Antall József

Antall József
A harmadik Magyar Köztársaság 1. miniszterelnöke
Hivatali idő 1990. május 23. – 1993. december 12.
Előd	Németh Miklós
Utód	Boross Péter
Elnök	Göncz Árpád
Született	Pestújhely 1932. április 8.
Elhunyt	Budapest 1993. december 12. (61 évesen)
Párt	MDF
Választókerület	Budapesti lista
Házastárs	Fülepp Klára
Foglalkozás	tanár, könyvtáros, muzeológus

Antall József (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus.

Családja

Antall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József (1896–1974) jogász, hivatalnok, az FKGP egyik alapítója, több minisztérium dolgozója volt, a háború alatt menekülteket mentett, valamint a nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás.

Édesanyja Szűcs Irén, aki falusi tanító lányaként látta meg a napvilágot. Tanító apja, Szűcs István is politikai pályát járt be: helyettes államtitkár volt.

Idősebb Antall József és feleségének sírja a Farkasréti temetőben, Budapesten. (Farkasréti temető: 26/1-1-64)

Antall Józsefnek egy testvére volt, Antall Edith. Antall Edit lányának, Héjj Editnek lett a férje Jeszenszky Géza későbbi külügyminiszter. Feleségétől Fülepp Klárától, két gyereke született: Antall György, ügyvéd és Antall Péter, fotóriporter. Budapesten 1993. december 12-én halt meg tüdőgyulladásban.

Tanulmányai

Gyermek- és ifjúkorát a családi neveltetés határozta meg, melynek meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak.

Antall a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1950-ben. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép – amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom- történelem-levéltár szakos hallgatója lett. Diplomamunkáját Eötvös József politikájából írta. A tanári diploma mellé megszerezte a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is.

Életút a miniszterelnökségig

A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően többször őrizetbe vették, bár továbbra is taníthatott. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított tovább, ám 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától.

Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott. 1963-ban a Magyar életrajzi lexikonba ő írta meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismerte fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozott, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig igazgatója volt az intézetnek (felettese Schultheisz Emil volt előbb főigazgatóként, majd egészségügyi miniszterként). Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. Elsősorban Benedek István orvostörténeti köréhez, a Hiúzokhoz kapcsolódott.

Kutatásai kapcsán számos alkalommal kerül kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.

Élete során több III/III-as ügynök írt róla jelentést, akik közül talán a festőművész Mikus Gyula fia a legismertebb.

Visszatérés a politikába

Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.

Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások nyertese az MDF lett (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt. Lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni.

Antall koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külpolitikai feltételeit. Az Antall-kormány fogadtatta el és hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.

1990 nyarán non-Hodgkin limfómát (a nyirokér-rendszer rákja) állapítottak meg nála. Októberben, két nappal a taxisblokád előtt sikeresen megműtötték, de fél év múlva a rák kiújult. Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt. Utóda a miniszterelnöki székben Boross Péter belügyminiszter lett.

Antall József síremléke a Kerepesi temetőben, a Fiumei úti sírkertben. Melocco Miklós szobrász műve.

Megítélése

• • A múlt magyar orvostörténészei. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Előszó: Schultheisz Emil. Budapest, 2002. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum - Magyar Tudománytörténeti Intézet. (Bemutatja Antall József orvostörténeti munkásságát is.)
  • Semmelweis Ignác emlékezete. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Budapest, 2001. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum - Magyar Tudománytörténeti Intézet. (Közli Antall József Semmelweis kutatásait.)
• Antall József: Modell és valóság. 1-2. köt. Bp., 2007.

Nagyobb szakkönyvei

Antall József szobra Miskolcon

• Ruttkay László: Jeszenszky Jessenius János és kora. 1566-1621. Szerk.: Antall József et al. Bp., 1971. Medicina.
• Fekete Sándor: Tauffer Vilmos 1851-1934. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez. Sajtó alá rend.: Antall József, Buzinkay Géza. Bp., 1971. Medicina.
• Képek a gyógyítás múltjából. Társszerző: Szebellédy Géza. Bp., 1973. Corvina. (Több nyelven, több kiadásban)
• Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről. Írta: Antall József et al. Bp., 1973. Szépirodalmi.
• Acta Congressus internationalis XXIV historiae artis medicinae. 25-31 Augusti 1974 Budapestin. Red. Antall, József et al. Budapest, 1976. SOMKL.
• Medicina in nummis. Hungarian coins and medals related to medicine / by Lajos Huszár and Gyula Varannai. Preface by József Antall. Bp., 1977. Medicina.
• Medicina in nummis. From the numismatic collection of the Semmelweis Museum for the history of medicine = Eine Auswahl aus der numismatischen Sammlung des Semmelweis-Museums für medizinische Geschichte. Edited, compiled and written by József Antall, Lajos Huszár. Bp., 1979. Medicina.
• Antall József (összeáll.): Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei. Bp., 1981. Corvina. (Több nyelven is megjelent)
• Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál. Művelődéstörténeti tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Antall József. Bp., 1984. Gondolat.
• Az 1934. évi középiskolai reform. A törvényjavaslat előkészítése és vitája. Összeáll., szerk. és a bev. tanulmányt írta: Antall József. Bp., 1986. OPI.
• Historia medica hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Összeáll. és szerk.: Antall József, Birtalan Győző, Schultheisz Emil. Bp., 1988. Medicina.
• Kosáry Domokos - Németh G. Béla (szerk.): 1848-1867. Írta: Antall József et al. Bp., 1985. MTA.
• Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Szerk.: Antall József. Bp., 1988. Téka.
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Írta: Antall József et al. Bp., 2002. M. Országgyűlés.

Származása

Antall József családfája

Antall József (Pestújhely, 1932. ápr. 8. – Budapest, 1993. dec. 12.) miniszterelnök	Apja: Antall József (Oroszi, 1894. márc. 28. – Budapest, 1974. júl. 24.) jogász, miniszter	Apai nagyapja: Antall Lajos mészárossegéd	Apai nagyapai dédapja: n.a.
			Apai nagyapai dédanyja: n.a.
		Apai nagyanyja: Balogh Mária	Apai nagyanyai dédapja: n.a.
			Apai nagyanyai dédanyja: n.a.
	Anyja: Szücs Irén (Rákospalota, 1905. máj. 16.– Budapest, 1991.)	Anyai nagyapja: Szücs István (Szirák, 1867. júl. 23.– Budapest, 1953. máj. 7.) politikus, helyettes államtitkár	Anyai nagyapai dédapja: n.a.
			Anyai nagyapai dédanyja: n.a.
		Anyai nagyanyja: Staudinger Jolán (Gyón, 1877. – Budapest, 1961. nov. 19.)	Anyai nagyanyai dédapja: Staudinger Lipót (? –1919)
			Anyai nagyanyai dédanyja: Pray Flóra (Jászberény, 1857. nov. 7– Budapest, 1918. nov. 29.)

Lásd még

• Antall-kormány
• A Kacsamesék megszakítása

Források

• OSZK gyászjelentések
• Antall József: A Pray-család magyarországi történetének összefoglaló ismertetése PDF

Külső hivatkozások

• In memoriam Antall József
• Antall Józsefről neveznék el az EP épületének új szárnyát (Index, 2007. június 27.)
• A Politikus Antall József c. könyv
• Antall József emlékezete a magyar politikusok körében
• Beszédek Antall Józseftől
• „Az egyetlen mérce" - Beszélgetés Dr. Forrai Istvánnal, Antall József miniszterelnök „politikai" titkárával

Elődje: Németh Miklós

Magyarország miniszterelnöke 1990–1993

Utódja: Boross Péter

A Magyar Demokrata Fórum elnökei
elődje Bíró Zoltán	Antall József 1989. okt. 21. – 1993. dec. 12. (hivatalosan 1994. február 19-éig)	utódja Für Lajos