Barano d’Ischia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barano d’Ischia
Maronti.jpg
Barano strandja (Spiaggia dei Maronti)
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Campania
Megye Nápoly (NA)
Irányítószám 80070
Körzethívószám 081
Népesség
Teljes népesség 10 035 fő (2013. szeptember 30.)[1]
Népsűrűség 851 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 110 m
Terület 11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barano d’Ischia  (Olaszország)
Barano d’Ischia
Barano d’Ischia
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 43′, k. h. 13° 55′Koordináták: é. sz. 40° 43′, k. h. 13° 55′
Barano d’Ischia weboldala

Barano d’Ischia község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ischia szigetének nyugati részén fekszik. Határai: Casamicciola Terme, Ischia és Serrara Fontana.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barano neve először 1374-ben bukkan fel Bartolomeo Bussolaro püspök írásaiban. A történészek szerint azonban már 1270 körül létezett Eramo néven. A név jelentésének értelmezése körül is viták folynak: egyes történészek szerint jelentése a latin balneum szóból eredeztetik nevét (jelentése üdülőhely), ami arra enged következtetni, hogy már a rómaiak idejében ismert vidék, üdülőhely volt. Az ókori görög-római település emlékei Apollón templomának maradványai. A település 1862-ben vált önálló községgé.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szaracén torony – az 1400-as években építették a szaracén kalózok elleni védelem biztosítására.
  • Vízvezeték – az 1500-as években építették, hogy vízzel lássák el a települést
  • San Sebastiano-templom – a 16. században épült
  • San Giovanni Battista-templom – a 16. században épült
  • Santa Maria della Porta templom – a 18. században épült

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaságát elsősorban a mezőgazdaság és turizmus jelenti. Területének nagy részét szőlőültetvények borítják. Borait már a Nápolyi Királyság idején nagyraértékelték, sőt exportálták is, főleg Franciaországba. A legfőbb turisztikai vonzereje a több kilométer hosszú Maronti-part (olaszul Spiaggia di Maronti). Termálvizű forrásai közül a legismertebb a Nitrodi-kút, amelyet már a rómaiak használtak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]