Sorrento
| Sorrento | |
| Sorrento látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Campania |
| Megye | Nápoly (NA) |
| Frazionék | Casarlano, Cesarano, Marano, Priora, Santa Lucia, Sorrento Capo, Sorrento Marina Grande |
| Irányítószám | 80060 és 80067 |
| Körzethívószám | 081 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 506 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 1740 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 50 m |
| Terület | 9 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 40° 37′ 34″, k. h. 14° 22′ 34″ | |
| é. sz. 40° 37′ 34″, k. h. 14° 22′ 34″ | |
Sorrento kikötőváros (közigazgatásilag comune) és érseki székhely Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Nápolyi-öböl délkeleti partján fekszik. Határai: Massa Lubrense és Sant’Agnello.
Története [szerkesztés]
Az ókori Surrentum [szerkesztés]
Az ókor során Surrentum a görög Lipara gyarmata volt. Diodórosz római történetíró szerint a várost Liparus, auson király (az ausonok vezére) fia alapította. Ausonust Odüsszeusz és Kirké fiának tartották. Az ókori város valószínűleg kapcsolatban állt az ausonok törzsével.
A legidősebb régészeti leletek az i. e. 6 századból származnak. A rómaiak érkezése előtt a város Nuceria fennhatósága alá tartozott, amelynek szövetségese volt (Stabiae városához hasonlóan), a római polgárháborúk során. Miután sikerült elfoglalniuk, a város római colonia lett. Felvirágzásához hozzájárult az is, hogy Augustus és Tiberius császárok kedvelt üdülőhelye volt a közeli Capri szigete. A városban két jelentősebb római templom volt: az egyik Pallasz Athéné, a másik a szirének tiszteletére (a várost illetve a félszigetet is utánuk nevezték el). Az ókorban Surrentum elsősorban borairól valamint vörös színű agyagedényeiről volt híres, amelyekkel a birodaom legtávolabbi provinciáiban is kereskedett.
Surrentum fekvése rendkívül biztonságos volt, mély hasadékok védték. Az egyetlen természetes védelem nélküli szakasz egy 300 m hosszú rész volt a város délnyugati oldalán. Ezt falak építésével erősítették meg.
A mai Sorrento [szerkesztés]
Sorrento 420-ban lett érseki székhely. A Nyugatrómai Birodalom bukása után előbb az osztrogótok, majd pedig a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került. A 6. században a longobárdok sikertelenül ostromolták meg. Miután a bizánciak hatalma dél-itáliában fokozatosan csökkent Sorrento önálló hercegséggé alakult és a szomszédos Amalfi valamint a szaracénok legfőbb ellenfele lett. 1133-ban II. Roger elfoglalta és beolvasztotta a frissen alapított Szicíliai Királyságba.
1558-ban török kalózok fosztották ki Turgut reisz vezetésével, emiatt egy új védvonalat építettek a város körül. Lakossága, sikertelenül lázadt 1648-ban a Nápolyi Királyság spanyol uralkodói ellen. Noha lakosságának nagy része az 1656-os pestisjárványban elpusztult, mégis a királyság egyik legjelentősebb települése maradt. 1799-ben csatlakozott a tiszavirág életű Parthenopéi Köztársasághoz. A 19. század óta a város gazdasága töretlenül fejlődött, kezdetben a mezőgazdaságnak és kereskedelemnek köszönhetően. Napjainkban már a turizmus a gazdaság vezető ágazata, hiszen Sorrento az egyik legkedveltebb olaszországi turistacélpont.
Népessége [szerkesztés]
A népesség számának alakulása:

Fő látnivalói [szerkesztés]
- Villa Tritone
- Casa di Cornelia Tasso
- Palazzo Ferola
- Palazzo Correale
- Sant'Onofrio-templom
- Santa Maria del Soccorso-templom
- Santa Anna-templom
- San Francesco-templom
- Madonna del’Addolorata-templom
- SS. Annunziata-templom
- Servi di Maria-templom
- Sant’Antonino-bazilika
- Madonna del Carmine-templom
- Santa Maria della Pietà-templom
- SS. Filippo e Giacomo-katedrális
- SS. Felice e Bacolo (o del SS. Rosario)-templom
- San Paolo-templom
- Santa Maria delle Grazie-templom
Gazdasága [szerkesztés]
Az egyik legjelentősebb olaszországi turisztikai célpont. Egyenletes, enyhe éghajlatánál és gyönyörű fekvésénél fogva számos külföldi látogatja és választja téli lakóhelyéül.
Sorrento híres készítménye a limoncello, ami citrom, alkohol, víz és cukor keveréke.
Közlekedés [szerkesztés]
A Nápolyból induló Circumvesuviana vasútvonal végállomása. Elérhető hajóval is Nápolyból, illetve Ischia valamint Capri szigetéről.
Híres sorrentóiak [szerkesztés]
Itt született Torquato Tasso, a Megszabadított Jeruzsálem című barokk eposz szerzője, akinek tiszteletére márványszobrot emeltek.
Források [szerkesztés]
- Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sorrento témájú médiaállományokat.- Sorrento Tourist Information Office
- Sorrentóról (angol nyelvű)
- Képek Sorrentóról (angol oldal)
- Képek Sorrentóról (német oldal)
- Sorrento City Guide
- Sorrento.lap.hu - linkgyűjtemény

