Mudrony Soma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mudrony Soma
Született 1841. november 27.
Késmárk
Elhunyt 1897. október 19. (55 évesen)
Kisszlatina
Foglalkozása jogász,
országgyűlési képviselő

Mudrony Soma (Késmárk, 1841. november 27.Kisszlatina, Ung megye, 1897. október 19.) jogi doktor, az országos iparegyesület igazgatója, Mudrony Pál bátyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnáziumot Miskolcon, Késmárkon és a két felsőbb osztályt Pesten, a jog- és államtudományi tanfolyamot pedig 1861-től a pesti egyetemen végezte s 1865-ben jogi doktorrá avatték. Két évig joggyakornok volt a királyi táblánál, ezután hírlapíró lett és különösen feltűnt ipari és nemzetgazdasági tanulmányaival. 1878 körül vette kezdetét a budapesti munkásmozgalom és ő lett a budapesti munkásképző-egylet elnöke és munkatársa a Haladásnak, mely ezen munkás-kérdéssel foglalkozott. A Kossuth Lajos által alapított, de 1850-ben feloszlatott iparegyesület újjáalakulásakor, 1867. október 12-én az egyesület titkárává, 1871. január 21-én vezértitkárává, 1873. október 14-én igazgatójává választották. Ugyanezen évben az iparos kongresszus jegyzője lett. Később őt bízták meg az ipariskolai tankönyvek elkészítésével. 1875-ben Gölnicbányán országgyűlési képviselővé választották; e minőségében, mivel akkor az önálló vámterület keresztülvitele nem sikerült; közgazdaságunknak az iparfejlesztés útján való előmozdítására más eszközöket javasolt (állami kedvezményeket, vasúti iparfejlesztési politikát sat.), melyek meg is valósultak és a hazai ipart fellendítették. 1880-ban Debrecen III. kerületének képviselőjévé választották. Az 1885. évi országos kiállítás alkalmával rábízták a Honismertető és a katalogus megírását és a kiállítás után iparfejlesztési érdemeiért a vaskoronarendet kapta. Az 1887-1892-es országgyűlésre Galántán újra képviselővé választották függetlenségi programmal. Évek hosszú során tagja volt az országos ipartanácsnak, az iparoktatási tanácsnak, vámtanácsnak, statisztikai tanácsnak, a technológiai múzeum felügyelő bizottságának sat. Mint az iparegyesület igazgatója élénk részt vett a fővárosi ipariskolák szervezésében és Szabóky Adolffal együtt 16 évig az ipariskolai bizottságnak is elnöke volt. Az ipartestületek III. kongresszusa 1893-ban megválasztotta a kongresszus elnökévé és a hazai ipartestületek központi bizottságának elnökévé. Halála előtt két évvel beteg lett, a torkában támadt valami veszedelmes baja s később szélütés is érte, míg végül 1897. október 19. meghalt Kisszlatinán.

Költeménye az Igazmondóban (1871. 36. sz.); cikkei a Magyar Ujságban (1867-1868. a nemzetgazdasági rovat vezetője); a Hazánkban (1868-tól a nemzetgazdasági rovat vezetője); a Gazdasági Lapokban (1869. A jövő évben Pesten tartandó országos kiállítás ügyében); az Anyagi Érdekeinkben (1868-1871. Magyarország és Erdély élelmezése, A Marsharvester nevű arató-gépről, A temesvári gazdasági congressus tárgyában Magyarország és Erdély élelmezése, IX. Takarékintézmények az ipar terén, Az iparos válság és a német vámvédelem, A kereskedelmi és iparkamarákról); a Kecskeméti Lapokban (1871. 23., 42., 43. sz. A dohányügy Magyarországon); a Nemzetgazdasági Szemlében (1874. Oroszország ipara, Nemzetgazdasági törvényhozás, 1877. A hazai ipar helyzete, A gazdasági válság és a kibontakozás útjai); a Magyar Iparban (I., II. A gyári munkások biztosítása, A bank kérdéshez, Népnevelés és nemzetgazdaság, Az első magyar kölcsön hováfordításához, Magyargalicziai vasúti összeköttetés, Vasúti rendszerek, Az államsegély és saját teendőink; Gyökeres adóreform, Az osztrák nemzeti bank, 1894. Nagy idők, Közgazdasági helyzetünk alapkérdései, Az adóreform, Javaslatok az adóreform tárgyában, 1895. Kiállítási actió, A III. országos gazdakongresszus és hazai ipar, A vámügyről sat.); az Iparügyekben (1894. A magyar ipar helyzete a 40-es évek elején, Akció a hazai ipar terén, 1896. Iparunk hanyatlása és a közös védvám) sat. A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A társadalmi gazdaságtan vázlata. Ipariskolák és középtanodák számára. Pest, 1870.
  • Programmrede, gehalten im Gölnitzer Wahlbezirk am 2. Juni 1872. Pest, 1872.
  • A vámügy és Magyarország közgazdaságának új szervezése. Bpest, 1874.
  • Iparpolitikai tanulmányok a hazai ipar emelése tárgyában. Az országos magyar iparegyesület kutatásai és tanácskozásai nyomán az egyesület megbízásából. Függelék: Az iparegyesület által a fontosabb hazai iparágak állása és emelésének eszközei iránt eszközölt enquète munkálatai és pedig: Kérdőpontok, válaszok és szakosztályi határozatok. Bpest, 1877.
  • Külön vélemények a vámszerződés, a vámtarifa s a Lloyd-szerződés tárgyában. Bpest, 1878.
  • Olvasókönyv alsóbb ipartanodák számára. Az orsz. iparegyesület megbízásából. I. II. kötet az ipartanodák I-III. osztályai számára. Bpest, 1884. (Az országos iparegyesület által kiadott ipartanodai tankönyvek. Ism. Néptanítók Lapja 1883. 438. l.).
  • Az 1885-ik évi országos kiállítás Katalogusa. Szerkeszti az országos bizottság megbízásából. Bpest, 1885. (Németül. Bpest, 1885.).
  • Ildeine leánya. Regény. Bpest. 1891. Két kötet. (Egyetemes Regénytár VI. 15., 16. kötet. Ismertetés: Budapesti Szemle LXVIII. k., Pester Lloyd 1892. 47. sz.).
  • Emlékbeszéd az iparegyesület 50 éves működéséről. Bpest, 1892.
  • Budapest jövője. Városrendezési tanulmány. Az országos iparegyesület megbízásából. Bpest, 1893.
  • A munka szerepe a közgazdaságban. Bpest, 1895. (Iparosok Olvasótára II. 1.).
  • A vámkérdés megoldása. Az országos iparegyesület megbízásából. Bpest, 1896.
  • Ezredéves országos kiállítás általános Katalogusa. Bpest, 1896. (Szerk. Ráth Károlylyal és Micsek Endrével. Németül és francziául is. Bpest, 1896.).

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1875-1881., 1887-1892.) vannak,

Szerkesztette az Anyagi Érdekeinket 1868. okt. 3-tól 1879-ig és a Magyar Ipart 1880-tól haláláig.

Álneve és jegyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zentay Izmond.-dr-, -uo-.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]