Torre del Greco
| Torre del Greco | |
 |
|
| Torre del Greco kikötője, háttérben a Vezúvval | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Campania |
| Megye | Nápoly (NA) |
| Frazionék | Camaldoli della Torre, Lava Nuova, Leopardi, Santa Maria la Bruna |
| Irányítószám | 80040 és 80059 |
| Körzethívószám | 081 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 90 607 fő (2004) +/- |
| Népsűrűség | 3097 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 43 m |
| Terület | 30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Torre del Greco
Pozíció Olaszország térképén
|
|
| é. sz. 40° 47′, k. h. 14° 22′ | |
| Torre del Greco weboldala | |
Torre del Greco község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nápolytól délkeletre a Vezúv és a Nápolyi-öböl partja között fekszik. Határai: Ercolano, Torre Annunziata, Trecase, Boscotrecase és Ottaviano.
Története[szerkesztés]
A rómaiak idejében Herculaneum egyik gazdag külvárosa volt, amely a Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult. A Nyugatrómai Birodalom bukása után két bizánci település Sora és Calastro alakult ki ezen a területen. EzeketFlavius Belisarius alapított, azon célból, hogy benépesítse Nápolyt és környékét egy korábbi fosztogató hadjárat pusztításai után.
Nevét először a 11. században említik Turris Octava néven, majd egy évszázaddal később már hozzátették az alias del Greco megnevezést is. Nevét valószínűleg egy római őrtorony után kapta, amely a mai Bárói Kastély helyén állt és amelynek fontos szerepe volt a Capri szigetével való kommunikációban, egyes vélemények szerint Caius Octavianus Caesar Augustus császár egyik villájának tornya volt. Ismét mások szerint neve középkori eredetű, s azokról a tornyoktól kapta, amelyeket II. Frigyes építtetett a part védelmére, a kalóz szaracénok elleni védelmül. A Greco megnevezést valószínűleg az itt termelt greco di tufo borfajta után kapta.
Az évszázadok során a többször is elpusztították, kifosztották úgy a barbárok, mint a Vezúv kitörései. Címerében kis latin mondat van: „Post fata resurgo”, azaz a sorscsapások után ismét felemelkedem. Ez emlékeztet arra, hogy a Vezúv kitörése háromszor (1631-ben, 1749-ben és 1861-ben) pusztította el, mégis felépült romjaiból. Az 1400-as évektől kezdődően a Nápolyi Királyság egyik fontos katonai támaszpontja lett. A 17-18. században számos nemesi család épített vidéki palotát ezen a vidéken, miután a nápolyi királyi család új nyári rezidenciáját a közeli Porticiben építette fel. A település 1809-ben vált önállóvá és a Nápolyi Királyság harmadik legnagyobb települése lett Nápoly és Foggia után.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói[szerkesztés]
- Régészeti leletek – a Vezúv 79-es kitörése során elpusztított római villák közül 1974-ben kiásták a Villa Sora romjait, amely valószínűleg a gens Flavia tulajdona volt.
- Zoccolanti kolostor – a 16. században épült. Nevezetessége a kolostorban található 28 freskó, amely Assisi Szent Ferenc életének jeleneteit ábrázolja.
- Santa Croce-templom – harangtornyát két emeletnyi magasan betemette a Vezúv 1794-es kitörésének lávaárja.
Gazdasága[szerkesztés]
Torre del Greco elsősorban korall- és gyöngyhalászatáról ismert, amely a 17. századtól kezdve gazdasági életének vezető ágazata. Virágkorában több, mint 214 halászhajó állt a gyöngyhalászok rendelkezésére. Ma már nincsemek korallhalászok, mert a kézműiparhoz szükséges nyers korallt inkább a Távol-Keletről importálják. A halászatnak köszönhetően napjainkban is jelentős gazdasági részesedéssel bír a hajógyártás. 1825-ben alakult meg a Banca di Credito Popolare di Torre del Greco, amely évtizedeken át az egyik legnagyobb olaszországi bank volt, több, mint 50 fiókkal országszerte.
Források[szerkesztés]
- Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Torre del Greco témájú médiaállományokat.
