Mádl Ferenc

Dr. Mádl Ferenc
Hivatali idő 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 5.
Előd	Göncz Árpád
Utód	Sólyom László
Született	1931. január 29. Bánd
Elhunyt	2011. május 29. (80 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	Némethy Dalma
Foglalkozás	jogtudós, egyetemi tanár
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1955, jogtudomány) Strasbourgi Egyetem (1961–1963) ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Díjak	Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (2005) Fehér Sas-rend Knight Grand Cross of the Order of St. Olav‎ Három Csillag érdemrend nagykeresztje Collar of the Order of the Cross of Terra Mariana Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic (2002) Grand Collar of the Order of Prince Henry Szent Mihály és Szent György rend nagykeresztje Kölcsey-emlékplakett (1994) Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje lánccal Grand Order of King Tomislav a francia Becsületrend nagykeresztje Az Osztrák Köztársaság Nagy Csillaga Order of the White Star, Collar Class Decoration for Exceptional Merits a Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal (2000) Széchenyi-díj (1999) Budapest díszpolgára (2011) Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (2002. augusztus 8.)
Dr. Mádl Ferenc aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Dr. Mádl Ferenc témájú médiaállományokat.

Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1990 és 1993 között tárca nélküli miniszter, 1993 és 1994 között művelődés- és közoktatásügyi miniszter. 2000 és 2005 között a Magyar Köztársaság elnöke.

Tudományos pályája

Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, ahol 1955-ben szerzett diplomát. 1961 és 1963 között a Strasbourgi Egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat. 1964 óta az állam és jogtudományok kandidátusa, 1974-ben szerezte meg akadémiai doktori címét. Disszertációjának témája: „A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában”. Tíz éven keresztül az Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott. 1971 óta tanít az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1973-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja. Húsz szakkönyvet és több mint 200 tanulmányt publikált magyarul és különböző nyelveken.

Közéleti szerepe

1990. május 23-ától 1993. február 22-éig az Antall-kormány tudománypolitikáért (és az MTA felügyeteléért) felelős tárca nélküli minisztere. Ezután 1994. július 15-éig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett, meghatározó szerepet játszott a hazai felsőoktatás és tudományos kutatás akkori kereteinek, törvényi szabályozásának kialakításában. 1995-ben az akkori ellenzék (Fidesz, MDF, KDNP, FKgP) őt jelölte köztársasági elnökjelöltnek, az Országgyűlés azonban a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) jelöltjét, Göncz Árpádot választotta újra államfőnek.

1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának elnöke volt.

1996 és 2000 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. 1999 és 2000 között a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja.

2000. június 6-án Mádl Ferencet a magyar Országgyűlés köztársasági elnökké választotta a harmadik fordulóban. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én délután fél kettőkor adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak.

Fontosabb publikációi

• A deliktuális felelősség története (1964),
• Az Európai Gazdasági Közösség joga (1974),
• Összehasonlító nemzetközi magánjog (1978),
• A külgazdaság és a nemzetközi beruházások joga (1988),
• State and Economy in Transformation (1997),
• EU Integration Process – Enlargement and Institutional Reforms (1997),
• Magyar nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, ISBN 9631912701
• Az európai örökség útjain (1995).
• Állam és gazdaság – Forradalom a jog útján a közép- és kelet-európai országokban (1997)

Kitüntetései

1999-ben Jacques Chirac a Francia Becsületrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Mádl Ferencnek a francia–magyar kapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért.

1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.

Családja

Nős, egy fia van és három unokája.

Lásd még

• Magyar akadémikusok listája

Külső hivatkozás

• Hitek és Vállalások – Főbb pontok Mádl Ferenc életéből (Heti Válasz)
• A szeretet diplomatája – Interjú a feleségével Heti Válasz, 2005. augusztus 4.