Lutilla
| Lutilla (Lutila) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1487 |
| Polgármester | Ján Pružina |
| Irányítószám | 966 22 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1317 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 293 m |
| Terület | 25,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lutilla
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 36′ 50″, k. h. 18° 50′ 30″ | |
| Lutilla weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lutilla (szlovákul Lutila) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. 2011-ben 1317 lakosából 1224 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Garamszentkereszttől 3 km-re északra a Garam völgyének középső részén fekszik. Három patak, a Slaský, a Lutilský és a Kopernický-patak folyik rajta keresztül.
Története [szerkesztés]
A falu 1300 körül keletkezett a szentkereszti uradalom területén. Első írásos említése 1487-ben történik "Lutina" néven. Legközelebb 1491-ben említik, amikor fatemplomát felszentelték. Ekkor az esztergomi érsekség birtoka. Következő említése 1536-ban történik, amikor 26 porta és malom áll a faluban. 1558-ban iskola, plébánia, két kápolna és malom található a településen. 1601-ben 120 háza, plébániája, iskolája volt. 1682-ben a települést felégette a török. 1715-ben mint újjáépített falut említik, ahol mintegy 100 ház található. 63 adózó lakója közül öt kézműves és malom is áll itt. 1828-ban 109 háza és 744 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "LUTILLA. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Szent Kereszthez fél mértföldnyire, határja tágas, földgye jó, réttye elég, fája tűzre, és épűletre van, fa szerszámot is készítenek lakosai." [2]
Fényes Elek szerint "Luttilla, tót falu, Bars vármegyében, Sz. Kereszthez 1 mfd., 744 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határa nagy de sovány. Erdeje sok. F. u. a beszterczei püspök." [3]
1910-ben 1133, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. 1928-ban leégett a malom, majd a következő évben a tűzvészben 9 ház égett le. Az 1930-as években a nagy világválság idején lakosságának 60%-a kivándorolt nyugatra. 1931-ben bevezették az elektromos áramot a községbe és a következő évben működésbe lépett az első lámpa is. A községet 1945. április 1-jén foglalta el a szovjet hadsereg. Termelőszövetkezete 1957-ben alakult.
2001-ben 1276 lakosából 1261 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült. Első említése 1491-ből származik.
- Nepomuki Szent János szobra a 18. – 19. század fordulóján készült.
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
