Acerra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Acerra
Acerra aerea.jpg
Acerra látképe
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Campania
Megye Nápoly (NA)
Frazionék Pezzalunga, Gaudello
Irányítószám 80011
Körzethívószám 081
Népesség
Teljes népesség 57 236 fő (2013. szept 30.)[1]
Népsűrűség 821 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 26 m
Terület 54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Acerra (Olaszország)
Acerra
Acerra
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 57′, k. h. 14° 22′Koordináták: é. sz. 40° 57′, k. h. 14° 22′
Acerra weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Acerra témájú médiaállományokat.

Acerra község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nápolytól 20 km-re északkeletre fekszik. Határai: Afragola, Brusciano, Caivano, Casalnuovo di Napoli, Castello di Cisterna, Maddaloni, Marcianise, Marigliano, Nola, Pomigliano d’Arco és San Felice a Cancello.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Acerra egyike a legősibb campaniai településeknek. A régészeti leletek arra utalnak, hogy az ausonok alapították. Később az oszkok hódították meg. Akeru (latinul Acerrae) néven a campaniai etruszk dodekapolisz része volt. I. e. 332-ben a rómaiak hódították meg és civitas sine suffragio (azaz szavazati jog nélküli) várossá nyilvánították. A második pun háború során, i. e. 216-ban Hannibal seregei megostromolták és részlegesen elpusztították. I. e. 22-ben Augustus császár municípiumi rangra emelte. A város vallási életét a római korokban Ízisz, Szerápisz és Héraklész kultusza határozta meg.

826-ban a longobárdok hódították meg, akik egy várat is építettek, amelyet később Bono, nápolyi herceg elpusztított. 881-ben a szaracénok fosztották ki, majd később a normannok birtokába került, akik püspöki székhellyé nyilvánították.

A Nápolyi Királyság idején számos szerzetesrend települt le a városban, megalapítva templomait. A Bourbonok uralkodása alatt megerősítették a várost átszelő Clanio folyó partjait, amely többször is elöntötte a várost, ugyanakkor a folyó vizét csatornákba terelték, így termékeny mezőgazdasági hátországot hozva létre.

Acerra napjainkban a szomszédos Nano és Marigliano településekkel az ún. halál-háromszöget alkotja, amelyben veszélyes hulladékokat tárolnak, ezáltal veszélyeztetve a természetet és a környéken lakó emberek életét. A hulladékkereskedelmet a campaniai bűnszervezet, a camorra irányítja. Egy 2004-es tanulmány kimutatta, hogy a környéken lakó emberek körében az átlagnál magasabb a rákos megbetegedések száma.[2][3]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • KatedrálisHéraklész templomának helyén épült. Mai neoklasszicista alakját a 19. században elvégzett újjáépítések során nyerte el. Belsejét Giacinto Diana, Giovanni da Nola valamin Giovanni Bernardo Azzolino művei díszítik.
  • Püspöki palota – a katedrális melletti épület a mai napig az acerrai püspök székhelye.
  • Corpus Domini – a 16. században épült templom
  • Madonna dell’ Annunziata – 15. századi templom. Legértékesebb műalkotása a 12. századi krucifix.
  • Madonna del Suffragio – 17. századi templom
  • Chiesa di San Pietro – 16. századi templom
  • Bárói vár (Castello) – az egykori longobárd vár helyén épült
  • Suessula – ókori város régészeti emlékei.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.demo.istat.it/bilmens2013gen/index02.html
  2. Senior, Kathryn, and Alfredo Mazza. "Italian 'Triangle of Death' Linked to Waste Crisis". The Lancet Journal, Vol. 5, No. 9. September 1, 2004. (Retrieved from Uonna Club web site, September 23, 2006).
  3. Bianchi, Fabrizio, Pietro Comba, Marcio Martuzzi, Raffaele Palombino, and Renato Pizzuti. "Reflection & Reaction: Italian 'Triangle of death'". The Lancet Oncology, Vol. 5. December 2004. (Retrieved from the EpiCentro web site, September 23, 2006).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]