Richard Dreyfuss
Richard Dreyfuss | |
Richard Dreyfuss 2008-ban | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Richard Stephen Dreyfuss |
Született | 1947. október 29. (76 éves) Brooklyn, New York |
Házastársa | Jeramie Rain (1983-1995) Janelle Lacey (1999-?) Svetlana Erokhin (2006-) |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Iskolái | Beverly Hills High School |
Aktív évek | 1967– |
Díjai | |
Oscar-díj | Legjobb férfi főszereplő 1978 Hölgyem, Isten áldja! |
Golden Globe | Legjobb férfi színész (komédia vagy musical) 1978 Hölgyem, Isten áldja! |
BAFTA-díj | Legjobb férfi főszereplő 1978 Hölgyem, Isten áldja! |
További díjak | David di Donatello-díj - Legjobb külföldi színész 1978 Hölgyem, Isten áldja |
Richard Dreyfuss aláírása | |
Richard Dreyfuss IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Dreyfuss témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Richard Stephen Dreyfuss (Brooklyn, New York, 1947. október 29. –) Oscar-díjas amerikai színész.
A korai évek
Dreyfuss New York Brooklyn negyedében nőtt fel. Édesapja ügyvéd volt, édesanyja pedig egy vendéglőben dolgozott. Mindössze tizenöt éves korában már különböző televíziós műsorokban kapott kisebb-nagyobb szerepeket, majd idősebb fejjel az 1960-as évek diákmozgalmának aktív képviselőjeként tevékenykedett, és két éven át polgári szolgálatosként dolgozott egy Los Angeles-i kórházban.
Az évtized végén már komoly filmszerepeket kapott; szerepelt az ifjú Dustin Hoffman főszereplésével készült Diploma előtt című filmben. Igaz, itt még a stáblistára sem került fel a neve, de a George Lucas rendezésében készült Amerikai graffiti című korszakalkotó moziban, már főszereplőként kellett helytállnia, melynek eredményeképp megkapta első Golden Globe-díj jelölését.
Pályafutása
Ennek a szerepnek köszönhetően gyorsan megismerték a nevét a híres filmstúdiók és talán ennek is volt köszönhető, hogy Steven Spielberg rendező őt kérte fel Cápa (1975) című filmjének egyik főszerepére. A mozi világsiker lett, és Dreyfuss egy csapásra sztárrá avanzsált. Ennek tükrében nem volt meglepő, hogy 1977-ben ismét Spielberggel dolgozott együtt, mégpedig a Harmadik típusú találkozások című sci-fi kapcsán. Talán ettől a mozitól vált egyértelművé, hogy Dreyfuss belépett a hatalmas pénzügyi sikert hozó színészek táborába. Azonban ebből az évből valószínűleg nem ez a legemlékezetesebb munkája a színésznek, hiszen a Hölgyem, Isten áldja! című romantikus vígjáték főszerepéért, elnyerte a legjobb férfi színésznek járó Oscar-díjat és Golden Globe-díjat.
Ettől kezdve Dreyfuss igazi sztárnak mondhatta magát Hollywoodban, mégis a nyolcvanas évektől kezdve nem találta a megfelelő szerepeket és a következő filmjei egyike sem aratott igazán átütő sikert, így több más pályatársának példáját követve a drogokhoz menekült. 1982-ben kokain birtoklása miatt letartóztatták és ez csaknem véglegesnek bizonyuló törést jelentett karrierjében. Az évtized közepére azonban sikerült legyőznie függőségét és 1986-ban már Bette Midler és Nick Nolte oldalán volt látható a Koldusbottal Beverly Hillsben című vígjátékban, melyben bizonyította, hogy van még helye a vásznon, és az elkövetkező időszakot az egyik legtöbbet dolgozó színészként élte át. 1987-ben például három filmmel is jelentkezett; Bádogemberek, Zsarulesen, Call girl ötszázért. A holdfény Parador fölött (1988) című filmben kettős szerepet kellett játszania, mint latin-amerikai diktátor és az azt helyettesítő állástalan színész, majd az Örökké című romantikus moziban, kísérteteként tért vissza legnagyobb sikereinek kovácsához, Steven Spielberghez.
A kilencvenes években folyamatosan látható különböző műfajú alkotásokban. Ebből az időszakból emelkedik ki egyik legsikeresebb filmje, a Gary Oldman és Tim Roth nevével fémjelzett Rosencrantz és Guildenstern halott című mozi, melyet a Velencei Filmfesztiválon is bemutattak, Dreyfusst pedig díjjal jutalmazták játékáért. 1994-ben újabb sikeres mozival jelentkezik, A csend fogságában című filmdrámában egy autista gyerekekkel foglalkozó pszichiátert alakít. Egy évre rá iskola zenetanárt formál meg a Csendszimfónia című filmben, melyért a következő évben Oscar-díjra is jelölik. Az évtized végéig sok színvonalas moziban látható, mint a Szerelem a Fehér Házban vagy a Manhattanra leszáll az éj, melyekkel még az őt szüntelenül leírni próbáló kritikusok némelyikét is sikerült meggyőznie arról, hogy a karrierjét egykor piti szerencsejátékosok és nagyszájú semmirekellők megformálásával indító színész mintegy három évtized elteltével is képes a megújulásra.
Az utóbbi évtizedben azonban ismét félresiklott karrierje, hiszen gyakorlatilag csak gyenge színvonalú filmekben volt látható, melyek miatt igencsak megcsappant a kereslet a színész után. Bár voltak ígéretesnek tűnő mozik, mint például a Wolfgang Petersen-féle Poseidon (2006), vagy az Oliver Stone rendezésében készült W. (2008), de ezek a filmek is egytől egyig csődöt mondtak a mozik jegypénztárainál. Bár Dreyfuss továbbra sem tervezi a visszavonulást, azért reméli, a következő időszak szerencsésebben fog alakulni a számára.
Filmográfia
Év | Film | Szerep | Díjak és jelölések |
---|---|---|---|
1967 | Valley of the Dose | asszisztens (szereplő) | |
Diploma előtt | Boarding House Resident (szereplő) | ||
1968 | The Young Runaways | Terry | |
1969 | Hello Down There | Harold Webster | |
1973 | Amerikai graffiti | Curt Henderson | Golden Globe-díj (1974) – Legjobb férfi színész (komédia vagy musical) – jelölés |
Dillinger | Baby Face Nelson | ||
1974 | The Apprenticeship of Duddy Kravitz | Duddy | |
The Second Coming of Suzanne | Clavius | ||
Feliratok | Boy Wonder | ||
1975 | Cápa | Matt Hooper | BAFTA-díj (1976) – legjobb férfi főszereplő – jelölés |
1976 | Győzelem Entebbé-nél | Yonatan 'Yonni' Netanyahu ezredes | |
1977 | Harmadik típusú találkozások | Roy Neary | Amerikai Fantázia és Horrorfilmek Akadémiája (1978) – Legjobb színész jelölés |
Hölgyem, Isten áldja! | Elliott Garfield | Oscar-díj (1978) – legjobb férfi főszereplő Golden Globe-díj (1978) – Legjobb férfi színész (komédia vagy musical) BAFTA-díj (1978) – legjobb férfi főszereplő David di Donatello-díj (1978) – Legjobb külföldi színész Kansas City Filmkritikusok Szövetsége (1978) – Legjobb színész Los Angeles-i Filmkritkusok Szövetsége (1977) – Legjobb színész | |
1978 | A nagy umbulda | Moses Wine | |
1980 | Szerelemverseny | Paul Dietrich | |
1981 | Mégis kinek az élete? | Ken Harrison | |
1984 | Szexközelben | Joe | |
1986 | Koldusbottal Beverly Hills-ben | David 'Dave' Whiteman | |
Állj mellém! | Gordie LaChance | ||
1987 | Bádogemberek | Bill 'BB' Babowsky | |
Zsarulesen | Chris Lecce nyomozó | ||
Call girl ötszázért | Aaron Levinsky | Golden Globe-díj 1988 – Legjobb férfi mellékszereplő – jelölés | |
1988 | A holdfény Parador fölött | Jack Noah/Alphonse Simms elnök | |
1989 | Tétre vagy befutóra | Jay Trotter | |
Örökké | Pete Sandich | ||
1990 | Rosencrantz és Guildenstern halott | A játékos | Velencei Filmfesztivál – Pasinetti-díj a legjobb férfi színésznek |
Képeslapok a szakadékból | Dr. Frankenthal | ||
1991 | Egyszer fenn | Sam Sharpe | |
Prisoner of Honor | Picquart ezredes | ||
Isten nem ver Bobbal | Dr. Leo Marvin | ||
1993 | A nagymami soha | Louie Kurnitz | |
Zsarulesen 2. | Chris Lecce nyomozó | ||
1994 | A csend fogságában | Dr. Jake Rainer | |
1995 | Az utolsó üzenet | Larry | |
Szerelem a Fehér Házban | Bob Rumson szenátor | ||
Csendszimfónia | Glenn Holland | Golden Globe-díj (1996) – Legjobb férfi színész (filmdráma) – jelölés Oscar-díj (1996) – legjobb férfi főszereplő – jelölés | |
1996 | James and the Giant Peach | Centipede (szinkronhang) | |
Fegyvermánia | Vic | ||
1997 | Manhattanre leszáll az éj | Sam Vigoda | |
Twist Olivér | Fagin | ||
1998 | Alibi törzs | James Krippendorf professzor | |
2000 | Kereszttaták | Bobby Bartellemeo/Narrátor | |
2001 | The Old Man Who Read Love Stories | Antonio Bolivar | Ausztrália Filmkritikusok Egyesülete (2004) – legjobb férfi színész jelölés |
Baklövészet | Micah Donnelly | ||
The Education of Max Bickford (tv-sorozat) | Max Bickford | Filmszínészek Egyesülete (2002) – Legjobb férfi főszereplő – dráma tévésorozatban jelölés | |
A Reagan elleni merénylet (TV film) | Alexander Haig | Satellite-díj (2002) – Legjobb színész – televíziós minisorozat vagy tévéfilm Filmszínészek Egyesülete (2002) – Legjobb férfi főszereplő – televíziós minisorozat vagy tévéfilm jelölés | |
2003 | Parttól partig | Barnaby Pierce | |
2004 | Kormányzóválasztás | Chuck Raven | |
2006 | Poseidon | Richard Nelson | |
2007 | A Bádogember (TV film) | Mystic Man | |
2008 | Signs of the Time | Narrátor | |
W. | Dick Cheney | ||
America Betrayed | Narrátor | ||
2009 | Görögbe fogadva | Irv | |
Leaves of Grass | Pug Rothbaum | ||
The Lightkeepers | Seth | ||
2010 | Piranha 3-D | Dr. Gorden Raybanks | |
Red | Alexander Dunning |
Egyéb díjak
- 2000. – Hollywood Filmfesztivál – Életműdíj
- 1999. – Montreáli Világ Filmfesztivál – Speciális Nagykülöndíj
- 1997. – Palm Springs Nemzetközi Filmfesztivál – Sivatagi Pálma Életműdíj
- 1994. – USA Filmfesztivál – Master Screen Artist Tribute
- 1978. – Hasty Pudding Fesztivál – Az év embere cím
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Richard Dreyfuss című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Richard Dreyfuss a Filmkatalógus-ban
- Richard Dreyfuss az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Richard Dreyfuss a PORT.hu-n (magyarul)