Szontagh Pál (politikus, 1821–1911)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szontagh Pál
Született1821. április 26.
Dobsina
Elhunyt1911. február 10. (89 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarézhámoros, politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1867. május 20. – 1872. április 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1881. június 1.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szontagh Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gömöri Szontagh Pál (Dobsina, 1821. április 26.Budapest, 1911. február 10.) rézhámoros, politikus, országgyűlési képviselő evangélikus egyházi vezető. A csipkekészítő Szontagh nővérek apja.

A szabadságharcig[szerkesztés]

Szontagh Vilmos megyei számvevő és Langsfeld Anna fia. Iskoláit Sajógömörön, Pozsonyban és Késmárkon végezte el. Jogot tanult, 1841-ben tette le Pesten az ügyvédi vizsgát. 1842 és 1844 között Gömör vármegye tiszti alügyésze és táblabírája volt. 1843-ban Madarász András megbízásából, aki 1846-ban Paula leányát is hozzáadta, Csetneken több üzem jogügyletének vitelét vállalta. Bővítette és vezette a csetneki rézhámort és vasolvasztót, átvette a masznikói (Nagyszlabos) gép-papír­gyári részvény-társulat igazgatását is. 1845-től Gömör vármegye tiszti ügyésze és táblabírája volt. A szabadságharc alatt a Felvidéken működött statáriális bíróság tagja volt, majd mint nemzetőrszázados december 8-án részt vett Schlik tábornok ellen a kassa-budaméri csatában.[2] A szabadságharc után a jogi gyakorlattól eltiltották.

A szabadságharc után[szerkesztés]

1856-ban a csetneki rézhámort gyárüzemmé fejlesztette. Mint hitét gyakorló evangélikus, a tiszai evangélikus egyházkerületnek jegyzője, a gömöri evangélikus esperességnek felügyelője volt.

Politikai pályája[szerkesztés]

1867-től előbb Deák-párti, majd mérsékelt ellenzéki országgyűlési képviselő volt (1867-ben, majd ismét 1869-ben, 1876-ban és 1878-ban a rozsnyói kerületből választották országgyűlési képviselővé, és mint ilyent, a másik Szontagh Páltól, a nógráditól való megkülönböztetés érdekében gömörinek nevezték. Előbb Csetneken lakott, majd élete végéig Budapesten, ahol 1883-tól több mint egy évtizeden át az Iparegyesület alelnöke volt. Tevékenyen közreműködött az ipartörvény felülvizsgálatának munkájában, a vízjogi törvény megszerkesztésében és a bányatörvényjavaslat kidolgozásában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szontagh Pál, gömöri, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15232.htm
  2. „A Kossuth-bankók papírját is Szontagh Pál s Madarász Paula csetneki papír­gyára szállította 1849-ben Debrecenbe s az a papír oly kitűnő volt, hogy ma is »ropog« még, hatvan esztendő után!” Pesti Hírlap, 1908. július 14. 168. szám, 8. oldal

Források[szerkesztés]