804–1866), pékmester, 1848-as alhadnagy a pesti gyalog nemzetőrség 4. századánál és Danner Anna (1809–1889) voltak. Topits Józsefné Prückler Klára apai dédapja még Mária Terézia korában az alsó-bajorországi Schwarzenbachból költözött át a Magyar Királyságba. Topits Alajos József édesanyjának a nagybátyja, Prückler Ignác (1809–1876), pezsgőgyáros, a "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" alapítója és tulajdonosa; Topits Józsefné unokatestvére, pedig Prückler Ignácnak a fia, Prückler László (1847–1929) pezsgőgyár-tulajdonos volt. Keresztszülei az anyai nagyanyának a bátyja, Danner Alajos (1805–1889), makói serház tulajdonos, és annak a neje, Danner Alajosné Dlaskovits Alojzia (1810–1869), aki Topits Alajos apai nagyanyjának a húga volt.

A Topits család a pesti Hatvani utca 10. szám alatti levő palotájukban lakott, amelynek utcaszintjén működött a Neruda Nándor féle „Aranyméhkas” nevű drogériája. Topits Alajos, az édesapja által 1859-ben alapított Topits József fia gőztésztagyárát örökölte; a gyár a Hatvani utcában üzemelt 1867-ig, amikor Topits József elnök, Weichselbeger János (1829–1874) tésztagyáros cégtársával együtt úgy döntött, hogy a Dob utca 37. szám alá költöztetik át.

1876-tól, Topits Alajos özvegy édesanyjával, Prückler Klárával együtt vezette a gyárat. 1878. április 11.-én a belvárosi pesti római katolikus plébánián, anyja házasságot és öröklési szerződést kötött új férjével, a nagyváradi születésű Glatz Nándorral (1833–1909),[7] aki később cégvezetőként is tevékenykedett. Magyarországon a Sütő- és tésztaipar Történetében fontos helyet foglalt el a Topits József fia gőztésztagyár, mivel az első volt a maga nemében az osztrák-magyar monarchiában.[8] A nagy üzem nemcsak gőztésztát, hanem ostyát, pecsétviaszt és más művegytani terményeket is gyártott.[9] A tésztagyártmányokat nemcsak Magyarországon és Ausztrián belül kerültek piacra, hanem Szerbiába és Romániába is exportálták.[10]

Topits Alajos József a vegyészeti ipar és tésztagyártás terén szerzett magának jó hírnevet, és már 1893-ban az Országos Iparegyesület Igazgatóságának a tagja is volt.[11] A gőz tésztagyára a császári és udvari szállító tésztaüzem volt.[12] 1896-ban Topits Alajos Józsefnek a Ferenc József-rend lovagi kitüntetést adományozta az uralkodó.[13] Topits Alajos József aktívan vett részt Budapest városának a közigazgatási és törvényhatósági életében; Budapest főváros törvényhatósági bizottsága tagja, valamint a közigazgatási bizottság tagja is volt folyamatosan 1905-től 1918-ig. Közrendészeti bizottsági taggá is választották.[14] 1910. március hónapjára Budapest főváros fizetéstelen árvaszéki ülnökké választották.[15] 1926. május 16-án megtörtént a budapesti Szent Rókus kápolna harangjainak felszentelése. A mélyen vallásos Topits Alajos a nagyobb harangbizottság egyik alelnöke volt Törley Dezsővel együtt.[16] Topits Alajos szenvedélyes vadász volt, több agancstrófeával díszítette háza falait.

A tésztagyár egészen az 1920-as évek végig üzemelt ugyanabban a helyiségben, a Dob utca 37. szám alatt.[17] Az első világháború és a román hadsereg megszállása alatt szenvedett károk miatt a gőztésztagyár nem tudott újra talpra állni; a gyárat a román seregek alaposan kifosztották gépeitől, alapanyagaitól és kész termékeitől. 1925. novemberében a budapesti királyi törvényszék mint csődbíróság a "Topits József fia tésztaipar" részvénytársaság budapesti (VII., Dob-u. 37. öz.) ellen, ennek bárból található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csődöt megnyitotta.[18] Ekkor Topits Alajos József egészsége rohamosan kezdett romlani, végül szívszélhűdést kapott és elhunyt. Halála után fia, Toptis Alajos Nándor vette át a tésztagyár vezetését.

Házasságai és gyermekei

1879. október 5.-én Székesfehérváron Topits Alajos József házasságot kötött első feleségével, a jómódú római katolikus székesfehérvári polgári származású Felmayer Vilma Ottilia (*Székesfehérvár, 1860. január 7.–†Budapest, 1940. szeptember 3.) kisasszonnyal, aki idősebb Felmayer István (1813–1888), székesfehérvári kékfestőgyáros,[19] és Mutz Julianna (1815-1883)[20] lánya volt. Topits Alajos és Felmayer Vilma házásságából egyetlenegy leány született, Topits Klára Júlia Irma (*Székesfehérvár, 1880. július 20.–†Székesfehérvár, 1881. október 19.), aki 14 hónaposan hunyt el. A gyermek nélküli viharos kapcsolat hamarosan végződött; nem sokkal a polgári anyakönyvezés bevezetése után, több éves veszekedés és különélés után, 1897. január 12-én a tésztagyáros beadta a válókeresetet. Elváláskor vissza kellett fizetnie a 100 ezer koronás hozományt a székesfehérvári születésű, szegedi származású nejének. Második felesége, a római katolikus, pesti születésű Eckstein Franciska Otília (*Pest, 1870. június 15.–†Budapest, 1945. január 26.) lett, akinek az édesapja a pozsonyi születésű, evangélikus felekezetű Eckstein János Károly (1836-1886), pesti aranyverő, anyja, Kroll Jozefa (1842-1889) volt. Eckstein Franciska nagyszülei Eckstein János Keresztély (1810–1883), aranyverő, és a bécsi születésű római katolikus Appel Anna (1812–1858) volt; Eckstein János Keresztély egy ősrégi nürnbergi ágostai hitvallású polgári család sarja volt, amely a 19. század elején vándorolt át Pozsonyba; dédapja, Eckstein Leonhard, Nürnbergben molnár volt.[21][22] Topits Alajos és Eckstein Franciska 1901. január 26.-án kötöttek házasságot, Budapesten a VII. kerületben; a tanúk Topits Alajos két rokona, a mostohaapja, Glatz Nándor (1833–1909), valamint, a nagybátyja, Temple Rezső (1826–1908), a triesti általános biztosító társulat főtisztviselője, akinek a neje Prückler Eleonóra volt. 1901. február 5.-én Topits Alajos és Eckstein Franciska szerződést kötöttek, amelyen az úr örökbe fogadta nejének a kiskorú gyermekeit, akik még törvénytelen helyzetben születtek tőle a házasságkötés előtt. A második feleségétől született:

Jegyzetek

  1. ↑ familysearch.org Topits Alajos József halotti bejegyzése, Bp. VII. 1447/1926.
  2. ↑ Magyar Nemzet, 1901. január (20. évfolyam, 1-31. szám)1901-01-28 / 28. szám
  3. ↑ Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)1906-09-12 / Rendkívüli ünnepi szám
  4. ↑ Gelléri Mór. A magyar ipar úttörői. Budapest. Dobrowsky és Franke kiadása. 1887. 29. oldal
  5. ↑ familysearch.org Topits József gyászjelentése
  6. ↑ familysearch.org Topits Józsefné Prückler Klára gyászjelentése
  7. ↑ familysearch.org Glatz Nándor és Prückler Klára házassága - Belvárosi- Pest - Római katolikus
  8. ↑ Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1888 (5. évfolyam) • 4. rész • Hírdetések. (504. o.)
  9. ↑ Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1888 (5. évfolyam) 4. rész Hirdetések
  10. ↑ Réthy Dezső. 1889. Magyarország a Balkán piacain: statisztikai tanulmány. 11. o.
  11. ↑ Vasárnapi újság - 40. éf., 25. szám- 1893.
  12. ↑ Kéry Gyula szerk.: Petőfi könyvtár 26. A Petőfi-ház története és katalógusa (1911) 169. o.
  13. ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára - 26. évfolyam, 1907. Felséges császári és királyi ház és udvartartása. Cs. és kir. főherczegek és főherczegnők udvartartásai. 34. o.
  14. ↑ "topits%20jozsef"&pg=797&layout=s Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909Név- és tárgymutató. 308
  15. ↑ Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 19105.1 1910. február 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve
  16. ↑ Biró Aurél: A BUDAPESTI SZENT RÓKUS EGYHÁZKÖZSÉG HARANGJAINAK ÉS ZÁSZLÓJÁNAK MEGSZENTELÉSE (1926. MÁJUS 16.)
  17. ↑ http://urbface.com/budapest/a-volt-topits-tesztagyar-es-a-schwartz-berhaz
  18. ↑ Molnárok Lapja, 1925 (32. évfolyam, 1-52. szám)1925-11-07 / 45. szám
  19. ↑ familysearch.org idősebb Felmayer István gyászjelentése
  20. ↑ familysearch.org Felmayer Istvánné Mutz Julianna gyászjelentése
  21. ↑ familysearch.org Eckstein János és Appel Anna házassága Pozsonyban. katolikus rítus szerint.
  22. ↑ familysearch.org Eckstein János és Appel Anna házassága Pozsonyban. Református rítus szerint
  23. ↑ familysearch.org Topits Alajosné Bunczel Margit gyászjelentése
  24. ↑ Fejér Megyei Hírlap, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám). 1964-10-18 / 245. szám
  25. ↑ familysearch.org ifjabb Topits József gyászjelentése
  26. ↑ familysearch.org Budapest - polgári anyakönyvek - II KERÜLET - házasságok - 1931. március 7. - Topits József és Kostyál Mária házassága
  27. ↑ familysearch.org Topits Károly gyászjelentése
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Topits_Alajos_József&oldid=23903576”