Ugrás a tartalomhoz

Rétság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 12:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 10.) ezen a változaton alapul.
Rétság
Műemlék evangélikus harangláb
Műemlék evangélikus harangláb
Rétság címere
Rétság címere		 Rétság zászlaja
Rétság zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásváros
PolgármesterMezőfi Zoltán (független)[1]
Irányítószám2651
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség2635 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség137,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,81 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 40″, k. h. 19° 08′ 14″47.927778°N 19.137222°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 40″, k. h. 19° 08′ 14″47.927778°N 19.137222°E
Rétság (Nógrád vármegye)
Rétság
Rétság
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Rétság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rétság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rétság kisváros Nógrád megyében a Rétsági járás székhelye.

Fekvése

Budapesttől 55, Balassagyarmattól 25 kilométerre található, a Börzsöny és a Cserhát határán, ez az adottság határozza meg a környék jellegét is. A településen áthalad a 2-es (nemzetközi útszámozás szerint E77-es) főútvonal. Tolmácsra a 12 121-es út vezet a kisváros határszélétől.

Vasúton 2007. március 4. óta nem közelíthető meg, mivel a Diósjenő–Romhány vonalon a személyforgalom szünetel.

Szomszédos települések

Bánk, Tolmács, Diósjenő, Nőtincs, Felsőpetény, Borsosberény, Tereske, Pusztaberki, Érsekvadkert, Szendehely.

Története

Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh. A településnek már a török hódoltság korában is volt temploma, erről Dwornikovich püspök jelentésében azt olvashatjuk: állapota rossz, de kijavítható; a prédikátor kálvinista, a Vattay földesúr házában lakik.

A török megszállás a 16. század közepén következett be 1562–63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt a település, majd 1566–67-ben Husszein budai basa livájából való török kapta meg.

1579-ben 20 adóköteles házat írtak össze. 1583–1584-ben birtokosa Boszna Hasszán, ekkor azonban elnéptelenedett, és még 1633–34-ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben két magyar, három tót, 1720-ban öt magyar telket említenek. Temploma és iskolája 1726-ban épült.

1770-ben Sréter Pál és családja birtokolta. 1910-ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándornak és Herzfeld Frigyes tulajdona volt.

A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepelt, amely azonban a török idő alatt elpusztult. Lakóinak száma 1828-ban 167, 1871-ben 217 fő. Kastélya a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban.

A város egykoron katonaváros volt. A helyőrségi laktanya 1936-ban létesült. Több katonai alakulat állomásozott Rétságon. Az utolsó a MH 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár volt, amit 1997-ben megszüntettek, és a laktanyát bezárták.[4][5]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Bánszky György (KDNP)[6]
  • 1994–1998: Gresina István (MSZP)[7]
  • 1998–2002: Gresina István (független)[8]
  • 2002–2006: Mezőfi Zoltán János (független)[9]
  • 2006–2010: Mezőfi Zoltán János (független)[10]
  • 2010–2014: Mezőfi Zoltán János (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Hegedűs Ferenc (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Mezőfi Zoltán (független)[1]
Jásztelek

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2777
2756
2705
2606
2679
2635
201320142018202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,7% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, evangélikus 6,3%, református 3,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,5% (29,1% nem nyilatkozott).[14]

Látnivalók

  • Kovács-kúria a pusztaszántói városrészben
  • Evangélikus harangláb
  • Római katolikus templom
  • A honfoglalás millecentenáriumára állított kopjafa (a templom melletti parkban)
  • Szabadság-szobor (az iskolával szembeni szökőkutas parkban)
  • A világ első köztéri szárnyas oltára: Mindszenty–Pallavicini-emlékmű, Mindszenty József bíboros és Pálinkás-Pallavicini Antal életnagyságúnál nagyobb bronzszobrával, mely a Börzsönyi út végén található

Képgaléria

  • Szent András-templom
    Szent András-templom
  • A vasútállomás a vágányok felől
    A vasútállomás a vágányok felől
  • Vasútállomás
    Vasútállomás
  • Városháza
    Városháza
  • Ipari park
    Ipari park
  • Egykori pénzügyőr laktanya
    Egykori pénzügyőr laktanya
  • Első világháborús emlékoszlop felirata
    Első világháborús emlékoszlop felirata
  • A II. világháborúban elesett rétsági harckocsizók emléktáblája
    A II. világháborúban elesett rétsági harckocsizók emléktáblája
  • A felszámolt rétsági honvéd helyőrség emléktáblája
    A felszámolt rétsági honvéd helyőrség emléktáblája
  • Hunyadi János emléktáblája a régi laktanyában
    Hunyadi János emléktáblája a régi laktanyában
  • Rétság látképe madártávlatból
    Rétság látképe madártávlatból
  • A Kovács-kúria fényképe a levegőből
    A Kovács-kúria fényképe a levegőből

Jegyzetek

  1. ↑ a b Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ http://www.retsag.net/tortenet/honved01.htm
  5. ↑ http://kameraaltal.blog.hu/2014/02/01/mn_9001_31_harckocsiezred_retsag
  6. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  8. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  11. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  12. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Rétság Helységnévtár

Források

További információk

Sablon:Nógrád megye helységei Sablon:Nógrád megye városai

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rétság&oldid=23767208”