Kertbeny Károly
.jpg)
Kertbeny Károly (eredetileg Karl-Maria Benkert, Bécs, 1824. február 28. – Budapest, 1882. január 23.) magyar újságíró, műfordító, a homoszexualitás és heteroszexualitás szó megalkotója.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A magyar szülőktől Bécsben született Kertbeny élete nagy részét utazással töltötte. Családjával 1826-ban költözött Pestre, ahol a piarista gimnáziumban tanult. 1840-től egy könyvkereskedésben dolgozott, majd rövid katonáskodás után orvosi pályára készült. 1845-ben megismerkedett Petőfivel, innentől kezdve figyelme egyre inkább az irodalomra irányult. Ezután bejárta Olaszországot, Svájcot, később Párizsba, majd Londonba költözött. 1848-ban Németországban részt vett a forradalmi mozgalmakban. 1852-ben három évre visszaköltözött Magyarországra. 1854-ben - megélhetési gondjai miatt - felajánlotta szolgálatait az osztrák titkosrendőrségnek. Ugyanakkor az 1850-es években népszerű "szamizdat" forradalmi költészeti antológiát jelentetett meg Hangok a múltból címen.[1] Ezután újra Bécsben, Genfben, Brüsszelben majd Berlinben élt, rossz anyagi körülmények között, mindenütt tetemes adósságot hátrahagyva, sőt Bécsben és Brüsszelben az adósok börtönét is megjárva.[2] 1875-ben költözött vissza véglegesen Pestre. 1882-ben szegényen, magányosan érte a halál.
Irodalmi munkássága [szerkesztés]
Az irodalom iránt az 1840-es évek közepén kezd érdeklődni, Jahrbuch des deutshen Elements in Ungarn címen folyóiratot próbál indítani - sikertelenül. Irodalmi munkássága elsősorban műfordításokból áll, Petőfi Sándor, Arany János, Garay János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór műveit fordította különböző európai nyelvekre.
Melegjogi tevékenysége [szerkesztés]
1869-ben név nélkül két értekezést tett közzé, az egyik A porosz büntető törvénykönyv 143-as paragrafusa és ennek 152-es paragrafusként való fenntartása az Észak-Német Államszövetség büntetőtörvénykönyv tervezetében, a másik A porosz büntető törvénykönyv 143-as paragrafusa által okozott társadalmi kár címet viselte.
Az írásokban Kertbeny amellett érvelt, hogy a beleegyezésen alapuló szexuális aktusok büntetőjogi üldözése sérti az emberi jogokat, teret enged a zsarolásnak, és sokakat öngyilkosságba kerget. Véleménye szerint a homoszexualitás veleszületett, megváltoztathatatlan tulajdonság, ugyanakkor - korát megelőzve - a magánélet szentségének érvét is felhasználta. Kertbeny arra is felhívta a figyelmet, hogy a homoszexuális férfiak nem feltétlen nőiesek, és hogy számos történelmi személyiség vonzódott saját neméhez.
Írásában a saját nemükhöz vonzódó emberek megnevezésére a korabeli francia és német nyelvben elterjedt pederaszta szó helyett a homoszexuális szót használta. A nőkhez vonzódó férfiakra a heteroszexuális, az önkielégítést végzőkre a monoszexuális szavak használatát javasolta. 1880-ban egy homoszexualitásról szóló fejezetet írt Gustav Jäger A lélek felfedezése című művéhez. A kiadó nyomására a fejezet végül nem jelent meg, de a Kertbeny által kitalált terminológiát használta az egész könyv. Innen vette át és tette közkeletűvé Richard von Krafft-Ebing a homoszexualitás kifejezést az 1886-ban kiadott Psychopathia Sexualis című művében.
A homoszexuálisok jogainak elismerése érdekében kifejtett munkája elismeréséül 2002 júniusában síremléket állítottak neki a Kerepesi úti temetőben.
Szexualitása [szerkesztés]
Kertbeny saját bevallása szerint nem volt homoszexuális, és a kérdéssel csak egy barátja öngyilkossága után kezdett el foglalkozni. Ennek ellenére kéziratos formában hozzáférhető naplójában számtalan (gyakran kisatírozott, utólag cenzúrázott) utalás található férfiakkal folytatott szexuális kapcsolataira.[3]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Egy irodalmi kalandor. Az első homoszexuális. HVG 2010. augusztus 7. 42-44.
- ↑ U.o.
- ↑ Takács Judit: A magánélet szabadságáról - Ami maradandó Kertbeny Károly munkásságából
További információk [szerkesztés]
- Kertbeny Károly szócikke a Magyar életrajzi lexikonban
- A Nemzeti Sírkert része lett Kertbeny Károly sírja – bővebb életrajzi adatokkal és méltatással (2011. október 16.)
- Kertbeny Károly síremlékének felavatása (2002. június 29.)
- Takács Judit: A magánélet szabadságáról - Ami maradandó Kertbeny Károly munkásságából
- Petőfi barátja is meleg volt (Index, 2010. július 29.)
- [1] Alphabetische Namenliste ungarischer Emigration, 1848-1864; mit Einschluss der ausserhalb Ungarn Internirten. Sammt vorläufigen biographischen Andeutungen in Abreviaturen redigirt von K.M. Kertbeny (Brüssel–Leipzig 1864)
