Országos Iparegyesület
| Országos Iparegyesület | |
 | |
| Az Országos Iparegyesület igazgatósága, elnökök, alelnökök, jogász, pénztáros. Vasárnapi Ujság, 1893 | |
| Típus | szakmai szervezet |
| Jogelőd | Magyar Iparegylet (1842–) |
| Alapítva | 1867 |
| Megszűnt | 1945 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Iparegyesület témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Országos Iparegyesület (korabeli helyesírással országos iparegyesület) 1867-ben alakult meg, a hazai ipar fejlődésének és versenyképességének előmozdítása érdekében. Tevékenységét egészen a második világháború végéig folytatta.
Története[szerkesztés]
Az 1840-es évek során a régi iparegylet igazgatósága eleinte szinte kizárólag iparbarátokból (az akkori kifejezés szerint "lateinerek"-ből) állott és csak kevés céhmester vett részt a tevékenységében. Egyesek a történetét egyenesen 1842-ig, az első iparkiállításig vezetik vissza.[1]
1867-ben megalakult a szűkebb értelemben vett Országos Iparegylet, amelynek az igazgatóságában már kiváló iparosok is helyet foglaltak, akik nemcsak saját iparuk fejlesztése, hanem az egyesületi érdekek emelése által is kitüntették magukat. Ezek mellett és pedig a házi-, a kézmű-, a mű- és gyáripart képviselő iparosok mellett, helyet foglal a közgazdasági élet számos más ágainak hivatott képviselője, a volt kereskedelmi államtitkár, a bányaipar, a tengeri hajózás, a közlekedés és a hitelügy képviselői, főrendiházi tagok, országgyűlési képviselők, városatyák stb.
Tevékenysége sokrétű volt: bel- és külföldi kiállítások rendezése, illetve a magyar ipar reprezentálása mások által szervezett kiállításokon, az iparosképzés színvonalának javítása, valamint a vállalkozások számára támogatások szerzése volt. Az Iparegyesület segítette a magyar iparral kapcsolatos jogalkotást is.
A Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) 1902-es megalakulása után a középipar érdekképviseleti szerve lett.
A már a 19–20. századok fordulója óta formálódó, de csak 1906-ban, a magyar ipar hathatósabb védelme és előmozdítása céljából megalakult Országos Iparpártoló Szövetség[2][3] 1909 szeptember 1-től az Országos Iparegyesület önálló osztályaként működött.[4]
Történetét 1912-ben Gelléri Mór dolgozta fel, Hetven év a magyar ipar történetéből című könyvében.
1893 évi jubileumi közgyűlés[szerkesztés]
- Vezetői az egyesület 50 éves fennállásakor
Első elnöke Eötvös József volt. 1880-tól utóda gróf Zichy Jenő volt. Őt Matlekovits Sándor, majd Tolnay Kornél követte. Alelnökök: Falk Zsigmond lovag és gömöri Szontágh Pál, Mudrony Soma, az Országos Iparegyesület igazgatója, 1867-től az Iparegyesület kötelékében állt. Gelléri Mór, aligazgató; Sámuel Ferenc eleinte mint fogalmazó, egy ideig mint helyettes titkár, később mint az Iparegyesület pénztárnoka és ügyésze volt.
Igazgatósági tagok[szerkesztés]
- Ádler Károly (1835-1905)[5], szeszgyáros
- Burchard-Bélaváry Konrád (1837-1916), malomiparos
- Búsbach Péter (1827-1905), ügyvéd
- Eisele József (1838-1901)[6], kazángyáros
- eöri Farkas Kálmán
- Fischer Ignác (1840-1906)[7], majolikagyáros
- Forgó István
- Ghyczy Béla
- Havas Sándor
- Herz Zsigmond (1856-1903)[8], bányaiparos
- Hüttl Tivadar (1841-1910), porcelángyáros
- Jungfer Gyula (1841-1908), díszműkovács
- Kanczer Kálmán (?-?), ólomgyáros
- ifj. Kölber Fülöp (1845-1906), kocsigyáros
- Krámer Samu (1834-1906)[9], kárpitos
- Krausz Lajos (1844-1905), szeszgyáros
- báró Lipthay Béla (1827-1899), nagybirtokos
- Lederer Sándor (1842-1903), bankigazgató
- Lingel Károly (1874-1944)[10], műbútorgyáros
- Matlekovits Sándor (1843-1925), jogász
- Palóczi Antal (1849-1927), építész
- Pucher József (1836-1904), építész
- Ráth Károly (1821-1897), jogász
- Rausch Ferenc (?-?)[11], vaskereskedő
- Saxlehner Árpád (1860-1910), keserűvízgyáros
- Topits Alajos József, tésztagyáros
- Törley József, pezsgőgyáros
- Thék Endre, bútorgyáros
- Török György
- Ungár Ignác
- Walser Jakab (1831 vagy 1834–1893)[12], kádármester
- Weiss Berthold (1845-1915), nagyiparos
Időszaki kiadványai[szerkesztés]
- Anyagi érdekeink (1870 - 1879)
- Magyar Ipar (1880 - 1944)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Megyeri Helga: „várakozást mult, reményt haladott” Az első magyar iparmű kiállítás (61-80. o.), KÚT az ELTE BTK TörténelemtudományiDoktori Iskola kiadványa XIV. évfolyam 1. szám - 2015.
- ↑ Az iparosokhoz, kereskedőkhöz és a fogyasztó közönséghez! Budapesten. 1901. szept. 14-én a »Magyar Iparpártoló Szövetség“ előkészítő bizottsága. Pécsi Napló 10. évfolyam 218. szám, 1901. szeptember 21. (arcanum)
- ↑ Iparpártolás és önálló vámterület, Honi Ipar 9. évfolyam 9. szám, 1908. május 1. (arcanum)
- ↑ Az Országos Iparpártoló Szövetség, Budapesti Hírlap 29. évfolyam 224. szám, 1909. szeptember 22. (arcanum)
- ↑ Adler Károly (Magyar Életrajzi Lexikon)
- ↑ Eisele József (Magyar Életrajzi Lexikon)
- ↑ Fischer Ignác (Magyar Életrajzi Lexikon)
- ↑ Királdi HERZ Zsigmond
- ↑ Krámer Sámuel (Magyar Életrajzi Lexikon)
- ↑ Lingel Károly
- ↑ Rausch Ferenc portréja
- ↑ Walser Jakab
Források[szerkesztés]
- Gelléri Mór: Az Országos Iparegyesület igazgatósága (arcképekkel: Erdélyi M. fényképei után.) Vasárnapi Ujság 40. évfolyam, 26. szám, 1893. június 25.
- Gelléri Mór: Hetven év a magyar ipar történetéből - Az Országos Iparegyesület működése, 1842-1912, Országos Iparegyesület - 1912
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 246–247. o. ISBN 963-05-6411-4