Kövesfalva
Kövesfalva (Kamienka) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Ólublói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1315 |
Polgármester | Juraj Jedinák |
Irányítószám | 065 32 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | SL |
Népesség | |
Teljes népesség | 1336 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 48 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 586 m |
Terület | 29,16 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 19′ 54″, k. h. 20° 36′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 54″, k. h. 20° 36′ 55″ | |
Kövesfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövesfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kövesfalva (1899-ig Kamjonka, szlovákul Kamienka, lengyelül Kamjonka, németül Stein) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 1394 lakosából 748 szlovák, 528 ruszin, és 45 roma volt.
Fekvése
Ólublótól 6 km-re északnyugatra a Köves-patak völgyében fekszik a vöröskolostori út mellett.
Története
A falut 1315-ben "Petri villa" néven említik először abban az oklevélben, melyben Miklós Ólubló várának ura jogot ad Kövesfalvi Miklósnak, hogy megalapítsa Hopgarth (Komlóskert) települést. A falu valószínűleg már a 12. század előtt is létezett, de szlovák lakossága csak a 14. század végén települt be. Az ólublói vár faluja volt. 1364-ben Ólubló határának leírásásban villa Lapidis néven említik. 1408-ban Luxemburgi Zsigmond adománylevelében "Steyn" alakban szerepel, egy másik ugyanez évből származó leírásban pedig "Kemenyk" néven említik. 1412 és 1772 között a zálogba adott szepesi városokkal együtt Lengyelország része volt. Lakói főként földműveléssel és állattartással foglalkoztak, később a drótosok falujaként lett ismert. 1822-ben lakói fellázadtak a robotterhek ellen. 1828-ban 329 házában 2351 lakos élt, ekkor érte el népessége maximumát. A 19. század végén lakói közül sokan kivándoroltak. 1902-ben élelmiszertermelő szövetkezet alakult a községben, melyet 1951-ben termelőszövetkezetté alakítottak.
Vályi András szerint "KÖVESFALVA. Kamenka. Szepes Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai külömbfélék, Gnazda Városának filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Kamjonka, orosz falu, Szepes vmegyében, hegyes vidéken, ut. p. Késmárk, egy völgyben. Lakja 2200 görög, 144 romai kath., g. kath. anyatemplommal. Földje középszerű, terem árpát, zabot, burgonyát, lent, káposztát, répát. Van 74 1/2 egész urbéri telke, de majorsága az erdőn kivül nincs. Birják Gorjup, és Szemző családok. " [3]
1910-ben 1215, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. 1928 szeptember 1-jén nagy tűzvész pusztított a településen, melyben 67 ház leégett. A második világháború alatt lakói közül többen részt vettek a németek elleni partizánharcokban. 1950-ben kultúrház, 1951-ben iskola, 1962-ben bevásárló központ épült a községben.
2001-ben 1408 lakosából 1086 szlovák, 237 ruszin, 46 ukrán, 31 cigány volt.[4]
Nevezetességei
- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt görögkatolikus temploma 1790-ből való mellette egy 300 éves védett jávorfa áll.
- A temetőben álló Nagyboldogasszony kápolna 1760-ban épült.
- A faluban minden júniusban népművészeti fesztivált rendeznek. Folklórcsoportja a Barvinok népi együttes.
Híres emberek
Itt született 1640-ben Michaelis György pedagógus, író, a filozófia professzora, 1712-től a wittenbergi egyetem filozófiai tanszékének dékánja.
További információk
- Községinfó
- Kövesfalva Szlovákia térképén
- A község története
- A kövesfalvi védett jávorfa
- Fotógaléria
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ [1][halott link]