Burchard-Bélaváry Konrád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burchard-Bélaváry Konrád
Született1837. március 23.[1]
Elhunyt1916. július 2. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • elnök-vezérigazgató (1876–1916, Pesti hengermalom-társaság)
  • a magyar főrendiház tagja (1885 – 1916. július 2.)
IskoláiHumboldt Egyetem
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Burchard-Bélaváry Konrád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Burchard-Bélaváry Konrád [1891 előtt Burchard] (Eperjes, 1837. március 23. – Budapest, 1916. július 2.)[2] magyar közgazdász, politikus, főrend, a pesti hengermalom volt igazgatója, később alelnöke.

Családja[szerkesztés]

Arcképe az Országos Iparegyesület igazgatósági tagjai között 1893-ban.

Szülei Burchard János Vilmos (1795-1881)[3] és Wiemuth Karolina (1800-1879).[4] Testvérei Burchard-Bélaváry Ottília és Béla. Felesége Fuchs Auguszta (1847-1903),[5] akivel 1868. január 11-én kötött házasságot. Fuchs Auguszta Fuchs Rudolf lánya, Fuchs János Sámuel püspök unokahúga, Schulek Vilmos professzor lánytestvére.
Nevelt fia Oláh Gusztáv (1857–1944) orvos, neurológus. Unokája Burchard-Bélaváry Erzsébet (1897–1987) pedagógus.

Élete[szerkesztés]

Szülővárosában elvégezte a kollégiumot, majd berlini kereskedelmi akadémián tanult, s ezután a kereskedelmi pályára lépett. Danzigban egy gabonakereskedő és hajózási vállalkozásnál dolgozott, 1862-ben tért haza külföldi tanulmányútjáról. 1864-től a Széchenyi István gróf által alapított Hengermalom Társaság szolgálatába állott, ahol szorgalma és tehetsége 1876-ra az igazgatói székbe emelték. 1892-től 1905-ig a társaság alelnöke, 1906-tól 1916-ig elnöke volt.

Minden erejét a magyar lisztipar fejlesztésének szentelvén, kitartással és sikerrel működött közre a malomipari tanfolyam szervezésében és a magyar lisztipar kiviteli érdekeinek előmozdítása körül. Elnöke volt az országos iparegyesület malomipari szakosztályának, egyik kezdeményezője az országos malomegyesületnek, melynek elnöke is volt. A világhírű malomipar együttes érdekeinek képviselete körül kül- és belföldi kiállításokon sikerrel és hatással működött közre, szóval a magyar malomiparosok között vezérszerepet vitt. Ez érdemeit méltányolta az uralkodó, midőn a főrendiháznak újjászervezése alkalmával 1885-ben annak tagjává kinevezte. Burchard-Bélaváry a magyar nagyiparnak első kinevezett képviselője volt a főrendiházban; kinevezése után csakhamar a pénzügyi bizottság tagja lett. A király 1891. november 23-án kelt elhatározásával magyar nemességet adományozott számára, s megengedte, hogy ő és Béla, velencei földbirtokos testvére a Burchard-Bélaváry nevet viselhesse, valamint családi címert is adományozott neki.[6][7]

1884 és 1896 között egyúttal Brazília tiszteletbeli budapesti főkonzulja volt.[8] Részt vett 1873-ban a bécsi, 1878-ban pedig a párizsi világkiállításon. 1885-ben és 1986-ban a budapesti országos kiállítás csoportzsűri-elnöke volt. 1896-től a Nemzeti Casino tagja volt.[9]

A Arany Érdemkereszt (1879), a Ferenc József-rend lovagja (1882). Az 1916. június 18-i miniszteri rendelettel kinevezett Osztrák Császári Lipót-rend lovagjaként halt meg, mielőtt a díszítést átadták.[10]

Főbb művei[szerkesztés]

  • A Centro da Lavoura e Commercio brazíliai kávégyűjteménye az 1885. évi budapesti országos kiállításon. (Bp., 1885)
  • Rapport sur l’état de la meunerie en Hongrie. (Bp., 1887)
  • A malomipar az ezredéves országos kiállításon. (Bp., 1898)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02431.htm, Burchard-Bélaváry Konrád, 2017. október 9.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1622/1916. folyószáma alatt.
  3. ↑ familysearch.org Burchard János gyászjelentése
  4. ↑ familysearch.org Burchard Jánosné gyászjelentése
  5. ↑ Burchard-Bélaváry Konrádné Fuchs Auguszta gyászjelentése
  6. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 374 - 378. oldal
  7. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 348. oldal
  8. ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára. Budapest: Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal. 1894. 614. o. (fizetős hozzáférés)  
  9. ↑ "Nemzeti Casino évkönyve 1914" [1]
  10. ↑ "Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1944" [2] Archiválva 2020. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Patrik Derfiňák 2016: Pred sto rokmi zomrel Konrád Burchard-Bélaváry. Dejiny 2/2016.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Burchard-Bélaváry_Konrád&oldid=25695529”