Búsbach Péter

Búsbach Péter
Született	1827 Gyönk
Elhunyt	1905. november 17. Budapest
Párt	Szabadelvű Párt
Választókerület	Budapest VI. kerülete (1881–1892) Kölesd (1892–1896)
Foglalkozás	ügyvéd, író, politikus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1856, jogtudomány)
Vallás	evangélikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Búsbach Péter témájú médiaállományokat.

Búsbach Péter (Gyönk, 1827 – Budapest, 1905. november 17.) ügyvéd, író, politikus, 1848-as honvédszázados, fővárosi önkormányzati, majd országgyűlési képviselő, a pesti ágostai hitvallású evangélikus magyar és német egyházközség tiszteletbeli presbitere, a budapesti jégkorcsolyázás egyik legfőbb előmozdítója. Bátyja Busbak (Busbach) Ádám (1816–1899) 1848-as honvéd százados.

Arcképe az Országos Iparegyesület igazgatósági tagjai között 1893-ban.

Életrajza

Gyönkön született német eredetű evangélikus családba, Busbach Henrik és Schlening Margita fiaként. Alsóbb iskoláit Nagykőrösön, a felsőt Pesten, a Pesti Egyetemen végezte, ahol ügyvédnek kezdett tanulni. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor rögtön beállt a hadseregbe, ahol vitézsége nyomán egyszerű közkatonából gyorsan haladva a rangsorban 1849 májusában már századossá léptették elő. Összesen tizenöt különböző kisebb-nagyobb ütközetben vett részt.

A forradalom bukása után csak évekkel később folytathatta tanulmányait, így csak 1856-ban szerzett jogi diplomát. 1857-ben tette le az ügyvédi vizsgát és telepedett le végleg a fővárosban. 1858. október 18-án Pesten, a Deák téri evangélikus templomban feleségül vette az eszéki születésű Bartolovich Emmát.

Az akkor még csak formálódó Budapest közgyűlése 1868-ban állt fel, aminek választásán elindult és mandátumot is nyert. Ezen tisztségében képviselőtársaihoz hasonlóan aktív részt vállalt Pest, Buda és Óbuda egyesítésében. Tagja volt annak a bizottságnak is, ami az 1871-1872-ben megalkotott, a három város Budapest néven történő egyesítéséről és rendezéséről szóló törvények gyakorlati végrehajtását készítette elő, felügyelte és koordinálta.

1874-ben választották meg a Budapesti Korcsolyázó Egylet elnökévé, amit aztán haláláig vezetett. Jelentős érdemei voltak a sportág népszerűsítésében. Az ő hathatós közreműködésével épülhetett meg a városligeti műjégpálya korcsolyacsarnoka 1894-ben.

1880-ban a budapesti magyar-német evangélikus egyház megválasztotta főfelügyelőjévé.

Fővárosi képviselőként hamar kitűnt szónoki tehetségével, a testületnek alapításától kezdve egészen 1881-ig volt tagja, mikor is a Szabadelvű Párt színeiben Budapest VI. kerületében indult és nyert országgyűlési képviselői mandátumot. Az 1884-es és az 1887-es választásokon is ismételni tudott ugyanott, az 1892-es választásokon azonban abban a körzetben is jelölték, ahol született, s mivel ott is megválasztották, a VI. kerület helyett ekkor a kölesdi kerület képviselője lett. Mandátuma 1896-os lejárta után többet már szerepelt a törvényhozásban.

1882-től haláláig tagja volt az Egyesült Budapest Fővárosi Takarékpénztár igazgatóságának.

1899-ben, elnökségének 25 éves jubileuma alkalmából a Budapesti Korcsolyázó Egylet emlékérmet adott ki.

Elhunyt 1905. november 17-én Budapesten, házasságának 48. évében; örök nyugalomra helyezték 1905. november 19-én délután 3 órakor a Kerepesi úti temetőben.

Emlékezete

Búsbachnak a korcsolyaegylet, amit 1874-től 1905-ig, azaz 31 évig vezetett a Műjégpálya tó felőli oldalának közepén, a korcsolyacsarnok falában kialakított szoborfülkében felállított 130 centis talapzaton álló, mintegy 80 centi magas, Strobl Alajos alkotta mellszobor formájában állított emléket, ami 1909-ben került a helyére.

Írásai

• Az utolsó öt év (Tisza–Szapáry–Wekerle). Parlamenti visszaemlékezések, Budapest, 1895.
• Egy viharos emberöltő. Korrajz I–II. Budapest, 1899.

Források

• Életrajza az 1884–1887-es országgyűlés almanachjában
• Életrajza az 1887–1892-es országgyűlés almanachjában
• Életrajza az 1892–1896-os országgyűlés almanachjában
• 25 éves elnökségének emlékérme a Sportmúzeumban
• Mellszobra a városligeti műjégpálya korcsolyacsarnokának tó felőli oldalán
• Gyászjelentései