Naphegy

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 19° 2′ 9″47.4927777778, 19.0358333333 A Naphegy Budapest I. kerületében a Krisztinaváros része.

A Várnegyed esti képe a Naphegy felől

Tartalomjegyzék

1 Határai
2 Történelem
3 A Naphegy utcajegyzéke
4 Emberek
5 Épületek
6 Intézmények
7 Képek
8 Közlekedés
9 Irodalom
10 Jegyzetek
11 Külső hivatkozások

Határai[szerkesztés]

A Naphegy a Krisztinaváros központjától délre, a Gellérthegy és a Tabán között helyezkedik el. A Naphegyet a Hegyalja út, a Naphegy utca, a Gellérthegy utca és a Mészáros utca határolják.

Sportpálya a Naphegyen a Gellérthegyről nézve

Történelem[szerkesztés]

a Naphegy 1905 körül

A Nap-hegy ^[1] Idézetek a Nap-hegyről 1231 és 1932 között (ebben az írásban kötőjellel szerepel, az eredeti idézetek miatt):

Árulkodó régi térképek: „A Nap-hegy XVII–XIX. századi változásait, illetve változatlanságát szemléletesen örökítették meg a korabeli térképek, amelyek már egyre pontosabban és szemléletesebben ábrázolták a rohamléptekkel fejlődő várost. A továbbiakban a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályának gyűjteményéből mutatunk be néhány térképrészletet”. 1231: „Buda híres szőlőhegye

A Nap-hegy lejtőin már Probus (Marcus Aurelius) pannóniai származású hadvezérnek, a birodalmi határokat megerősítő és a szőlőkultúrát elterjesztő római császárnak a korában (Kr. u. 276–282) is szőlőt termesztettek. Egy 1231-ben kelt – magyar nyelvű – oklevél nagy kiterjedésű szőlőkertekről ír. Mátyás király a maga palotájának kertjévé avatta a környéket, amelyet akkoriban Hátsóvárosnak is neveztek.”

1752: „A Haditanács 1752-ben rendeletileg szabályozta az új 'várvédelmi körzetet', amely szerint a várfalaktól egy puskalövésnyire tilos volt építkezni. Sőt, abban az övezetben hadi helyzet esetén a tulajdonosoknak le kellett bontaniuk lakóházaikat, mindezt kártérítés nélkül! Részben ennek is köszönhette a Nap-hegy, hogy platója és lejtői évszázadokon át beépítetlenül maradtak.”

1896: „Benedict J. 1896-ban készült 'Tájékozási tervrajza' még mindig beépítetlen lankákkal ábrázolja a Nap-hegyet.” 1932: A régi Tabán lebontása 1932 és 1933 között. „Ma már csak néhány tucat fotó, Zórád Ernő klasszikussá vált akvarelljei és a Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény őrzi e lerombolt városrész – a Rácváros – emlékét.” A Tabánban játszódik Krúdy Gyula több kisregénye.

A Naphegy az 1920-as–30-as években, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Kőműveslépcső az 1920-as években
Naphegy utca és Gellérthegy utca a 30-as évek körül
Naphegy utca az 1930-as évek körül, Digitális képarchiv

1944: Deseő László az ostrom alatt folyamatosan vezette iskolai füzetbe írt naplóját. Deseő 1944-ben 15 éves volt, s családjával a Mészáros u 32. számú házban lakott. A környék a Déli pályaudvar közelsége és a hegy stratégiai jelentősége miatt az ostrom során rendkívül heves tüzérségi támadásnak volt kitéve.

1945

Németh András – Mostohafiak – magyar irodalom, II. világháború, visszaemlékezés Magyar Elektronikus Könyvtár „..a Tabán legfelső részén tüzelőállásba helyeztük a lövegeinket, közvetlen mögöttünk volt a Czakó utca. … A legénység a Czakó utcai lakatlan villákban húzódott meg, szerencsétlen kimerült lovainkat pedig a kertekben helyeztük el. … A figyelőállásunkat valamivel lejjebb, a tabáni iskolában helyeztük el. …a parancsnokom elmondta, hogy a figyelőállást át fogja helyezni a Hegyaljai út 2. számú házba, mert az iskola nagyon kiemelkedik, föltűnő, lebombázhatják. Arról is beszélt, hogy szovjet átkelési kísérletnél, a parancs szerint, a Margit-sziget északi csücskét fogjuk lőni a váron keresztül…Időközben értesültünk arról, hogy a tabáni iskolát, ahol az előző megfigyelőhelyünk volt, láncos bomba telitalálat érte, a pincéjében mindenki meghalt. Ilyen méretű bombákkal az oroszok nem rendelkeztek, tehát világos volt előttünk, hogy az angolok hajtották végre a támadást.”

1945–58 között a naphegyi gyerekek a lerombolt tabáni iskola helyett a Krisztina Téri Iskolába jártak. 1958 augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola.

1953: a Magyar Távirati Iroda az új székházba költözött a Naphegyen. Az épület 1990-ben új szárnnyal bővült (hírközlési üzemépület).

1958: augusztusban elkészült a Lisznyai utcai iskola épülete, az oktatás szeptemberben indult el 7 alsós és 5 felső tagozatos osztállyal.

1994: áprilisban került a Duna Televízió a Mészáros utcai volt NIKEX-irodaházba (működésének kezdetétől, 1992. december 24-től a MAFILM Rónai utcai bázisán székelt). Itt alakította ki stúdióit, s ma is ez a székháza.

A Naphegy utcajegyzéke[szerkesztés]

Aladár u., Ág u., Czakó u., Derék u., Dezső u., Fenyő u., Fém u., Galeotti u., Gellérthegy u., Lisznyai u., Naphegy tér, Naphegy u., Nyárs u., Orvos u., Párduc u., Piroska u., Róka u., Tibor u., Tigris u., Zsolt u.

Emberek[szerkesztés]

Aba-Novák Vilmos, Budapest, Zsolt utca 7.

Fadrusz János itt építette korszerű műtermét és villáját, a Naphegy déli lejtőjén.
Gárdos Péter (újságíró) emléktáblája is itt található, amelyet az MTI Naphegy téri épületének falán helyeztek el.
Kaffka Margit [1] – 1915 júliusától 1918 decemberéig (haláláig) lakott a Naphegy utca 15-ben [2]
Tersánszky Józsi Jenő – Avar utca 9. [3]
Vészi Endre – Angelikaváros [4]

Épületek[szerkesztés]

Egy 1885-ös térképen a Naphegy utcái: Mészáros u., Gellérthegy u., Naphegy u., Lisznyai u., Czakó u. Köztük beépítetlen zöld területet jelöl a térkép.

A Naphegy tér közvetlen környéke az 1905-ös Meyers Konversations-Lexikon térképén még beépítetlen, a Naphegy utcái hiányoznak az 1905-ös utcajegyzékből.

Révai nagy lexikona 1910 és 1914 között már a teljes beépítést mutatja, utcajegyzéke már minden mai utcanevet tartalmaz. A Naphegyi házak többsége 1910–39 között épült.

A Naphegy mai utcaképe, épületállománya a híres Tabán kacskaringós utcáinak 1932-es szanálása után alakult ki.

A tabáni iskola kiemelkedő épülete a Tabán bontása után 1945 januárjáig megmaradt. Ekkor bombatámadás rombolta le. Ezen a helyen ma Budapest legszebb panorámájú sportpályája van.

A jellegzetes tabáni házak utolsó hírmondója a Czakó és Aladár utca sarkán látható. Volt még egy hasonló épület kb. 1953-ig a mai Lisznyai utcai iskola területén.

A Naphegy tér 2. alatti villát („Nyilasház”) 1945-ben szétlőtték. Telkén 1968-ban két társasház épült, majd a telek szélének leválasztásával egy kis élelmiszerbolt is létesült a téren.

A Magyar Távirati Iroda Virág Csaba által tervezett új Hírközlési Üzemépülete a high-tech építészet kevés magyarországi példája közé tartozik. Építése 1987-ben kezdődött, átadására 1990-ben került sor.