Ottaviano
| Ottaviano | |
 | |
| Ottaviano látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Campania |
| Megye | Nápoly (NA) |
| Védőszent | Mihály arkangyal |
| Irányítószám | 80044 |
| Körzethívószám | 081 |
| Forgalmi rendszám | NA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 23 115 fő (2023. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 1188 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 50 m |
| Terület | 19 km² |
| Időzóna | CET (UTC+01:00) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 51′ 00″, k. h. 14° 28′ 39″Koordináták: é. sz. 40° 51′ 00″, k. h. 14° 28′ 39″ | |
.svg) | |
| Elhelyezkedése Nápoly térképén | |
| Ottaviano weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ottaviano témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ottaviano község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A megye keleti részén fekszik, Nápolytól 20 km-re keletre. Határai: Boscotrecase, Ercolano, Nola, San Gennaro Vesuviano, San Giuseppe Vesuviano, Somma Vesuviana, Terzigno, Torre del Greco és Trecase.
Története[szerkesztés]
Ottavianót a rómaiak alapították, pontosabban a gens Octavia patrícius nemzetség, amelyből Augustus császár is származott. Nevét (Octavianum) onnan kapta, hogy itt volt Augustus császár apjának, Octaviusnak a családi birtoka, villája. A város különleges, municípiumi státuszt élvezett a birodalom keretei belül. Az ókori város a Vezúv sorozatos kitörései, valamint a gyakori földrengések miatt hamar elnéptelenedett.
A középkori település első emlékei a 11. század elejéről származnak. 1085-ben XI. Gergely pápa misét celebrált templomában, amely az egykori vár előtt állt (ma Palazzo Mediceo). A 13. században Aquinói Szent Tamás családjának tulajdonába került, majd később az Orsini hercegek szerezték meg. II. Károly Anjou király idején teljesen felégették, miután a település lakosai meggyilkolták a király helytartóját illetve ennek kíséretét. 1532-ben Fabrizio Maramaldo szerezte meg, V. Károly király szolgálatában eltöltött évei elismeréseként. Később a mantovai Gonzaga, majd a firenzei Medici család tulajdonába került, akinek a tulajdonában maradt 1860-ig. Ottavianóban írta meg Gabriele d’Annunzio híres költeményciklusát, a Hajó-ódákat.
Híres szülöttje Raffaele Cutolo, aki az 1980-as években volt a camorra vezére és innen irányította az egész szervezetet. A 20. század végére azonban sikerült felszámolni a camorra jelenlétét a városban.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Látnivalói[szerkesztés]
- San Michele-templom
- Santissimo Rosario-templom'
- Szent Januarius szobra
- Palazzo Mediceo – az egykori erődítményt a 16. században alakította át Bernadetto de Medici saját rezidenciájává.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottaviano témájú kategóriát.- Ottaviano honlapja (olaszul)
