Suba-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. április 21., 23:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kutatástörténet)
Suba-lyuk
Kilátás a Suba-lyukból
Kilátás a Suba-lyukból
Hossz50 m
Mélység0 m
Magasság23 m
Függőleges kiterjedés23 m
Tengerszint feletti magasság279 m
Ország Magyarország
TelepülésCserépfalu
Földrajzi tájBükk-vidék, Egri-Bükkalja
Típusinaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám5382-1
Lelőhely-azonosító16869
Elhelyezkedése
Suba-lyuk (Magyarország)
Suba-lyuk
Suba-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Suba-lyuk témájú médiaállományokat.

A Suba-lyuk olyan barlang, amely a kitöltéséből előkerült neandervölgyi ember csontmaradványok miatt híres. Ez az első Magyarországon talált neandervölgyi ember csontmaradvány lelőhelye. A Bükki Nemzeti Park területén helyezkedik el. A fokozottan védett barlang régészeti szempontból jelentős. Kedvelt kirándulóhely.

Leírás

Cserépfalu szélén, Bükkzsérc közelében, a Hór-völgy déli szakaszán található. A Hór-völgy talpszintje és a Hór-patak felett, körülbelül 40 méterrel magasabban, 279 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A Bükk-vidék hegységi része itt találkozik az Egri-Bükkalja nevű dombvidékkel. Két helyen, a bejáratánál és a kijáratánál nyílik a felszínre.

A triász időszaki mészkőben kialakult, hatalmas, 7×7 méteres, ovális bejárattal nyíló, 50 méter hosszú, inaktív forrásbarlang emelkedő aljzata egy elágazáshoz vezet. Innen jobbra, a védőfalazat mögött látható az a hatalmas kürtő, amely az ásatás miatt tárult fel. A kürtő fala túlnyomó részt omladékból áll, ezért a falon átmászni életveszélyes. Az elágazás bal oldali ágában egy kijárathoz lehet jutni, amely korláttal védett. Innen remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé. A vízszintes kiterjedése 30 méter.

A barlangban talált emberi csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot. Pontosan még nem lehet tudni, hogy mikor éltek, de nagyjából 71 000–61 000 éve, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt. Elsősorban vadászatból éltek, a fő zsákmányuk a barlangi medve, a vadló, a zerge, a nyúl, a mamut és a többi, pleisztocén állat. Az állatokat a vadászat helyszínén feldarabolták, a barlangba csak a kisebb csontokat és a húst hozták. Eszközeik egyszerű megmunkálásúak voltak, amelyeknek többségét néhány kilométeres körzetből szerezték be, de az obszidiánt a Zempléni-hegységből szerezték.

Rozsomákcsont a Suba-lyukon kívül eddig csak hét magyarországi barlangból került elő, a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pes-kő-barlangból, a Pilisszántói-kőfülkéből, a Puskaporosi-kőfülkéből, a Remete-barlangból és a Remete-hegyi-kőfülkéből.

A nevét egy helyi betyár miatt kapta, akinek Suba Mihály (Suba Miska), vagy Suba Lukács volt a neve. 1932 és 1945 között a neve Mussolini-barlangra lett változtatva. Előfordul irodalmában Hór-völgyi-barlang (Kordos 1984), Hórvölgyi-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1976), Hórvölgyi barlang (Bertalan 1976), Kúthegyi 1. barlang, Mussolini barlang (Bertalan 1976), Subalyuk (Mottl 1939), Subalyuka (Fényes 1851) és Subalyuk-barlang (Gábori 1977) neveken is. A 2002-ben kiadott és Baráz Csaba által szerkesztett könyv 137. oldalán említve van egy Hór-völgyi-barlang nevű üreg, amely megsemmisült.

Kutatástörténet

Fényes Elek 1851-ben megjelent könyvében azt írta, hogy a Perpáci-sziklaodúnál nagyobb üreg, kősziklában található és egy juhnyáj elfér benne. 1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek és ebben az évben egy 25–35 éves nő, valamint egy három év körüli gyermek csontjait találták meg. Az előkerült maradványok csak töredékek. Az ősembermaradványok előkerülése után a Kadić Ottokár által folytatott feltárás 18 réteget különített el. A felfedezés elsőbbsége sokáig vitatott volt a leletet megtaláló Dancza János és a leletet tudományosan feldolgozó Kadić Ottokár között. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy cserépfalui barlang és a Bükk egyik nevezetes barlangja.

Az 1968. évi Karszt és Barlangban publikálva lett, hogy Vértes László 1951-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Őskőkori Gyűjteményének lett a vezetője és ezután korszerű módszerekkel új ásatásokat irányított a klasszikus paleolitos lelőhelyeken, pl. a Subalyukban. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, cserépfalui Suba-lyuk. Az 1976-ban kiadott, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bükk hegységben lévő barlang Suba-lyuk néven Mussolini-barlang és Hórvölgyi-barlang névváltozatokkal a barlangot említő 132 irodalmi mű megjelölésével.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben, Cserépfalun lévő Suba-lyuk további nevei Hórvölgyi barlang és Mussolini barlang. A Hór-völgy Ny-i olalában, 270 m tszf. magasságban van egy tág bejárata és egy kisebb bejárata. A barlang végén felszakadt kürtő látható. A barlang régi forrásbarlang roncsa, kb. 36 m hosszú és 22 m mély. Idegenforgalmi hasznosítása van. Ősemberi vázcsontok és a moustieri kultúra első magyarországi lelőhelye. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján van írva. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Bükk hegységben, Cserépfalun található barlang Suba-lyuk néven.

A barlangbejárat belülről kifelé fényképezve, háttérben a Perpác nyugati oldala

Az 1977. évi Karszt és Barlangban lévő és Jánossy Dénes által írt áttekintésben szó van arról, hogy az Upponyi I-es kőfülke és a Hór-völgyi-barlang voltak azok a barlangok, amelyek a középső pleisztocén legkevésbé ismert szakaszainak faunáit adták. A már régen ismert, kiaknázott Suba-lyuk és Istállós-kői-barlang kitöltésanyagainak új vizsgálata bizonyította, hogy nagy távlatok vannak a modern ásatási módszerek alkalmazásában. A régi ásatásokkor gyűjtött fajok többszöröse lett meghatározva mindkét helyen. A publikációban van egy térkép, amelyen az őslénytani leleteik miatt ismert magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a Hór-völgyi-barlang és a Subalyuk földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült az áttekintés angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Hórvölgy Cave és Subalyuk Cave a barlangok neve.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban lévő és Gábori Miklós által írt összefoglalásban közölve lett, hogy a Subalyuk-barlang ipara a moustérien. A lelőhelyen két kultúrréteg van, amelyek között jelentős vastagságú rétegképződés történt, de összefüggő fejlődést mutat iparuk. Az alsó kultúrréteg a Riss–Würm-interglaciális végére, valamint a korai Würm kezdetére, a felső pedig a Würm 1. maximumának közelébe datálható közép-európai értelemben. Probléma, hogy a Subalyuk és a hozzá kapcsolható kis üregek ipara csak néhány száz eszközből áll, ami a kultúra jól meghatározható időtartamával nincs arányban. A publikációban van egy térkép, amelyen a régészetileg kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a Subalyuk földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült az összefoglalás angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Subalyuk Cave a barlang neve.

Munka a barlangban

Az 1979-ben napvilágot látott Barlangok a Bükkben című könyvben szó van arról, hogy a Kút-hegyi-sziklaüregtől D-re helyezkedik el az egyik leghíresebb magyar barlang, a Suba-lyuk. Egyetlen, hosszúkás termének vége a felszínre felszakadt. Az ásatásokkor a kőeszközök mellett innen került elő Magyarország első ősemberi lelete, női csontvázdarabok és egy gyermekkoponya képében. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 72-es számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Suba-lyuknak 5382/1. a barlangkataszteri száma.

1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Bükk hegységben lévő Suba-lyuk fokozottan védett barlang. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Suba-lyuk néven Hórvölgyi-barlang és Mussolini-barlang névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve. Az őslénytani leletekről legismertebb magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedését mutató térképen látható földrajzi elhelyezkedése a Hór-völgyi-barlangnak és a Suba-lyuknak. A régészeti szempontból kutatott jelentősebb magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedését mutató térképen jelölve van a helye.

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő tanulmány szerint 1932-ben került elő a barlangból a régen hiányzó meleg és hideg moustérien, méghozzá 14 rétegből álló és egymásra települő folyamatos rétegösszletben. Mottl Mária a Suba-lyuk monográfiában átfogó kronosztratigráfiai szintézis-táblázatot jelentetett meg az addig ismert magyarországi pleisztocén felosztásáról, Hollendonner Ferenc paleobotanikai adatait felhasználva. Mottl Mária szerint a koraglaciális alemelet tulajdonképpen a Riss–Würm interglaciálissal zárul, amit a Suba-lyuk alsó, hochmoustérien (1–3. réteg) és részben a felső spätmoustérien egy részének rétegei (7–10. réteg) képviselnek.

Kitekintés a felső bejáratból

A barlang spätmoustérienjének 11–14. rétege alapján elkülönített egy átmeneti lehűlési szakaszt az alemelet végén. Ringer Árpád tanulmányaiban a barlang két moustérien iparának a moustérien typique riche en racloirs à débitage levallois, valamint a charentien de Bükk elnevezéseket javasolta. A dolgozatban közölve lett egy ábra, amelyen megfigyelhető Északkelet-Magyarország felső pleisztocén kronosztratigráfiája és a táblázat egyik egysége a Suba-lyuk barlangi üledékösszlete. A publikációban van egy térkép, amelyen a régészeti leletek miatt ismert jelentősebb magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a Suba-lyuk földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Subalyuk Cave a barlang neve.

Az 1995–1996. évi Karszt és Barlangban meg van említve, hogy Ringer Árpád Északkelet-Magyarország felsőpleisztocén kronosztratigráfiájáról szóló munkájában különös hangsúllyal szerepel néhány bükki barlang, pl. a Suba-lyuk kronosztratigráfiai feldolgozása. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Suba-lyuk fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az olvasható, hogy 279 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 50 méter hosszú, 22 méter függőleges kiterjedésű és 30 méter vízszintes kiterjedésű.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Suba-lyuk (Mussolini-barlang) a Bükk hegységben található és fokozottan védett természeti érték. Cserépfalu határában, 279 m tengerszint feletti magasságban, a Hór-völgy talpszintje felett 40 m-re van az íves, 7×7 m-es bejárata. Suba Lukács vagy Suba Mihály betyárról lett elnevezve. Már ezen a néven említette Fényes Elek 1851-ben. 1932 és 1945 között Mussolini-barlangra változtatták nevét. Az 50 m hosszú, egyetlen nagy csarnokból álló inaktív forrásbarlang triász mészkőben keletkezett és két helyen is a felszínre lyukad. 1932-ben került elő kitöltéséből a Magyarországon talált első neandervölgyi ősemberlelet, kőeszközök és jégkorszaki állatok csontjai mellett. A leletet megtaláló Dancza János és a leletet tudományosan feldolgozó Kadić Ottokár között sokáig vitatott volt a felfedezés elsőbbsége. Dancza János szócikkében meg van említve, hogy Dancza János volt a suba-lyuki ősember megtalálója. 1932-ben ásatást kezdett ínségpénzből a Suba-lyukban, amelynek az lett az eredménye, hogy Magyarországon itt lett megtalálva először a neandervölgyi ember csontmaradványa. A Természetbarátok Turista Egyesületének barlangkutatói kutatták és kezelték a Bükk hegységben lévő Suba-lyukat és a Mussolini-barlangot.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Suba-lyuk fokozottan védett barlang. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, cserépfalui, 5382-1 barlangkataszteri számú és 16869 lelőhely-azonosítójú Suba-lyuk régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. A 2013-ban publikált és Varga Gábor által írt tanulmányban van egy olyan színes fénykép, amelyen a barlang bejárata látható. A fényképet Egri Csaba készítette. A 2012–2014. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy az idegenforgalmi célra hasznosított Suba-lyukat 2012-ben senki sem, 2013-ban 28 fő, 2014-ben senki sem látogatta meg. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Suba-lyuk (Bükk hegység) fokozottan védett barlang.

Irodalom

További irodalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Suba-lyuk&oldid=23802077”