San Gennaro Vesuviano
| San Gennaro Vesuviano | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Campania |
| Megye | Nápoly (NA) |
| Frazionék | Ammaturo, Barruchi, Campioni, Casarci, Catapani, Cavuoti, Ceci, Cicella, Coteni, Culineri, Farinelli, Felicioni, Fragolesi, Giugliani, Impagliati, Infarinati, Macchioni, Magliacani, Marani, Marche, Masseria Aprile, Matorro, Nocellari, Pagliarone, Paoli, Parisi, Pelusi, Perelli, Pollieri, Ponte D'Ascoli, Potechino, Pozzopagnotto, Ragni, Rommafai, Ri'passi, Ruocchi, Sommesi, Tinzi, Trippitelli, Trunci |
| Irányítószám | 80040 |
| Körzethívószám | 081 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 110 fő (2004) +/- |
| Népsűrűség | 1680 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 56 m |
| Terület | 6,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 San Gennaro Vesuviano
Pozíció Olaszország térképén
|
|
| é. sz. 40° 52′, k. h. 14° 32′ | |
| San Gennaro Vesuviano weboldala | |
San Gennaro Vesuviano község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében, .
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nápolytól 25 km-re keletre fekszik. Határai: Nola, Ottaviano, Palma Campania és San Giuseppe Vesuviano.
Története [szerkesztés]
A települést, amely a Vezúv és a Monte Sant’Angelo között, a Campaniai-síkságon fekszik az ókorban Planum Palmae név alatt ismerték, majd később Il Piano (azaz A síkság) név alatt, mivel miután a sarno-nocerai és nolai mezőgazdasági vidékek határán fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint a település már a bronzkorban (i. e. 20 000 évvel ezelőtt) lakott volt. A bronzkori települést a Vezúv egyik kitörése pusztította el, és csak évszázadokkal később népesült ismét be. A mai település első írásos emléke 1631-ból származik, amikor a terület birtokosa Scipione Pignatelli, San Valentino grófja és Lauro márkija, aki hagyatékában egy nagy kiterjedésű területet a ferenceseknek ajándékozott. A ferencesek egy nagy kolostort építettek erre a területre, amely II. Ferdinánd nápolyi király jóvoltából önrendelkezési jogokat kapott. A település 1841-ben vált önálló községgé. A 20. század végén a camorra egyre inkább megvetette a lábát a településen, emiatt 2001-ben olasz államelnöki rendelettel megszüntették a helyi tanácsot, a bűnszövetkezet befolyása miatt.
Népessége [szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói [szerkesztés]
- egykori ferences kolostor
- Santi Gioacchino e Anna-templom
- Giugliani-kápolna
- Sommesi-kápolna
Források [szerkesztés]
- Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
