Pozsonyeperjes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 8., 22:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Pozsonyeperjes (Jahodná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1539
PolgármesterJarmila Csiba
Irányítószám930 21
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség1654 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság114 m
Terület15,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 17° 42′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 17° 42′ 10″
Pozsonyeperjes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyeperjes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonyeperjes (szlovákul Jahodná, korábban Eperješ) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

Dunaszerdahelytől 9 km-re északkeletre, a Kis-Duna jobb és bal partján fekszik.

Élővilága

Pozsonyeperjesen régóta van gólyafészek a kocsma melletti kéményen. 2013-ban 3 fiókát számoltak össze.[2]

Története

A települést 1552-ben említik először. Az 1553. évi portaösszeírásban a faluban 5 porta volt Báthory András birtokában. A dokumentum azt is megemlíti, hogy ekkor 10 házas, 6 ház nélküli és 3 zsellértelke volt. A 17. század elején Thurzó Mihály birtoka volt, majd 1640-ben az Esterházyak szerezték meg. Szent Péter és Pál templomát 1747-ben építtette Esterházy Károly, későbbi egri püspök. 1825-ben nyílt római katolikus népiskolája. 1877-ben a falu egy részével együtt a templom is súlyosan megrongálódott egy tűzvészben, 1882-ben építették újjá. 1896-ban gróf Esterházy Mihály megvette a templommal szembeni régi épületet és iskolát alapított benne, mely 1961-ig, az új iskola felépültéig működött.

Vályi András szerint „EPERJES. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Duna mellett, Tallóstól nem meszsze, ’s ennek filiája, határja gazdag, vagyonnyai nevezetesek, ’s ámbár a’ Dunának kiáradása ártalmara van néha, mindazáltal első Osztálybéli”[3]

Fényes Elek szerint „Eperjes, Pozson m. magyar falu, a Kis-Duna mellett; melly itt nagy szigetet formál. Számlál 755 kath., 7 zsidó lak. Határja termékeny; szép erdeje, legelője bőven; gyümölcs elég, a lakosok sok szarvasmarhát, az uraság pedig számos nemesitett juhot tartanak. F. u. gr. Eszterházy Mihály. Ut. p. Szered.”[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. A lakosság fő foglalatossága a halászat volt. 1940-ben a Kis-Dunán hidat építettek,[5] azt azonban 1945. március 31-én a németek felrobbantották és csak 1992-ben épült meg újra.

Népessége

1910-ben 1064, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1374 lakosából 1292 magyar és 64 szlovák volt.

2011-ben 1477 lakosából 1250 magyar és 182 szlovák volt.

Neves személyek

  • Itt született 1931. április 18-án Bugár Béla szlovákiai magyar színész.
  • Itt született 1938-ban Mórocz Károly pedagógus, néprajzi gyűjtő.
  • Itt hunyt el 1859-ben Nagy Pál akadémiai tanár.
  • Itt szolgált 1897-1911 között Heródek Antal főesperes, plébános.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma barokk stílusú.
  • Nepomuki Szent János kápolna.
  • Ipartörténeti emléke a Kis-Duna partján álló vízimalom, később fűrésztelep.
  • Szobrok: Pieta – Fájdalmas Anya, Szent Vendel, Szentháromság és a Fehér kereszt.
  • Eperfesztivál.

Jegyzetek

További információk

Commons:Category:Jahodná
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyeperjes témájú médiaállományokat.