Weiss Berthold
| Weiss Berthold | |
 | |
| Weiss Berthold 1897 körül | |
| Született | Weiss Baruch 1845. október 5. Pest |
| Elhunyt | 1915. március 11. (69 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1896–1905) |
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csepeli Weiss Berthold, születési nevén Weiss Baruch (Pest, 1845. október 5.[2] – Budapest, 1915. március 11.) nagyiparos, szakíró, országgyűlési képviselő, Weiss Manfréd bátyja.
Élete[szerkesztés]
Weiss B. Adolf és Kanitz Éva fiaként született zsidó származású családban. Középiskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és 1880-tól a magyar nagyipar jelentékeny tényezője volt. Már 1876-ban tagja lett a tőzsdebíróságnak és nagy része volt a helyiérdekű vasutak létrehozásában, valamint a nyolcvanas évek ipartörvényeinek megalkotásában. Ugyanez időben testvérével, Manfréddal megalapította az első magyar konzervgyárat, valamint az ércáru- és tölténygyárat Csepelen és ugyanilyen gyárakat Berlinben is, továbbá Vácott kötő-és szövőgyárat. Részt vett a selmecbányai és kőszegi fegyvergyár újjászervezésében, a Danubius hajógyár és a rózsahegyi fonó- és szövőgyár megalapításában. A pénzintézetek vezetésében is nagy része volt s ő vetette fel a vidéki takarékpénztárak jelzálogbankjának tervét is. Vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi és Iparkamarának, illetve a fővárosi bizottságnak. 1896-ban a magyarajtai kerület szabadelvű programmal országgyűlési képviselővé választotta. Ő kezdeményezte a Magántisztviselők Országos Nyugdíjintézetét, amelynek elnökévé választották. Díszelnöke volt a Pesti Lloyd-társulatnak. 1903-ban a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a király udvari tanácsossá nevezte ki.
Magánélete[szerkesztés]
Házastársa Blau Hermina (1858–1937)[3] volt, Blau Lázár és Kaiser Mária lánya.
Gyermekei
- Weiss Erzsébet Éva (1880–1944).[4] Első házastársa erényi Ullmann Gyula (1872–1926) műépítész volt, akitől elvált. Második férje tószegi Tószeghy Imre mérnök volt.
- Weiss Jolán (1882–1935). Férje báró Madarassy-Beck Marcell (1873–1945) ügyvéd, bankigazgató volt.[5]
- dr. Weiss Béla Adolf (1885–1944)[6]
Művei[szerkesztés]
- Közgazdasági és közegészségi állapotok, tekintettel Pestre (1869)
- A jegybankügy reformja, tekintettel az osztrák-magyar bankviszonyokra (1870, németül is)
- Kereskedelmi hódítások (1886, németül is)
- Budapest érdekei és a keleti vasút (1887)
- Az osztrák-magyar bank új alapszabályai (1898)
- Takarékpénztáraink reformja (1899)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Weiss Berthold, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/17018.htm
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 257/1845. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Blau Hermina halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1409/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Weiss Erzsébet Éva halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1684/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Weiss Jolán házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 190/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Weiss Béla halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 724/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
További információk[szerkesztés]
- Petrik Géza Könyvészete és Magyar Könyvészet 1886-1900
- Ország-Világ 1896. 50. sz. arczk.
- Pallas Nagy Lexikona XVIII. 811. l.
- Sturm, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1901. 393. l.
- Weiss Berthold (Ország-Világ, 1896. 50. sz.)
- Weiss Berthold (Magyar Ipar, 1915. március 15.)
- Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867 – 1900 (Budapest, 1954)
- Mikus Károlyné: A Weiss dinasztia bemutatása és szerteágazótevékenységük ismertetése
Arcképe[szerkesztés]
- Vasárnapi Ujság 1902. 12. számában
