Pucher József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pucher József
Született1836. március 25.
Bóly
Elhunyt1904. november 19. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Pucher József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bagosi Pucher József (Németbóly, 1836. március 25.Budapest, 1904. november 19.) magyar építész.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Szülei Pucher Antal és Münnich Zsófia, felesége Kern Alojzia.[1] Fia, Pucher István is építész lett.[2]

Elsősorban palotákat épített, de több bérház tervezőjeként is ismert volt. Jelentősek voltak nagy méretű ipari létesítményei.

Ismert épületei[szerkesztés]

  • 1868: Pesti Erzsébet Gőzmalom Rt. telep (benne a gőzmalommal), 1133 Budapest, Pozsony út 74-79. / Garam u., 4. / Kárpát u. 28. / Bessenyei u. 1-3.[3]
  • 1869–1871: Károlyi István palotája, 1088 Budapest, Múzeum u. 11. (Szkalnitzky Antallal közösen)[4][5][6] – az épület a MÁV tulajdonában van, a földszinten a MÁV Szimfonikus Zenekar irodái, társalgója és próbaterme van
  • 1871: lakóépület, 1051 Budapest, Sas utca 21.
  • 1871–1872: lakóépület, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 21.
  • 1875–1876: iskolaépület (ma: Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium), 1074 Budapest, Rózsák tere 6–7.[7]
  • 1880 k.: palota, 1062 Budapest, Andrássy út 54.[4]
  • 1880-as évek eleje: lakóház, 1145 Budapest, Erzsébet királyné útja 25. / Laky Adolf utca 46.[8]
  • 1886–1887: Hirsch-ház, 1073 Budapest, Erzsébet körút 24.
  • 1887: Rákosfalvai Szent István Király templom, 1144 Budapest, Álmos vezér tere 1.[9]
  • 1887–1889: Wenckheim-palota (ma: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.[10][11] (egyes források szerint Meinig Artúr tervezte)
  • 1892–1893: Budapesti Általános Villamossági Rt. gáztartály és raktártelep, 1133 Budapest, Tutaj u. 3-5. / Visegrádi u. 80/A-B / Hegedűs Gyula u. 89/A-91. – 1970-ben felrobbantották, helyén ma az Autoker Holding Zrt. Római Kert lakóparkja van[3]
  • 1893: Magyar Műhely- és Raktártelep Rt. (ma: A Budapesti Elektromos Művek székháza), 1132 Budapest, Váci út 72. (a székház 74.-es épületét valószínűleg Nay Rezső Rudolf tervezte 1900-ban)[3]
  • 1893–1894: Budapesti Általános Villamossági Rt. (később ELMŰ-höz tartozott) gyárépületkomplexum (központi állomás, gép-, kazán-, szivattyú, és hűtőházak, kőszénfészer), 1132 Budapest, Hegedűs Gyula u. 83-87. / Tutaj u. 6/A-B / Visegrádi u. 74-78. / Bessenyei u. 14-16. (az épületek egy részét Hubert József tervezte) – 1992-ben elbontásra került, helyén ma a Cézár Ház lakópark áll[3]
  • 1895: lakóház, 1055 Budapest, Szent István körút 19. (valószínűleg)[4]
  • 1895–1898: bérház, 1137 Budapest, Szent István körút 18. / Hegedűs Gyula u. 1.[3]
  • 1898: palota (ma: Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum), 1062 Budapest, Andrássy út 110.[12]

Épületbővítések:

  • 1870: lakóépület, 1072 Budapest, Dob u. 20. (Az 1835-ben Hild József által tervezett épületre újabb szintet húzott rá Pucher)
  • 1889: Hild-villa, Hild József saját célra tervezett klasszicista nyaralója (1844); Pucher József 1889-ben oldalszárnyakkal toldotta meg, 1121 Budapest, Budakeszi út. 38-40.

Csak kivitelező volt:

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]