Mérleg csillagkép
.svg){kind=small} Mérleg csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Libra |
| Latin birtokos eset | Librae |
| Rövidítés | Lib |
| Rektaszcenzió | 14h 21m – 16h 02m |
| Deklináció | 0° 30´ – -30° 00’ |
| Területe | 538 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 29 |
| Teljesen látható | északi 60°-tól déli 90°-ig |
| Legfényesebb csillag | β Librae (Béta Librae) |
| fényessége | 2,6m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Mérleg (latin: Libra) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.
Története, mitológia[szerkesztés]
A Mérleg csillagkép története még a babiloni időkbe nyúlik vissza, amikor is a mérleget a holtak fölötti ítélet mérlegének tekintették. Hasonló jelentése volt az ókori Egyiptomban is, ahol Anubisz használta: a holtak lelkét a mérleg egyik serpenyőjébe tette, míg a másikon egy tollpihe feküdt. Ha a lélek könnyebb volt a pihénél, részesülhetett a túlvilági életben, ha viszont nem, egy vízilófejű szörnyeteg elnyelte. Az egyiptomiak azonban az állatövi jegyek átvételéig (kb. i.e. II.-I. század) nem ismerték a Mérleg csillagképet, annak három legfényesebb csillaga (α, β, és σ Librae) elképzeléseik szerint bárkát formázott.[1]
A római időkben együtt ábrázolták a Virgóval, mint az igazságot megtestesítő Aestraet (görög megfelelője: Asztraia). Érdekes, hogy csak ekkoriban vált önálló csillagképpé: korábban a Skorpió csillagkép része volt. Csillagainak nevei ezt a hagyományt őrzik. Zubenelgenubi annyi, mint „a skorpió ollója”.
Láthatósága, megkeresése[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Mérleg csillagkép a déli égbolton helyezkedik el, de északi határvonala majdnem érinti az égi egyenlítőt, így Magyarországról az év megfelelő időszakaiban teljes terjedelmében látható.
A Nap látszólagos égi útja során november elején lép a csillagkép területére, és három hétig tartózkodik ott.[2] Ezt, és a szürkületi időszakot figyelembe véve a csillagkép decembertől októberig kereshető fel az éjszakai égbolton. Decembertől a Nap előtt kel, és napkeltéig megfigyelhető a délkeleti horizont felett. Február közepén éjféltájban kel, majd május elején este kilenckor kerül teljes területe a horizontunk fölé: május-júniusban hajnalig megfigyelhető. Június elején este tízkor delel, azaz déli irányban látható 15-35 fokos magasságban. Legfényesebb, egyben legnyugatibb csillaga, az Alfa Librae október elején egy órával a Nap után nyugszik.
A Mérleg csillagképet egy közepes fényességű csillagnégyszög alkotja, ezért még sötét égbolton sem feltűnő látvány. Legkönnyebben a szomszédos Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, az Antares segítségével azonosíthatjuk: ettől északnyugati irányban található mintegy 20 fokra.
Mivel a Mérleg csillagképet átszeli az ekliptika, területén gyakran látszanak "plusz csillagként" egyes bolygók, így 2015-ig a Szaturnusz is. 2012 decemberében lép a Mérlegbe, majd hátráló mozgása során 5 hónappal később visszatér a szomszédos Szűz csillagképbe. Még ugyanezen év szeptemberében visszatér a Mérlegbe, és pályájának évi hurokmozgását csillagnégyszögének belsejében leírva 2015 januárjában hagyja el a csillagképet, hogy legközelebb 2042 novemberében térjen vissza. A Mars 2012 szeptemberében látható a csillagkép területén 1 magnitúdós fénypontként.[3]
Látnivalók[szerkesztés]
Csillagok[szerkesztés]
- α1,2 Librae - Zuben Elgenubi (Déli Olló): kékesfehér színű (A3IV + F4IV), harmadrendű csillag (2,64 magnitúdós), tőle távolabb az ötödrendű kísérője. Látcsővel is észlelhető. Körülbelül 77 fényév távolságra van a Földtől.
- β Librae - Zuben Eschamali (Északi Olló): zöld színű (B8V), 2,6m-s, mintegy 160 fényév távolságra lévő csillag.
- γ Librae - Zuben Elakrab: negyedrendű, 150 fényévnyire lévő, narancssárga színű óriáscsillag.
- δ Librae - Zuben Elakribi: Algol-típusú fedési kettős, a fényessége 56 óránként 4,9-5,9m között ingadozik.
- ι Librae: szabad szemmel negyedrendű csillagnak látszik, de valójában összetett rendszer. Kísérője a hatodrendű 25 Librae, kisebb távcsővel egy másik kísérő is felfedezhető, ez utóbbi egy 75 mm-es távcsővel már tizedrendű kettősnek tűnik.
- μ Librae: hatodrendű csillag, 75 mm-es távcsővel a hetedrendű kísérője is látható.
Mélyég-objektumok[szerkesztés]
- NGC 5897: 10 magnitúdós gömbhalmaz szétszórt csillagokkal, nagyobb távcsővel, nyugodt légköri viszonyok között látható.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Priskin Gyula, The Myth of Osiris: the Decans of Taurus and Libra, ENiM 9 (2016), 77-111.http://www.enim-egyptologie.fr/index.php?page=enim-9&n=7
- ↑ Évszázados léptékben ez a precesszió miatt változik.
- ↑ Guide számítógépes planetárium program
Források[szerkesztés]
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Josef Klepešta – Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft. és Grafo Kft, 1999, ISBN 963-9090-28-X
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
