Oroszlán-szikla Északi-ürege

Oroszlán-szikla Északi-ürege
Az Oroszlán-szikla Északi-ürege bejárata
Hossz	4 m
Mélység	0 m
Magasság	2,4 m
Függőleges kiterjedés	2,4 m
Tengerszint feletti magasság	332 m
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Földrajzi táj	Budai-hegység
Típus	korróziós eredetű
Barlangkataszteri szám	4762-7
Elhelyezkedése
Oroszlán-szikla Északi-ürege Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 37″, k. h. 18° 59′ 22″47.543583333333, 18.989583333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszlán-szikla Északi-ürege témájú médiaállományokat.

Az Oroszlán-szikla Északi-ürege a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található barlang.

Leírás

A Kecske-hegy sziklás, meredek oldalán, a hegycsúcstól 130 méterre, északnyugatra, erdőben, sziklakibúvásban nyílik. Megközelíthető az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútján. Ennek a szakasznak a neve Glück Frigyes út. Az Oroszlán-barlang közelében, az alatt van a természetes eredetű és vízszintes tengelyirányú hasadék-bejárata, amely 2,4 méter magas és 0,9 méter széles. Nehéz megtalálni a sok sziklakibúvás között.

Triász dolomitban keletkezett. Egy tektonikus hasadék mentén jött létre korrózió hatására, karsztvízszint alatti oldódással. Jelenleg már nem érvényesül ez az üreg-kialakító folyamat. Egy egyszerű térformájú, emelkedő lejtésviszonyú sziklaodú. A hasadékszelvény és a szilvamagszelvény a jellemző szelvénytípusa. 4 méter a vízszintes kiterjedése. A bejáratánál van egy elágazás, amely után egy rövid, alsó részre és egy hosszú, felső részre ágazik szét a barlang. Borsókő figyelhető meg benne. A barlangjáró alapfelszereléssel, könnyen járható barlang megtekintéséhez engedély szükséges.

A Kecske-hegyen található négy barlang közül az egyik, a másik három a Kecske-hegyi-hasadék, a Lehelős-lyuk és az Oroszlán-barlang.

Előfordul irodalmában Oroszlán-szikla É-i ürege (Egri, Borzsák 2004) néven is.

Kutatástörténet

Kraus Sándor 1983-as kutatási zárójelentésében röviden írt az Oroszlán-szikla feletti hegyoldal egyik kis méretű üregéről, amely 2–3 méter hosszan belátható volt évekkel azelőtt, de utána sokáig nem sikerült megtalálnia. Kraus Sándor 2004. évi jelentéséből derül ki, hogy ez a barlang nem az Oroszlán-szikla Északi-ürege, hanem az Oroszlán-barlang. Krekács Károly 1985-ös leírása szerint egy méter hosszú, 2,5 méter magas és fél méter széles volt enyhén lejtő járata, valamint az 1985-ben Krekács Károly által rajzolt Oroszlán-barlang térképlapon látható látképi vázlaton meg van rajzolva bejárata.

2004-ben Borzsák Sarolta és Egri Csaba mérték fel és a felmérés alapján 2004. augusztus 31-én Borzsák Sarolta szerkesztette meg alaprajz térképét két keresztszelvénnyel, valamint hossz-szelvény térképét. A felmérés alapján 5 méter hosszú és 2,5 méter magas. A 2004-ben készült nyilvántartólapja szerint a részletesen felmért barlang 4 méter hosszú, 2,4 méter magas és 2,4 méter függőleges kiterjedésű.

Irodalom

• Egri Csaba – Borzsák Sarolta: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 2004. augusztus 31. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kraus Sándor: Zárójelentés a 4650 barlangkataszteri egység kutatásáról. MKBT Beszámoló, 1983. 104. old. (Az Oroszlán-barlang van röviden leírva.)
• Kraus Sándor: Zárójelentés a 4650 bg.kataszteri egység kutatásáról. In: Vidics Zoltánné összeállította: FTSK Barlangkutató Szakosztály 1983. Kézirat. 1. kötet. 27. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Az Oroszlán-barlang van röviden leírva.)
• Kraus Sándor: Beszámoló Kraus Sándor 2004. évi tevékenységéről. Kézirat. 221. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Az Oroszlán-barlang van röviden leírva.)
• Krekács Károly: Kecske-hegy. In: Pannonia évkönyv 1985. (Az Újpalota Sportegyesület Pannonia Speleoalpin Barlangkutató Csoport éves jelentése.) Kézirat. 18. old. és három számozatlan oldal. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás